Előd
11 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Orbán: Antallnak volt ereje visszautasítani Soros Györgyöt

2018.12.11. 12:05

Aktuálpolitikai utalásoktól sem mentes beszédet tartott Orbán Viktor miniszterelnök az Antall József emlékére rendezett konferencián kedden az Országházban. A néhai miniszterelnök 1993. december 12-én halt meg, tehát holnap lesz a halálának 25. évfordulója.

A konferenciát Orbán Viktor azzal az üzenettel nyitotta meg, hogy

Antall József azt tette, amit tehetett, és amit tett, az nem volt kevés.

Orbán szerint az adott körülmények között kész csoda volt, hogy egyben tudta tartani koalíciós kormányát (az MDF a kisgazdákkal és a KDNP-vel volt koalícióban), elindította a gazdaság szerkezeti átalakítását, elkerülte a pénzügyi összeomlást,

volt ereje visszautasítani Soros György országkifosztó javaslatát,

és a bizonytalan belpolitikai háttérrel is biztosan manőverezett a nemzetközi vizeken – sorolta Orbán. A sorosozás Antall-lal kapcsolatban csak azért érdekes, mert a rendszerváltás idején maga Orbán Viktor is elnyerte és igénybe vette a Soros-ösztöndíjat. És Antall József idején indult az épp most Bécsbe költöző CEU működése, az Antall-kormány jóváhagyásával vehették meg a Nádor utcai épületüket.

A Veritas Történetkutató Intézet és az Antall József Tudásközpont által szervezett konferencián Orbán Viktor Antall lehetőségeiről azt mondta:

Az egykori miniszterelnöknek nem volt meg a kétharmada, pedig ha meglett volna, megspórolhattunk volna húsz évet.

Szerinte amikor később ő követte Antall Józsefet a hivatalában, ugyanazt a küzdelmet kellett vívnia, amelyet elődje félbehagyni kényszerült: a harcot a posztkommunista erők ellen. Antall halála után még 17 évig kellett várni, hogy a keresztény, polgári és nemzeti Magyarország építéséhez hozzákezdhessenek – mondta Orbán.

Harcolni kellett az új alkotmányért

1990-ben ugyanis nem sikerült szakítani a kommunizmussal; sikerült ugyan vele szemben többségre jutni, de szakítani nem. A szakítást politikai értelemben ugyanis az jelentette volna, ha sikerül megalkotni a kommunizmust lezáró és a nemzeti korszakot megalapozó, megnyitó új alkotmányt.

Minden volt kommunista országban megalkották az új alkotmányokat legkésőbb a kilencvenes évek végéig, kivéve Magyarországon.

Nekünk 2010-ig kellett harcolnunk érte – nem várni rá, hanem harcolni érte –,

azok ellen, akik a kommunizmus szellemi alapjait, felhígítva bár, de elszántan védelmezték, akik a demokráciát és Magyarország jövőjét úgy képzelték el, ahogy 1990-ig volt, persze megszabadítva az ideológiai túlzásoktól és lecserélve az egypártrendszer díszleteit" – mondta Orbán.

Szerinte „új alkotmány, új eszmei alapok, új hatalmi viszonyokat eredményező törvények nélkül Magyarország nem találhatott vissza a kommunizmus előtti önmagához, nem találhatott vissza az internacionalizmustól a nemzeti büszkeséghez, az ateizmustól a kereszténységhez és az osztályharcos irigységtől a polgári méltányossághoz". Az új alapok nélkül pedig ma nem lenne csaknem teljes foglalkoztatottság, munkaalapú gazdaság, 5 százalék körüli növekedés, és nem sikerülne a migráció ellen megvédeni magunkat, sorolta a miniszterelnök.

Nem szabad összeállni a posztkommunistákkal

A kormányfő arra is kitért, hogy Antall József sosem állt össze a posztkommunistákkal, mert ezzel az „eredeti, szellemi, spirituális és történelmi célját, személyes küldetését, a polgári és keresztény Magyarország gondolatát és megteremtésének történelmi lehetőségét adta volna fel". Tudta, hogy ha a

polgári, nemzeti és keresztény politikusok rövid távú, kényelmi, haszonelvű megfontolásokból kompromisszumot kötnek a posztkommunistákkal, akkor hosszú időkre kompromittálják eszméjüket és vele a küldetésüket is.

Orbán Viktor azt mondta: hálásak vagyunk Antall személyes példaadásáért, a haza érdekében hozott személyes áldozatáért, a szeretetéért, a türelméért, és a bizalmáért, amellyel a fideszesekhez és rajtuk keresztül az új politikai nemzedékhez viszonyult. „A Jóisten segítsen bennünket, hogy legalább utólag kiérdemeljük" – zárta szavait a miniszterelnök.