Luca, Ottilia
-4 °C
3 °C

Jogerősen felmentették az első őrizetbe vett hajléktalan nőt

2018.11.21. 13:39
Első fokon még elítélték életvitelszerű közterületi tartózkodás miatt.

A Fővárosi Bíróság másodfokon megszüntette az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése miatt indított eljárást annak a hajléktalan nőnek az ügyében, akit, mint arról beszámoltunk, elsőként vettek őrizetbe és állítottak bíróság elé az október 15-én hatályba lépett új szabálysértési tényállás elkövetése miatt, írja az utcajogasz.hu. Ez azt jelenti, hogy a jogerős végzés szerint az Utcajogász ügyfele nem követett el szabálysértést. 

Az elsőfokú bíróság még figyelmeztetésben részesítette a nőt, ami ugyan a legenyhébb szabálysértési szankció, de mégis azt jelenti, hogy a bíróság szerint szabálysértést követett el és ezért „a bíróság rosszallását fejezi ki az elkövetett cselekmény miatt és felhívja az eljárás alá vont személyt arra, hogy a jövőben tartózkodjon szabálysértés elkövetésétől”.  

A hajléktalan és az ügyében védőként eljáró utcajogászok fellebbeztek az elsőfokú döntés ellen, mert az volt az álláspontjuk, hogy a nő nem követett el szabálysértést. A fellebbezésben részletesen kitértek arra is, hogy miért alaptörvény-ellenes az új szabályozás, és azt kérték a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszéktől, hogy függessze fel az eljárást és az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása miatt forduljon az Alkotmánybírósághoz. Ennek az indítványnak a Fővárosi Törvényszék nem adott helyt, de megállapította, hogy a szabálysértés nem valósult meg.

A másodfokú bíróság szerint nem megfelelően értékelte az elsőfokú bíróság a hajléktalan nő azon nyilatkozatait, hogy nem akar utcán élni, és tervezi, hogy albérletbe vagy egy ismerőshöz költözik. A másodfokú bíróság szerint ezt azt jelenti, hogy a nőnek szándékában áll valamilyen lakó- vagy tartózkodási helyre visszatérni, ilyen szándék mellett pedig nem lehet megvalósítani az életvitelszerű közterületi tartózkodást (az életvitelszerű közterületi tartózkodás jogszabályi definíciója szerint feltétele a tényállás megvalósításának, hogy az illető nem szándékozik lakó- vagy tartózkodási helyre, szállásra visszatérni).

Érdekes módon a másodfokú bíróság hivatkozik a korábbi hasonló szabálysértési tényállást megsemmisítő 38/2012. (XI.14.) alkotmánybírósági határozatra, és kimondja, hogy objektív tényként az elkövetői akarattól függetlenül fennálló élethelyzetet büntetni nem lehet. Az életvitelszerű közterületi tartózkodás eszerint önmagában sem tevékenység, sem mulasztás hanem állapot, így a felelősség alanyi oldalát is meg kell állapítani. Ennek tisztázásához irányadó az eljárás alá vont nyilatkozata, ami ügyfelünk esetében éppen ellentétes volt az életvitelszerű közterületi tartózkodás szándékával.

Függetlenül a másodfokú bíróság döntésétől, a Szabálysértési Munkacsoport, köztük az Utcajogász Egyesület jogászai szerint mind a hajléktalanság büntetése, mind pedig az eljárási szabályok (pl. telekommunikációs eszköz indoklás nélküli használata, automatikus őrizetbe vétel, kényszermosdatás) alaptörvény-ellenesek és nemzetközi emberi jogi szabályokat sértenek. Jelenleg keresik a további jogi lépéseket az ügyben.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!