Hedvig
7 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Öt húsba vágó kérdés maradt az áprilisi választásra

Image uploaded from iOS (3)
2018.01.11. 13:50
A Fideszt aligha lehet megverni az április 8-i parlamenti választáson. De ne gondoljuk azt, hogy minden elemében lefutott a meccs. A baloldalon többen az életben maradásért küzdenek, a Jobbik a története fontos határhoz érkezik, de a Fidesznek is van miért izgulnia. Nekünk, választóknak a legfontosabb, kiderül-e, milyen alapvető változásokra számíthatunk a következő években. Öt fontos kérdésen keresztül tekintjük át a választás tétjét.

Nagyjából három hónap múlva parlamenti választásokat tartanak Magyarországon. A pontos időpontot csütörtök délelőtt óta tudjuk: Áder János államfő – ahogy az várható volt – az első lehetséges vasárnapra, április 8-ra tűzte ki a voksolás időpontját.

A közvélemény-kutatások alapján a választás legfontosabb kérdése eldöntöttnek látszik: a 8 éve kormányzó Fidesz-KDNP szövetség fog nyerni. Azért nem vállalunk kockázatot ezzel a kijelentéssel, mert jelenleg nehéz elképzelni azt a politikai földrengést, amely a biztos pártválasztók között most 30-40 százalékos hátrányban lévő ellenzéki pártok bármelyikét az első helyre röpítené.

A Fidesznek ráadásul rengeteg erőforrása, szervezettsége, tapasztalata van ahhoz, hogy ha lejtmenetbe fordulna a párt, akkor változtasson a folyamaton. A Fidesz győzelmére tehát simán fogadhatunk, ám arra is, hogy ennek ellenére sem ásítoznak majd ölbe tett kézzel a pártok vezetői.

Tétje ugyanis maradt a választásnak. És mindenki számára: a Fidesz, a Jobbik, a baloldali pártok, sőt, minden egyes választó is izgulhat pár dolgon áprilisig. Öt pontban tekintjük át, melyek a mostani parlamenti választás legfontosabb, húsba vágó kérdései.

Emlékeztető: Hogyan választunk, hogyan áll össze a Parlamenti névsor?

Áprilisban parlamenti képviselőket választunk: 106 egyéni, illetve 93 listás képviselő juthat be az Országgyűlésbe.

  • Egyetlen forduló van 2014 óta, vagyis csak egy vasárnap tartják a választást.
  • Magyarország területét 106 egyéni körzetre osztották, mindenhol a pártok jelöltjei és függetlenek versenyeznek. A magyarországi lakcímmel rendelkezők a lakóhelyük alapján szavazhatnak rájuk.
  • Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz a győztes, aki a legtöbb szavazatot kapja. Függetlenül attól, hogy az meghaladja-e az 50 százalékot. (Legutóbb 30-35 százalékkal is nyertek körzeteket jelöltek.) Ez az egyik ikszünk.
  • A szavazókörben ezen kívül kapunk egy másik szavazólapot is, ezeken pártlisták szerepelnek. Itt nem személyre, hanem pártlistára ikszelhetünk. (A határon túliak csak listára szavazhatnak, hiszen nincs magyarországi lakóhelyük.)
  • A listáról annak a pártnak a jelöltjei jutnak be, amely párt szavazatainak száma átlépte a bűvös 5 százalékot, az összes szavazat 5 százalékát. A többi párt szavazata elvész, szomorkodhat mindenki otthon 4 évig.
  • Az egyéniben és listán bejutókat a parlamentben semmi nem különbözteti meg. Mindegy például, hogy egy fideszes milyen módon jutott be, ugyanabba a frakcióba ülhet.
  • Egy pártnak 100 képviselőre van szüksége minimum a kormányalakításhoz, hiszen ez jelenti az abszolút többséget. A kétharmadhoz 133 képviselő szükséges.

1. Mennyivel győz a Fidesz?

Előbb azt írtuk kijelentő módban, hogy biztosnak látszik a Fidesz győzelme. Azt azonban szándékosan nem tettük hozzá, hogy Orbán Viktor folytathatja a kormányzást. Nem mellékes ugyanis, hogy a Fidesz-KDNP az abszolút többséget is megtudja-e szerezni.

A 199 fős parlamentben 100 képviselő mandátumra van szükség mindehhez. Úgy számolhatunk, hogy a 106 egyéni választókerületből a Fidesznek legalább 60-65-öt kell nyernie, hogy az országos listás képviselőkkel kiegészülve miniszterelnököt tudjanak választani. A pontos számot nem lehet tudni, hiszen sok függ a pártok listás eredményétől, és hogy hány párt jut a parlamentbe. Az ellenzéki oldalon úgy kalkulálnak, hogy 40 egyéni körzetben kellene ellenzéki győzelem, hogy megakadályozzák a Fidesz abszolút többségét.

Ehhez persze az kell, hogy az ellenzék az egyéni körzetekben minél jobban koordináljon. Hiszen ha a sok ellenzéki párt indulója között megoszlanak a protest szavazatok, az végső soron a Fideszt segíti. A 2014-es választáson mindössze 20 körzetben nyert 50 százalék fölötti eredménnyel a Fidesz, és tucatnyi olyan körzet volt, ahol a baloldal és az LMP szavazatait összeadva győzhetett volna a baloldal. És akkor nem beszéltünk még a Jobbikról, amelynek balos fordulata szintén növelheti az átszavazási hajlandóságot a jobbikosok és a baloldaliak között. Vagyis egyáltalán nem lefutott, hány egyéni körzetet képes megnyerni az ellenzék.

Az inga persze a másik irányba is kilenghet. Ha ugyanis az ellenzék, illetve az ellenzéki szavazók képtelenek bármiféle koordinációra, a Fidesz ismét kétharmados, sőt, akkor ennél nagyobb többséget is szerezhet. A dolog azért nem mindegy, mert kétharmaddal - mint láttuk - alkotmányozni lehet, a sarkalatos törvényeket könnyen meg lehet változtatni, sőt a fontos személyi döntéseket (alkotmánybírók, legfőbb ügyész, OBH-elnök, Kúria-elnök, ÁSZ-elnök) egyeztetés nélkül meg lehet hozni.

2. Kiderül-e, Orbán mire készül?

A többség mértékének kérdésétől nyilván nem független, hogy a következő kormánynak mekkora lesz a mozgástere. Más-más kormányzati politikára számíthatunk, ha Orbán Viktornak (esetleg egy ellenzéki szivárványkoalíciónak) szűk többsége van vagy kétharmada, netán négyötöde. Bizony, a jelenlegi kutatási adatok szerint ez sem elképzelhetetlen a Fidesznek.

A választási kampány egyik szavazók számára legfontosabb kérdése, hogy kiderül-e arról valami, mire készül Orbán Viktor, milyen területekhez akar hozzányúlni a következő ciklusban. És mit hagy továbbra is érintetlenül.

  • Lesz-e újabb változtatás az oktatásügyben? Maradnak a mostani tankerületek? És milyen hatáskörrel? Változtatnak-e a tananyagon? A pedagógusok, iskolák autonómiája milyen irányban változik? Elkezdődik esetleg az államosítás az óvodáknál is?
  • Nekifog-e a kormány az egészségügy - mindenképp hatalmas konfliktusokkal járó - átalakításának? Marad-e ennyi kórház? Vagy átalakítják a fekvő-, illetve járóbeteg-ellátás szisztémáját?
  • Hozzányúl-e a kormány a közlekedési rendszerhez, a MÁV-hoz, a Volánhoz? A BKV maradhat-e önkormányzati tulajdonban? Csökkenti-e/több helyen eltörli-e az utazási kedvezményeket?
  • Az önkormányzatok hatásköre tovább csökken? És a járási hivatalok kapnak nagyobb szerepet? Megmaradhat-e ennyi kerületi önkormányzat? A főváros és a kerület hatásköreit átalakítják? Megmarad a közvetlen főpolgármester-választás?
  • Megváltoztaják-e a nyugdíjrendszert? Marad a mostani nyugdíjkorhatár? Ráveszik-e, rákényszerítik-e valahogy a mostani fiatalokat a megtakarításra? 

Csak néhány nagyobb területen felvetődő kérdést soroltunk fel. A szavazók érdeke lenne, hogy a kampányban a nagy sorosozás-migránsozás-simicskázás, illetve másik oldalon mészároslőrincezés-korruptozás mellett ilyen szakpolitikai kérdések is előkerüljenek.

3. A Jobbik elnöke belebukik a balos fordulatba?

Nemcsak a kormányzati, hanem az ellenzéki térfélen is hosszú távon meghatározhatja a viszonyokat a szereplés. A Jobbikban például forradalmi-stratégiai változásokat indíthat el, ha a 2014-es eredménynél rosszabbul szerepel a párt. De ugyanúgy megerősítheti Vona Gábor pártelnök pozícióját, ha jelentősen felülmúlják a múltkori eredményt. 2014-ben 1 millió szavazattal 20,6 százalékot szerzett a párt, egyéni körzetet nem sikerült nyerni.

Bár Vona Gábor folyamatosan Orbán legfőbb/egyetlen valódi kihívójaként pozicionálja magát, a párton belül - a legutóbbi ÁSZ-büntetés után pláne - elindult egy olyan belső kommunikáció, hogy innen a jó szereplésnek, az erős második helynek is örülni kell. Vagyis már az nagy siker a Jobbiknak, ha a baloldalt megelőzve bőven 20 százalék fölött kap a párt, és növeli a mandátumai számát a parlamentben (most 24 fős).

Ha ez sikerül a Jobbiknak, igazolja Vona stratégiáját, hogy bizony a baloldalon lehet még szavazókat gyűjteni, érdemes folytatni ezt a politikát. Ellenkező esetben nagy lehet a lázadás a párton belül, amelybe Vona is belebukhat. És kérdés, ki venné át a helyét, és milyen irányba térítené a Jobbik politikáját.

4. Ki marad meg a baloldalon?

A baloldalon jelenleg úgy néz ki, a következő külön listákkal állnak ki a pártok: MSZP(-Párbeszéd), DK, LMP, Együtt, Momentum. Az MSZP és a DK már megegyezett az egyéni koordinációban 60:46 arányban, ami azt jelenti, hogy a két párt nem indít egymás ellen jelöltet sehol. Azt még nem tudni, hogy a többi balos párt hol vagy egyáltalán részt vesz-e valamilyen szinten a koordinációban.

A kutatásokból már most látni, hogy mindannyian aligha haladják meg az 5 százalékot, aligha jut be az összes párt a parlamentbe. A vonal alatt maradók akár végleg el is tűnhetnek a politikai színpadról (a mostani kutatási adatok szerint ez leginkább az Együttöt és a Momentumot veszélyezteti, de egy egyszámjegyű MSZP-s szereplés sem sok jót ígér a pártnak). Ezzel mindenki tisztában van, így érthetőbb is az az élet-halál harc, ami a baloldalon zajlik.

5. Gyurcsány lesz az egyetlen, aki örülhet a baloldalon?

A baloldal jövője szempontjából nemcsak az érdekes, ki tűnik el, hanem az is, hogy a baloldali házi versenyben ki kerül az élre. Az MSZP népszerűsége a politikusai tavalyi mutatványai miatt 10 százalék alá is benézett, és akadt több olyan kutatás is, amely a DK előzését mutatta.

Ha a DK áprilisban az MSZP-vel hasonló szintre kerül, netán meg is előzi, óriási sikert jelent Gyurcsány Ferencnek. Ne feledjük, Gyurcsányék az MSZP-ből kiválva 2011-ben alapították a pártot, 2014-ben hatalmasat kellett küzdeni azért, hogy az összefogásba bekerülve 4 képviselője legyen a pártnak. Ehhez képest ha most Gyurcsányék parlamenti frakciót alakíthatnak, egyéni körzetekben nyernek és az MSZP közelébe kerülnek, egyértelmű siker a volt kormányfő-pártelnök számára. Gyurcsány frakcióvezetőként teljesen új fordulatszámra kapcsolhat, és biztosan más politikára számíthatunk egy parlamenti frakcióval rendelkező DK-tól.

De nemcsak Gyurcsány tör a baloldal vezetőjének szerepére. A Ron Werberrel és Demeter Mártával megerősített LMP-nek is az a célja, hogy a baloldal vezető ereje legyen, és megelőzze Gyurcsányt és a szocialistákat. Ehhez az kellene legalább, hogy Szél Bernadették két számjegyű eredményt érjenek el. Ez a jelenlegi adatok alapján nem lehetetlen, de nem is könnyű vállalkozás. Ugyanakkor nagyot kellene a pártnak erősödnie, főleg vidéken.

A következő hónapokban persze napról-napra jobban fogjuk látni, hogy a fenti kérdésekre mik a válaszok. És érdemes a kampány eseményeit is olyan szemmel figyelni, hogy ezek a legfontosabb tényezők, amelyre a szereplők koncentrálnak.

Az Index választási oldalát az index.hu/belfold/2018/valasztas linken nézheti meg. Ide kerül minden, a választással foglalkozó cikkünk, hírünk. Itt érheti el például folyamatosan az alábbi grafikonunkat is, amelyen  2014-től láthatja a pártok támogatottságát a választásra jogosultak körében. Megnézheti a mérések eredményeit pártonként, közvélemény-kutató intézetenként és átlagolva is.