Van némi átjárás a baloldal és a Jobbik szavazói között

Rengeteg magyar még nem döntötte el három hónappal a választások előtt, hogy melyik pártra szavaz, és április 8-ig még sok minden befolyásolhatja végleges szavazatukat. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a választópolgárok bő egyharmada párt nélküli, ők azok, akik egyetlen pártot sem jelölnek meg, amikor arról kérdezik őket, kire szavaznának szívesen.

De az adatok alapján biztosnak tűnő pártválasztóknál sem tuti, hogy arra a pártra szavaznak majd, amelyiket jelenleg támogatják, ezért a magyar lakosságot reprezentatívan leképező országos mintán arról érdeklődtünk januárban a Závecz Research segítségével, hogy átszavaznának-e másik pártra, és ha igen, mennyire valószínű, hogy ezt megtennék.

A kutatásban sokan elmondták preferált pártjuk nevét (a megkérdezettek 66 százaléka), de ez nem jelenti azt, hogy százszázalékosan biztosak abban, hogy ez lesz a szavazatuk. A választók pártokhoz való viszonyát egy hétfokú skála segítségével mértük, és ezen a hétfokú kötődésskálán értékelték januárban pillanatnyi viszonyukat a politikai szereplőkhöz. Számos esetben előfordult, hogy két (esetleg három) pártot is ugyanarra a magas fokozatra helyeztek a megkérdezett választópolgárok. Ezzel azt jelezték, mondja Závecz Tibor, a Závecz Research vezetője, hogy mely pártok élvezik a bizalmukat, és azt is, hogy még nem döntöttek véglegesen. Így például a jelenleg MSZP-t preferálók ötöde olyan, aki a szocialista pártot és a DK-t is a kötődésskála hatodik (szinte biztos, hogy rá szavazok) vagy ötödik (valószínűleg rá szavazok) fokozatára helyezte. Mindkét párt reménykedhet; az MSZP abban, hogy végül náluk maradnak, a DK abban, hogy hozzájuk pártolnak.

De akkor hogyan is néz ki az átszavazási hajlandóság?

Az MSZP-szavazók 34 százaléka, a DK-szavazók 19 százaléka, a Jobbik-szavazók 15 százaléka, az LMP-sek 9 százaléka, a fideszesek mindössze 3 százaléka mondta, hogy biztosan vagy valószínűleg másik pártra szavaz majd a 2018-as választáson.

Az első ábrán látható, hogy melyik párt szavazói merre szavaznának át nagy eséllyel („biztosan vagy valószínűleg"): például az MSZP-sek a DK és az LMP, a DK-sok az MSZP és az LMP felé, a jobbikosok a Fidesz vagy az LMP felé kacsingatnak többnyire.

Akiknek megfordul a fejében az átszavazás

A fenti ábrán azokat a választókat mutattuk be, akik biztosan vagy nagy valószínűséggel másik pártra ikszelnek majd áprilisban – tehát a hétfokú skálán a biztosan vagy a valószínűleg lehetőségeket jelölték.

Külön érdemes azokat a szavazókat is megvizsgálni, akiknek egyáltalán – ha halványan is –, de megfordul a fejében az átpártolás, vagy legalábbis nem utasítják el mereven a lehetőséget. Ők azt a választ adták megkérdezésükkor: „lehet, hogy átszavazának, de az is lehet, hogy nem”.

Az MSZP-szavazók közel kétharmada, a DK-szavazók több mint fele, az LMP-sek negyede, a jobbikosok ötöde esetlegesen átszavaz majd. A Fidesz táborának pártja iránti nagyfokú elkötelezettségét az is mutatja, hogy a fideszeseknek mindössze 5 százaléka fejében fordult meg az átszavazó gondolat, többségük a Jobbik felé maradt nyitott.

A párt nélküli szavazók minden párt felé közel azonos mértékben orientálódnak.

 22 százalékuk elképzelhetőnek tartja, hogy rájuk szavaz. A Jobbikot és az LMP-t 15-15 százalék, az MSZP-t és a DK-t 12-12 százalék nevezte meg, mint támogatásra szóba jöhető pártot.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)