Kövér a túlóratörvényről: Ha Kósa Lajos azt mondja, hogy ez egy jó törvény, akkor én ezt látatlanban elhiszem
További Belföld cikkek
- Életmentés Borsodban: egy sziklán lógott a 85 éves nő, amikor megtalálták
- Karácsony Gergely: csütörtöktől megnyitják a Hajógyári-szigetet és a Római-partot
- Nemsokára döntés születhet a korrupciós üggyel vádolt államtitkár perében
- Keresi a rendőrség a nyíregyházi taperolót
- Tarjányi Péter: A Nyugat azt szeretné, hogy Izrael nyerjen, de Ukrajnánál már nem ez a helyzet
Kövér Lászlóval a Magyar Katolikus Rádióban készült hosszú interjú szerdán. Ebben többek között az úgynevezett túlóratörvényről is kérdezték a házelnököt, illetve a nyugati demokráciáról és a stílusról.
A kérdésre, hogy megszavazza-e a 400 órás túlóratörvényt, Kövér azt mondta igen. Szerinte ahhoz, hogy az ember egy ilyen törvényt megszavazzon, "van amikor elég a bizalom, ami a képviselőtársai iránt meg kell, hogy legyen a frakcióban, hiszen nem mindenki foglalkozik minden kérdéssel".
Majd miután elsorolta, hogy Kósa Lajos - aki az egyik benyújtója a törvénynek - frakcióvezető, miniszter, polgármester, Fidesz-alelnök is volt, hozzátette, hogy "azért mégsem akárkiről beszélünk, '88 óta dolgozunk, küzdünk együtt
ha ő azt mondja, hogy ez egy jó törvény, akkor én ezt látatlanban elhiszem".
Majd azt mondta, miután látta, hogy milyen hőfokú vita zajlott a parlamentben és azon kívül is erről, utánanézett, hogy mégis mi ez pontosan, "és hát kiderült, hogy az ellenzék részéről megint ugyanarról a handabandázásról, blöffről van szó, mint sajnálatos módon most már két ciklus óta" - fogalmazott Kövér.
Aztán összefoglalta, hogy eddig 250 óra túlórát rendelhetett el egyoldalúan a munkáltató, és 300-at lehetett a kollektív szerződés által adott felhatalmazással még elrendelni, ezt emelnék most 400 órára , de úgy, hogy a munkavállaló írásos hozzájárulása is kell, hogy 400-ra emelhessék. És az egy évet 3-ra emelték, amin belül lehetne gazdálkodni ezzel a túlmunkával.
Majd összefoglalóan azt mondta a törvényről:
Ez valóban a munkaadók számára ad jobb lehetőségeket, de ugyanakkor a munkavállalókat is tulajdonképpen jobb helyzetbe hozza, mert miután a hozzájárulásuk szükséges, ezért nyilvánvalóan a munkaadónak valamivel érdekeltté kell tenni a munkavállalót, hogy ezt a hozzájárulást megadja.
A törvény ellen egyébként most szombatra tüntetést szerveztek a szakszervezetek.
Az interjúból kiderült még, hogy nem költözik be az új házelnöki rezidenciába, mert ő nem is nagyon tudná elviselni, ha a belvárosban kellene élnie, jó neki a kertjében, de gondolniuk kell arra is, ha más lesz a házelnök, például "debreceni, vagy Zala megyei".
A műsorvezető megkérdezte, nem érzi-e úgy néha a vezető kormánypárt tagjaként, hogy túltolják a biciklit, Kövér azt felelte:
"Van, amikor úgy érzem, de összességében nincsen bennem rossz érzés."
Kövér szerint ügyektől függ:
valamikor elsőre nekem sem tetszik minden, ezeknek az eseteknek egy jelentős részében, amikor próbálok a dolgok miértjére rájönni, akkor azért sokszor megnyugszik a lelkem is, meg az elmém is, hogy azért a munkatársainknak, a barátainknak nem ment el teljesen az eszük, tehát nem őrültek meg, hanem jó vonalon vannak továbbra is, ez megnyugtató érzés (...) az a lényeg hogy egy politikai mezsgyének a határvidékén belül tudjunk mozogni, és szerintem erről nem tértünk le.
A műsorvezető később arról beszélt, hogy az Európai Parlament liberális képviselői szerint Magyarországon nincsen demokrácia, amire Kövér azt mondta, ők tudatosan mondják az ellenkezőjét annak, amit tényekkel lehet bizonyítani.
Magyarországon nagyobb mértékben érvényesül mondjuk a sajtó színessége, a szólásszabadság, mint mondjuk ezekben a remek demokráciákban
- mondta Kövér. De a házelnök beszélt egyik kedvenc témájáról is, a stílusról:
néha elszörnyedve látom hallom, ahogy kormányzati képviselők, államtitkárok a parlamentben, vagy a mikrofon előtt, vagy éppenséggel a média munkásai, tévébemondók, szerkesztők fogalmaznak, úgy ahogy szerintem a köztelevízióban, egyáltalán semmilyen televízióban és rádióban, és a parlamentben nem lenne szabad. Tehát a szlenget én azt gondolom, hogy nem lenne szabad beengedni. Nem rúgnak ki senkit sem, legfeljebb elbocsátanak, nem veri ki a biztosítékot semmi sem, ezt mondhatjuk a kocsmában, meg otthon a konyhában, de egyébként a televízió stúdióban nem mondhatunk ilyeneket.