Konrád, Tivadar
5 °C
22 °C

Befogadja a macedón VIP-menekültet Orbán?

DBZOL20170928004
2018.11.15. 07:27

Továbbra sem tudni, hogyan jutott Magyarországra politikai menedékjogot kérve a volt Macedón kormányfő, aki letartóztatása elől hagyta el hazáját. Talán női ruhában, talán a zöldhatáron át. Hogy repülőn vagy szárazföldön, és hogy most hol lehet – a macedón sajtóban megjelent budapesti hotelben nem tudnak róla – azt a magyar külügyminisztertől sem tudhatta meg a nyilvánosság, ahogyan azt sem, hol tart a Macedóniát 2006-tól 2016-ig irányító kormányfő menedékkérelmének elbírálása.

„Ha a menekültügyi eljárás lezárul, akkor szívesen állunk mindenkinek a rendelkezésére. Gondolom, a menekültügyi eljárás alanya is. Addig azonban én további tájékoztatást nem tudok önnek adni – mondta a 444.hu-nak Szijjártó Péter, megjegyezve, hogy ennél többet nem mondott a kormányfő magyarországi bujkálása miatt Macedóniában bekéretett szkopjei magyar nagykövet.

Pedig kérdések lennének a közpénzből saját célra 600 ezer euróért Mercedest vásároltatott politikus érkezésével kapcsolatban – emiatt Gruevszkinek november 8-án kellett volna megkezdenie kétéves börtönbüntetését –, már csak azért is, mert érvényes útlevele nem volt, ráadásul Macedónia biztonságos harmadik országnak számít, tehát a politikai üldöztetés igazolása is komoly bizonyítást igényel, arról nem is beszélve, hogy elméletileg Szerbiát is érinthette, tehát a magyar kormányzat menekültügyi logikája alapján eleve ott kellett volna kérelmével a hatóságokhoz fordulnia. 

Arra viszont már van válasz, miért nem a tranzitzónában várakozik a macedón politikus, amíg a magyar hatóságok elbírálják menedékkérelmét.

A magyar hatóságok biztonsági okokból tették lehetővé, hogy Nikola Gruevszki menekültügyi kérelmének benyújtására és meghallgatására a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal budapesti központjában kerüljön sor – írta szerdai közleményében a Miniszterelnökség, hangsúlyozva, hogy a kérdést tisztán jogi ügynek tekintik,

Budapest nem kíván beavatkozni más ország belügyeibe, és partnerük a mindenkori macedón kormány.

Igaz, partnerként a VMRO-DPMNE kézenfekvőbb volt az Orbán-kormánynak, mint a 2016-ban győztes macedón szocialisták, elvégre Gruevszki kormánya az első volt az intézményesített Soros-ellenes kampányokban, például a Stop Soros is innen indult, és Orbán öt éve a legmagasabb állami kitüntetést is átvehette Macedóniában.

Igaz, az új kormány nehezen állt fel, ehhez az albán kisebbség képviseletének támogatása is kellett, amit Gruevszkiék pártja elfogadhatatlannak tartott, és a tiltakozás súlyos zavargásokhoz is vezetett tavaly.

Hogy Gruevszki magyarországi ügye több lehet szimpla jogi kérdésnél azt jelzik azok a nem megerősített hírek is, amelyek szerint Orbán a parlamenti dolgozószobájában tárgyalt is Gruevszkivel, aki második napját a macedón sajtó szerint a kormányfő otthonában tölthette, ezt egyébként Orbán sajtófőnöke cáfolt.

Macedónia egyébként kiemelten fontos területe a Habony-médiának is: a Magyar Narancs májusi cikke szerint a kampánytanácsadó  köreihez sorolható Schatz Péter és volt munkatársa, Adamik Ágnes jó néhány, a Gruevszki-médiához tartozó cégben szerzett többségi tulajdonrészt. Schatz megvásárolt egy országos televíziót, az Alfa Tv-t, és elindította a macedón Ripostot, egyelőre csak online. Adamik macedón cégén keresztül három kiadót vásárolt fel, így összesen hét online híroldal tulajdonosa lett. Ezek a híroldalak igencsak oroszbarát megközelítésben működnek.

Kinek kellett a zaj?

Gruevszki nem bízott semmit Budapest csöndes jóindulatára, és amint Magyarországra ért a Facebookon posztolt arról, hogy megérkezett, és segítséget kér. Ezzel lépéskényszerbe hozta a magyar felet, így inkább neki állhatott érdekében a nyilvánossághoz fordulni, mint Orbánnak, aki így – véli a Bloomberg cikke – nyílt színvallásra kényszerül: vagy újabb ponton konfliktust vállal az európai mainstreammel, vagy nemet kell mondania egy politikai szövetségesének, aki ráadásul Oroszországgal is szoros viszonyt ápol. 

A Miniszterelnökség közleménye és az ügy érzékenysége alapján sejthető, hogy nem fog a kormány – mármint a menekültügyi eljárásban illetékes Bevándorlás és Menekültügyi Hivatal – nagyon gyorsan dönteni. Az eljárás elbírálására 60 nap áll rendelkezésre, de „egyes eljárási cselekmények az ügyintézési határidőbe nem számítanak be” – áll a BMH honlapján. A kérelmező nyilatkozik menekülése okairól, ezután fényképet készítenek róla, ujjlenyomatot vesznek tőle, amelyet összevetnek az EURODAC adatbázisával. (Ennek megtagadása a kérelem elutasítását vonja maga után). „A menekültügyi eljárásban az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ szakhatóságként vesz részt, annak eldöntése érdekében, hogy a kérelmező tartózkodása veszélyt jelent-e Magyarország nemzetbiztonságára” – a szakhatóságoknak 15 napjuk van ennek megállapítására.

Hozzászólna? Írjon nekünk Facebookon!
Befogadja a macedón VIP-menekültet Orbán?

Feladja oroszbarát szövetségesét vagy újabb konfliktust vállal fel az EU-val? Az ügy hónapokig is eltarthat, hivatalosan ez nem is a kormány feladata.

299 · Nov 15, 2018 07:27am Tovább a kommentekhez
Facebook Comments

Az elutasító döntés ellen a kérelmező fellebbezhet, ami akár az eljárás megismétlését is eredményezheti.

Putyin utolsó balkáni szövetségese

A Jugoszlávia szétesése után függetlenné vált ország már alakulásakor névvitába keveredett Görögországgal, amely burkolt területi igényt vélt felfedezni a kétmilliós ország részéről azzal, hogy a görög Makedonia tartománnyal azonos néven jött létre. Athén ezért blokkolta is az EU- és NATO-csatlakozási törekvéseket. Gruevszki maga sem próbált megoldást találni a vitára, ezzel viszont Oroszországnak tett szívességet – bár ez részben Görögországra is igaz –, hiszen a névvita megakadályozta, hogy folytatódjon a NATO Moszkva által rossz szemmel nézett balkáni bővítése. Szkopje szerepe egyébként is felértékelődött, miután Montenegro kicsúszott Moszkva alól, amely titkosszolgálati eszközöktől sem riadt vissza, hogy a félmilliós posztjugoszláv államot az euroatlanti szövetségen kívül tartsa.

A névvita végére a szeptemberi népszavazás tett volna pontot, amely szerint az ország Észak-Macedónia lenne, ezzel nyugtatva meg Athént. A népszavazást Gruevszki pártja ellenezte, és bár a többség a 20 százalékot kitevő albán kisebbség képviselőit maga mögött tudó szocialista kormány álláspontjával azonosan szavazott a névváltoztatás mellett, a részvételi arány nem érte el az 50 százalékot. A kormány így is támogatásként értelmezte a népszavazást, ezért kezdeményezte a parlamentben a névváltoztatásról szóló alkotmánymódosítást, amit végül kilenc ellenzéki támogatásával meg is szavaztak, egy lépéssel közelebb kerülve, hogy jövő nyáron megkezdődjenek az országgal a NATO-csatlakozási tárgyalások. A parlamenti döntést tiltakozó tüntetések követték a VMRO-DPMNE támogatásával.

Moszkva mocskos manipulációnak minősítette a parlamenti szavazás eredményét. 

Tekintettel Moszkva egyértelmű állásfoglalására, az orosz külügyminisztériumhoz fordultunk kérdéseinkkel Gruevszki jelenlegi helyzete kapcsán. Válaszukkal frissítjük majd a cikket.

A volt macedón kormányfő hátországa nem szűnt meg, pártjának köszönhetően a kormány azt sem tudta keresztülvinni a parlamenten, hogy börtönbüntetést jelentő ítélete miatt megfosszák képviselői mandátumától, így a helyzetéről szóló meccs otthon sem lefutott. A macedón hatóságok mindenesetre közölték, nemzetközi elfogatóparancsot adnak ki a büntetés elől elmenekült exkormányfő ellen.

Borítókép: Orbán Viktor és Nikola Gruevszki Ohridban 2017. szeptember 28-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!