Luca, Ottilia
-4 °C
3 °C

Volt, aki azt mondta, kockázatos tartani vele a kapcsolatot

IMG 20181128 090800
2018.12.05. 08:58
Folytatódott annak az ügyésznek a munkaügyi pere, akit három politikai tartalmú Facebook-posztja miatt rúgtak ki az ügyészségtől. Az ügyész többek között azt vitatja, hogy 13 év elismert ügyészi munka után arányos döntés volt-e az azonnali menesztés. A második tárgyaláson az ügyészség tisztázta a posztok mentésének körülményeit, meghallgatták az ügyész párját, aki jogi képviselője is volt a fegyelmi eljárásban, és meg is kellett szakítani a tárgyalást, mert az ügyész rosszul lett.

Precedensértékű per van folyamatban a munkaügyi bíróságon: először rúgtak ki ügyészt politikai jellegű Facebook-posztok miatt. Pap Balázs 13 éve dolgozik ügyészként, szakmai munkáját szinte minden évben szakmai elismerésben részesítették. Majd jött a 2018-as választás kampányidőszaka, amikor megosztott  három politikai tartalmú posztot a privát Facebook-oldalán. A választás másnapján kapta az értesítést, hogy fegyelmi eljárás indul ellene, az eljárás végén pedig az ítéletet, a kirúgást.

A per több szempontból is érdekes, a bírósági ítéletből ugyanis nemcsak az fog kiderülni, hogy a bíróság szerint a fegyelmi eljárást jogszerűen folytatták-e le, illetve jogszerűen mentették-e le azokat a posztokat az ügyész Facebookjáról – ezt ugyanis vitatja a menesztett ügyész –, hanem az is, hogy arányos-e egy azonnali menesztés ilyen ügyben, hogy beleférnek-e a szólásszabadság kereteibe az ilyen posztok, illetve hogy nagy nyilvánosságnak számít-e az, hogy az egyébként technikailag nem nyilvános posztok egy 400 fős ismerősi csoporthoz jutnak el. (A három Facebook-poszt tartalmát a cikk végi keretesünkben tudja megnézni)

Az első tárgyalási napon – amelyről ebben a cikkünkben számoltunk be részletesen – többek között Ibolya Tibor budapesti főügyészt, Fürcht Pál budapesti főügyészhelyettest, illetve az ügyészség informatikusát hallgatták meg. Kezdjük az utóbbival, hiszen a második tárgyaláson éppen egy olyan dolgot tisztázott az ügyészség, ami az első tárgyalási napon nem volt egyértelmű.

A három ominózus poszt március 14-én, 15-én és 17-én született, azokat pedig az ügyészség elmondása szerint 19-én, az első munkanapon mentették le. Azt az ellentmondást a tárgyaláson azonban senki nem tudta feloldani, hogy a 14-i poszt alatt szereplő kommentnél megjelenő „egy napja" időhatározó hogyan lehetséges, ha azt 19-én, öt nappal a poszt megjelenése után mentették. Ezt beadványában az ügyészség a második tárgyalásra azonban egy másik példával tökéletesen tisztázta. 

A komment óta eltelt idő csak akkor lenne releváns, ha az egy napon született volna az eredeti poszttal magával. Ez azonban gyakorlatilag már nem is lenne bizonyítható, maga a poszt is törölve lett. Így viszont az az „egy napja" csak és kizárólag a kommentre vonatkozik: menthették tehát a posztról és kommentről készült képet 19-én, hiszen a komment születhetett 18-án is. 

Ezt az ügyész védője elfogadta, és kijelentette, ezt a továbbiakban nem is vitatják.

A tárgyalás ezen részén Fürcht felolvasta üzenetváltását azzal a kollégával, akitől a posztokat tartalmazó MMS-üzeneteket kapta. Az üzenetváltásból kiderült, hogy az a kolléga szintén nincs a Facebookon, a férjét kérte meg, hogy nézze meg legalább azt, hogy nyilvánosak-e a posztok. „Megnézte, nem nyilvános szerencsére, az ügyészeknek betiltanám a facebookozást" – írta a kolléga, amire Fürcht válasza az volt: „Addig jár a korsó." A kirúgott ügyész védője indítványozta a kolléga tanúkénti kihallgatását, arra kíváncsiak, ő hogyan jutott hozzá a posztokhoz, ha nem volt ismerőse a felperesnek. A kérdés részükről továbbra is az, hogy eleve jogszerűen vagy jogellenesen jutottak hozzá azokhoz.

A második tárgyalási napon meghallgatták a fegyelmi eljárást levezető főügyészségi osztályvezetőt is. Székely István azt mondta, ez volt az első fegyelmi eljárás, amit lefolytatott, illetve az is kiderült, hogy nem túl cizellált az ilyen eljárásról szóló rendelet az eljárás részleteit illetően, ráadásul elég rövid határidőt szabott meg a jogalkotó. Hogy általában milyen a fegyelmi helyzet az ügyészségen, arról számokat nem ismer, de vezetői értekezleten hallja, hogy vannak gondok. 

Utóbbi mondat az ügy szempontjából érdekes. Ibolya Tibor budapesti főügyész az előző tárgyaláson arról beszélt, megszaporodtak az olyan ügyészi viselkedések a közösségi médiában, amik veszélyeztetik a szakma integritását. Majd három konkrét esetet említett: az egyik egy kommentben zsidózás volt, ami egy országos sajtóorgánum nyilvános felületén történt. Ebben az esetben végül nem volt fegyelmi és hivatalos szankció, az ügyész maga távozott. A másik eset egy valamilyen belső irat meghamisítása miatti felmentés, a harmadik esetben pedig munkaidőben posztoltak olyat, amiből kiderült, hogy az ügyészek nem munkával töltik az idejüket.

A kirúgott ügyész és jogi képviselőjének legutóbbi beadványában szerepel, hogy egy parlamenti képviselő kérdésére a legfőbb ügyész nevében annak helyettese a válaszában jelezte, hogy az ügyészségen az elmúlt öt évben összesen öt esetben szabtak ki fegyelmi büntetésként hivatalvesztést. Ráadásul egyetlen egyszer sem történt a felpereséhez hasonló eset miatt. Az Ibolya által említett romló tendenciával szemben a legfőbb ügyész helyettese azt mondta, a fegyelmi helyzet az ügyészségen stabil. Az ügyész jogi képviselője szerint tehát 

ebből vagy az következik, hogy a 4500 ügyész közül évente egyetlen ügyész követ el hasonló súlyú jogsértést, mint a felperes (amikor a munkáltatói jogokat gyakorló fővárosi főügyész szerint a fegyelmi helyzet a romlik), vagy a felperessel szemben alkalmazott szankció kirívóan aránytalan.

Székely azt is elmondta, hogy nincs írott szabály arra, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatójaként kellene-e javaslatot tennie a szankcióra, de ő javasolt, mégpedig azt, hogy a legfőbb ügyész jogkörébe tartozó fegyelmi büntetés legyen. Ez jelen esetben azt jelenti, hogy a megrovásnál erősebb, de hozzátette, konkrét javaslatot – tehát például hivatalvesztést – nem tett.

A tárgyaláson szintén meghallgatták Generál Ivettet, aki a fegyelmi eljárásban a kirúgott ügyész jogi képviselője volt, illetve akivel a felperes jelenleg is párkapcsolatban él. Ő elmondta, hogy a jogi képviseletében nem akadályozták az eljárás alatt, de volt olyan tanúszembesítés, amit kért, ám a fegyelmi eljárás vezetője nem reagált rá, illetve egyes iratokat késve kaptak meg. A bíró rákérdezett nála arra is, hogyan változott Pap Balázs a kirúgás óta, milyen hatással volt rá a fegyelmi eljárás, illetve a hivatalvesztés.

Súlyos depresszió, alvászavar. Napközben fáradékony, életunt, kilátástalan. Anyagi helyzete ellehetetlenült, szülei támogatják

– válaszolta, és hozzátette, hogy Pap édesanyja javaslatára pszichiátriai kezelésre jár.  Az ügy óta rengeteg barátot elveszített, elfordultak tőle, egy-két barátja tartja vele a kapcsolatot,

„volt, aki azt mondta, kockázatos tartani vele a kapcsolatot, megkérte, hogy ne hívja"

– mondta a nő, és kiegészítette azzal is, Pap korábban sportolt, összejövetelekre járt, de ezek már csak az anyagi nehézségek miatt is elmaradoztak.

Amikor erről beszélt, Pap kétszer is sírni kezdett. Jogi képviselője először szünetet kért, és kiment Pappal, másodjára, hogy a tanúkihallgatás folytatódhasson, csak Pap ment ki egy pár percre, de jogi képviselője a tárgyalóteremben maradt.

A bíróságon egy olyan tanút is meghallgattak, aki tíz évig dolgozott ügyészségen, ebből hat évig egy helyen Pap Balázzsal. A tanú maga lépett ki néhány éve az ügyészségtől. Ő úgy jellemezte a felperest, mint akivel jó volt együtt dolgozni, bármikor kikérhette a véleményét, bármikor kérhetett szakmai tanácsot tőle, akinek mai napig hálás a szakmai iránymutatásaiért. De nemcsak szakmai tanácsai, hanem a hivatástudata is inspiráló volt, mondta Pap volt kollégája. A kérdésre, hogy Papnak volt-e konfliktusa Fürcht Pállal, elmondta, hogy bár személyiségük eltérő, nyilvánosan soha nem volt konfliktus kettejük között, szerinte mindketten jól akarták vezetni azt az ügyészséget, és ez sikerült is nekik. 

De tőle azt is megtudtuk, hogy több olyan esetről is hallott, amikor ügyészek más kollégákkal Facebook- vagy más aktivitásukkal kapcsolatban jelentéseket tesznek feletteseknek.

Az ügyészség egy másik feljegyzést is becsatolt most a nyilatkozatához. Az arányosság kérdésében ugyanis fontos elem, hogy először fordult-e hasonló kifogásolható viselkedés – értsd az ügyészi hivatással nem összeegyeztethető Facebook-posztolás – az ügyésznél, vagy van előzménye. Az ügyészség ugyanis azt állította, hogy Pap korábban szidta az ügyészséget a Facebookon, és ez benne van egy több évvel ezelőtti előkészítő iratban is, ami az ügyész vezetői kinevezésének visszavonását volt hivatott alátámasztani 2016-ban. A hivatkozott irat becsatolását azonban azzal tagadták meg eddig, hogy abban olyan információk is szerepelhetnek, amelyek miatt az ügyész akár személyiségi jogi pert is indíthatna. 

Az ügyészség korábban úgy gondolta, elég, ha erről az iratról tanúként nyilatkozik majd Ibolya Tibor főügyész, ám mivel olyan posztra, amiben Pap Balázs az ügyészséget szidta korábban, sem Fürcht Pál, sem Ibolya Tibor nem emlékezett, most mégis becsatolták ezt az előkészítő iratot, amiben a felperes beadványa szerint szerepel egy ilyen ilyen, évekkel korábbi Facebook-posztra való utalás, de semmilyen konkrétum ezzel kapcsolatban ezenkívül nincs.

A következő tárgyalás január 7-én, hétfőn 8:30-kor lesz, ahol egészen biztosan meghallgatják tanúként a felperes szüleit, illetve a bíróság addig dönteni fog annak a kollégának a tanúkénti meghallgatásáról, akitől a budapesti főügyész helyettese MMS-ben megkapta az ügyész Facebook-posztjait. Illetve a második tárgyalástól számított 15 napon belül várja a bíró a konkrét kérdéseket, amelyekre válaszolnia kell a kirendelt orvos szakértőnek, ami esetlegesen megítélt sérelemdíj meghatározásánál lesz fontos.

(A tárgyaláson elhangzottak mellett ez esetben megismerhettem mind a felperes, mind az alperes legfrissebb, bíróságnak megküldött nyilatkozatát, észrevételeit. A cikk ezek felhasználásával készült.)

A három Facebook-poszt:

  • – Az egyik poszt egy kép, amin egy birkanyáj van, ehhez a képhez pedig a következő szöveget írta ki az ügyész: „A mai ünnepről ennyi fog megmaradni nekem. Itthon is maradtam, alszom, filmet nézek, elvagyok. Remélem jövő ilyenkor már kedvem lesz kimenni."

Nyilván a bíróság dolga eldönteni, hogy ez így van-e, azért érdemes hozzátenni, hogy a poszt március 15-én készült, a választás előtti március 15-én pedig ellenzéki tüntetéseken kívül kormánypárti békemenet is volt a városban.

  • – A másik poszt egy megosztás az Orbán Lapjáról Kitiltottak Társasága nevű Facebook-oldalról. A képen összefogó kezek láthatók, minden kézen egy-egy ellenzéki párt logójával, a szöveg a képen pedig a következő: „Ha ezt a képet 1 millióan megosztjuk, akkor biztosan lesz összefogás! Itt az idő, most vagy soha!"

Bár az ügyész szerint a pártlogók csak "fogódzkodót" adhatnak "egyfajta értelmezésre", de azért laikusként itt sem lehet nem látni: az összefogásról posztolni, ellenzéki pártok logóival, a választások előtt talán picit több, mint fogódzkodó az értelmezéshez, pláne a megosztásra való buzdítás kíséretében.

  • – És a harmadik poszt, amit képen is megmutatunk – mert az első tárgyalási nap alapján a legerősebb –, és amit a tanúként meghallgatott budapesti főügyész is leginkább kifogásolt, és ami leginkább meghatározó volt a felmentési döntésében, a következő:

A március 14-i poszt tehát egy Index-cikk – ami arról számolt be, hogy a Fidesz erős emberét hogyan vezette meg egy csengeri javasasszony –, a címe az volt, hogy „Kósa: Valósnak tűntek a papírok, de németül voltak", az ajánlója pedig: „A miniszter azt állítja, az őt csőbe húzó nő ragaszkodott ahhoz, hogy közokirat rögzítse az ügyüket". Az ügyész pedig azt írta a megosztás fölé:

Nos, minden "vádlott" maga választja meg a védekezése sorvezetőjét, maximum kiröhögjük. Hajrá... Ja, és április 8.

Van vádlottozás idézőjelben, kiröhögés, és még a választás dátuma is. És Kósa Lajos. El lehet dönteni, mennyire politikai egy ilyen poszt a választás előtti kampány hajrájában.

(Borítókép: Pap Balázs felperes, Tóth Balázs jogi képviselő, Fürcht Pál fővárosi főügyészhelyettes, illetve Harcz Anikó, az ügyészség jogi képviselője tisztázzák a posztok mentésének időpontjait. Fotó: Német Tamás/Index)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!