Valér
-1 °C
0 °C

Pert nyert a mindkét lábát elveszítő biztosítókirály

MG 3078
2018.11.29. 07:10
Cs. Sándornak négy éve mindkét lábát levágta a vonat. A biztosítók nem fizettek, mert gyanús volt nekik, hogy a nyírkátai férfinak 27 biztosítónál volt 29 biztosítása. Közben büntetőeljárás is indult ellene csalás miatt, de most az első polgári peres eljárás neki adott igazat: az egyik biztosítónak közel 11 millió forintot kell kifizetnie neki, plusz a kamatokat.

Közel 11 millió forintot és ennek kamatait kell megfizetnie az egyik biztosítótársaságnak, akit egy volt ügyfele perelt be. Az ügyfél története nem mindennapi: a Nyírkátán élő Cs. Sándornak 2014. július 30-án mindkét lábát levágta egy vonat a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírcsászári vasútállomáson. Térdről lefelé mindkét lábát amputálni kellett.

De a történet nem ezért nem mindennapi, hanem azért, ami a baleset után történt.

Bár a rendőrségi vizsgálat során fel sem merült a szándékosság, az eset után két hónappal egy biztosítási ügyekre szakosodott cég magánnyomozói jelentek meg a baleset helyszínénél, majd Nyírkátán, ahol Sándor él. Mint később kiderült, ez fordulópont volt az addig balesetként elkönyvelt ügyben.

A magánnyomozókat azon tucatnyi biztosító egyike bízta meg, amelyikkel a férfi biztosítást kötött. Később már budapesti nyomozók vizsgálódtak, Sándorból először gyanúsított, majd vádlott lett. 

A vád szerint szándékosan ugrott a vonat alá, hogy így szerezze meg azt a több százmillió forintnyi biztosítási pénzt, amit a baleset után a biztosítóknak fizetniük kellene neki.

A biztosítók nem fizettek, Cs. Sándor ezért beperelte őket. Így tehát az ellene indult büntetőeljárás mellett polgári perek is indultak. Az első ilyet Cs. Sándor most nyerte meg, míg a büntetőper egyelőre sehol nem tart.

Az informatikai végzettségű, korábban vállalkozóként dolgozó Cs. Sándor történetét és a balesetet teljes részletességgel megírtuk. Akkor azzal a konklúzióval foglaltuk össze a sztorit, hogy a tanúvallomások ellentmondásosak, a szakértői anyagokra pedig a vád és a védelem is támaszkodhat, így sem az ügyészségnek, sem Cs. Sándornak nem lesz könnyű bizonyítania az igazát.

„Valójában a hamis feljelentéssel már a 2014. évi baleset után is az volt a cél, hogy az érvényes biztosítási szerződés és a bekövetkezett tragikus baleset miatt járó, törvényes kártérítési összeget késleltessék, gazdasági erőfölényt bevetve engem anyagilag kiszolgáltatott helyzetbe hozzon, illetve a biztosító ezzel az alattomos taktikával a kártérítés kifizetését megakadályozza" – mondta most az Indexnek Cs. Sándor.

Igaz, állítása szerint a peres eljárások közül eddig csak egyben született ítélet, ez viszont valóban az ő verzióját igazolta. Eszerint nem szándékosan vágatta le lábait.

Mindent átnézett és mindenkit meghallgatott a bíróság

A polgári peres eljárásból eljáró bíróság a szándékosság körében teljeskörűen lefolytatta a bizonyítási eljárást, meghallgatta Cs. Sándort, kihallgatta tanúként a mozdonyvezetőt, valamint a kalauzt, az egyik utast. Ezenkívül bekérte a bíróság a nyírbátori és a budapesti rendőrség által készített teljes iratanyagot.

Mivel Cs. Sándor több biztosítót is beperelt, ezért a bíróság a többi bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás iratanyagát, a tanúk meghallgatását, a szakértői véleményeket is megszerezte. Ezenkívül szakértőket rendelt ki.

A bíróság ezek alapján végül kimondta, hogy a biztosító nem tudta kétséget kizáróan bebizonyítani azt, hogy Cs. Sándor szándékosan vágatta le lábait a vonattal.

A bíróság szerint Cs. Sándor a több órán keresztül tartott meghallgatása során „teljesen életszerűen, hihetően előadta a baleset körülményeit, hogy megvágta a bal lábát az üveg, jobb lábával megcsúszott, hogy egy nehéz súlyos táskát cipelt, olyan gyorsan történt az esemény, hogy tulajdonképpen arra se emlékszik, hogy hogyan került be a vonat alá, arra emlékszik, hogy próbált kimászni, üvegtörmeléken megvágta magát, hogy mindig volt nála gumipók, amit a felesége tudott, és a felesége ezért tudta megtalálni a táskájában a gumipókot, és tudta a baleset után közvetlenül elkötni a lábát."

Igaz ugyan, hogy 27 biztosítóval volt 29 biztosítása, de nem mind baleset- és életbiztosítás volt,

olyan dolgokra is kötött biztosítást, mint a slusszkulcs elhagyása, egyébként is extrém sportokat űzött, motorozott, kvadozott, ezért kötötte meg a biztosításokat, hogy a családja ne szenvedjen hiányt, ha őt bármi éri – olvasható az ítéletben. A bíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy nem mindegyik biztosítást a baleset előtt fél évvel kötötte meg, a legtöbbet csupán átkötötte kedvezményes konstrukcióval. Ráadásul valamennyi biztosítási díját be tudta fizetni, akkora jövedelme volt, hogy tudta fizetni a biztosítási díjat, a NAV is nyomozott vele szemben, és nem talált hiányosságot, sőt még vissza is térített.

A bíróság szerint Cs. Sándor nem volt olyan élethelyzetben, ami alapján neki feltétlenül kellett volna a biztosítási összeg, továbbá olyan élethelyzetben volt, ami alapján tudta fizetni a havi részleteket valamennyi biztosító felé. 

A tanúkkal nem tudtak mit kezdeni

A tanúvallomásokkal nem nagyon tudott mit kezdeni a bíróság. Tanúként kihallgatták mozdonyvezetőt. Ő azt vallotta, hogy tulajdonképpen a vallomását mindvégig úgy tette meg, hogy abból indult ki: a felperes öngyilkos akart lenni, mert ha valaki a vonattal érintkezik, azt biztos, hogy öngyilkossági szándék vezérli, ebből indult ki.

Ugyanakkor azt elismerte a bíróságon: pontosan nem látta, hogyan történtek az események, azt látta, hogy Cs. Sándor eltűnt, „függőlegesből vízszintes lett", furcsa mozgást látott, nem tudta pontosan megmondani, hogy mi volt az. A bíróság a kalauz tanúvallomását egyáltalán nem tudta elfogadni, mert ő a tényekkel több ponton ellentétes vallomást tett. Az egyetlen szemtanúról pedig kiderült: nem lát jól. 

A bíróság szerint életszerűtlen, hogy valaki így, fényes nappal kövessen el biztosítási csalást, hiszen csak a szerencsén és a véletlenen múlt, hogy senki nem látta pontosan, mi történt.

Ráadásul a bíróság úgy vélte, nagyon nehéz lett volna Cs. Sándornak kiszámolnia, hogy csak a lábát vágja le a vonat, mivel vannak olyan kilógó részek, amik bármikor beránthatják a lábánál fogva, avagy a ruhájánál fogva azt, aki csupán csak csonkolni kívánja a testrészét. Tehát egyáltalán nem biztos az, hogyha csupán a lábát kívánta volna levágatni a férfi, akkor nem történik abból nagyobb baleset, halál.

Egyébként pedig Cs. Sándor testalkatára és korára való figyelemmel a bíróság elképzelhetetlennek találta azt, hogy 1-2 másodpercen belül betornázza magát két kerék közé, gondosan ügyelve arra, hogy előtte még körülnézzen, hogy éppen senki ne nézzen oda, és gondosan ügyelve arra is, hogy a vonat nehogy véletlenül tovább rántsa őt. Emiatt aztán a bíróság arra jutott, hogy Cs. Sándor kizárólag véletlenül eshetett a vonat alá. 

Nem hagyja annyiban

Cs. Sándor az Indexnek azt mondta: szerinte a mozdonyvezető, a kalauz és az ügyben eljáró magánnyomozó „éveken át feleslegesen dolgoztatta a budapesti rendőrséget és bíróságokat", ezért ha a hatóság hivatalból nem jár el ellenük, akkor rágalmazás és becsületsértés miatt indít ellenük pert. 

Úgy érzem, hogy bennem jó adag kitartás és küzdőszellem lakozik, ezeknek köszönhetően megtanultam végtagokkal járni, és megpróbálok mellette speciális eszközökön sportolni. De attól sem riadtam vissza, hogy az érdekeimet személyesen képviselve eljárjak a bíróságokra, és a továbbiakban is eljárok. Persze nem ugyanúgy, mint más, ez nekem számos fizikai és környezeti nehézségbe ütközik, de próbálom a megfelelő fizikai és mentális szintet tartani, magamat a megváltozott körülmények ellenére is megvalósítani" – mondta az Indexnek a férfi. De mint mondta, sokszor vannak nagyon nehéz napok, folyamatos fájdalmai.

(Borítókép: A peron, ahol a baleset történt. A fotó 2016 márciusában készült. - fotó: Németh Sz. Péter)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!