Magdolna
18 °C
27 °C

Románként megaláztak, magyarként üdvözölnek

18
2018.02.26. 10:43
Négy nap alatt nem találkoztunk olyan magyarral Romániában, aki ha szavaz április 8-án, ne a Fideszre húzza be az ikszet. Viszont több olyan fiatallal is beszélgettünk, akik nem szimpatizálnak ugyan Orbánnal, de tudatosan nem is szavaznak ellene. Miután kiderült, hogy a határon túl élő magyarok sokkal többen fognak szavazni, mint 2014-ben, kíváncsiak voltuk, mi motiválja őket, és mit gondolnak arról, hogy az országhatáron belül a többség elvenné a szavazati jogukat. Riport Nagyváradtól Székelyudvarhelyig.

“Minél távolabb vagy az anyaországtól, annál erősebb benned a magyarságérzés, annál jobban kötődsz Magyarországhoz.”

László Romániában született, tíz évig élt Bukarestben, most Székelyudvarhelyen lakik és dolgozik a feleségével, Emmával. Sportolóként többször játszott Magyarországon romániai klubcsapatával, máig élesen él benne, mennyire rosszulesett neki, amikor az itthoni szurkolók szitkozódva lerománozták, mert nem tudták, hogy magyar. Amint 2010 után lehetett, kérte a magyar állampolgárságot, mert fontos neki, hogy most már papíron is magyar lehet.

Egy másik eleven emléke a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás. „Odajöttek hozzánk a román csapattársak, és azt mondták, na mi van, most verjétek a melleteket, még a saját testvéretek is hátat fordít nektek. Nem tudtunk mit mondani, szó szerint annyira el voltunk csüggedve, hogy a földig ért az orrunk” – mesélte.

Saját bevallása szerint nem tud sokat a magyar belpolitikáról, de budapesti barátaitól hallja, hogy a Fidesszel kapcsolatban is „vannak problémák, ott is megy a lopkodás”, majd hozzáteszi, hogy a politikus ilyen, az egy külön fajta. „Különben sincs könnyű helyzetben Orbán, nehéz helyre rakni, amit Horn, Gyurcsány, meg az egész Soros-banda elrontott” – mondta László, aki pár hét múlva másodjára fog a Fideszre szavazni. A felesége nem fog választani, nem is kérte a magyar állampolgárságot, mert szerinte „ezzel kicsit megvesztegetik” a határon túl élő magyarokat.

Romániából szavazhatnak a legtöbben

Áprilisban másodjára szavazhatnak itthoni lakcímmel nem rendelkező magyarok a választásokon. Az elmúlt években sok kritika érte a fideszes kétharmaddal elfogadott választójogi törvényt, mert a határon túliak lényegesen egyszerűbben, levélben is leadhatják a szavazatukat, mint a külföldön élő, de itthoni lakcímmel rendelkező magyarok. 2014-ben a levélszavazatok 95 százaléka a Fideszt segítette, ezzel lett kétharmaduk a kormánypártoknak.

A vita ősszel lángolt fel újra, amikor a DK kampányt indított azért, hogy a határon túliak ne szavazhassanak, a napokban pedig egy erdélyi család fotója terjedt a közösségi médiában azzal a felkiáltással, hogy sosem jártak Magyarországon, mégis szavazni fognak. A történetről kiderült, hogy kamu, az ügyben képlopás miatt nyomozás indult. A heves indulatokat kiváltó poszt csak arra a narratívára erősített rá, hogy olyan emberek szavazataival juthat két-három plusz mandátumhoz a Fidesz, akiknek semmilyen kötődésük sincs Magyarországhoz, mindegy nekik, hogy mi történik itthon.

Mivel a mostani választáson várhatóan sokkal több levélszavazat fog érkezni, mint négy éve, elmentünk Romániába, ahol a legnépesebb a határon túli magyarság, és ahonnan a legtöbben szavaztak legutóbb. Nagyváradon, Kolozsváron, Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron, Kibéden, Korondon és Farkaslakán jártunk, hogy bemutassuk, kik és miért fognak szavazni áprilisban. Sok olyan külhoni magyarral is találkoztunk, akik bár megtehetnék, tudatosan nem fognak voksolni.

Lelki elégtétel Orbántól

Miközben itthon hivatalosan is beindult a kampányt, és ellepték az országot a pártok plakátjai, Romániában látszólag nincs jele, hogy hamarosan választások lesznek Magyarországon. A felsorolt településeken csupán egy-két helyen láttunk olyan posztert, ami regisztrációra és szavazásra buzdította volna az ott élőket. Ennek ellenére egyetlen olyan emberrel sem találkoztunk, aki ne tudta volna, hogy áprilisban választások lesznek.

„Fel sem merült, hogy ne szavazzak, mindenképpen Orbán Viktorra fogok, mert sokat tett az erdélyi magyarságért” – mondta Papp Ildikó Eszter, aki pincérnőként dolgozik Nagyváradon. Azért is Orbánra szavaz, mert a miniszterelnök migrációs politikájának „minden egyes lépését” helyesli: „megvédi Európát, van vér a pucájában, ami nem mondható el az itteni politikusokról”. Sok határon túli Fidesz-szavazóhoz hasonlóan Papp is a magyar állampolgárságot köszöni leginkább Orbánnak:

Az állampolgárság erőt ad ahhoz, hogy ne kelljen szégyellnünk, hogy magyarok vagyunk. Ha Orbán segített nekünk egy kicsit, akkor mi miért ne segítsünk neki, hogy folytathassa, amit eddig csinált?

Kádár János, nagyváradi trafikos az állampolgárságról azt mondta, hogy „nem kaptunk valamit pluszban, hanem visszakaptuk azt, amit elvettek”. Ő ezt egy lelki elégtételként éli meg, a nagyszüleitől Trianon után vették el az állampolgárságukat. Miközben beszélgettünk, megmutatta, merre lovagolt be Horthy Miklós a városba, amikor a második világháború előtt Magyarország visszakapta a várost. (Horthyhoz az udvarhelyi László is kapcsolódik: a nagymamáját kislányként virágcsokorral a kezében kivezényelték az utcára Kolozsváron, amikor belovagolt a kormányzó.)

A széki Juhos Klárának és férjének, Mártonnak is az a legfontosabb érve Orbán mellett, hogy „megadta az állampolgárságot”. Juhosékkal éppen akkor találkoztunk Kolozsváron, amikor a helyi konzulátusra mentek intézni a választási regisztrációjukat. Elmesélték, hogy Orbán már azelőtt felavatott egy székelykaput a falujukban, hogy először miniszterelnök lett a 90-es években.

Csak a Fidesz létezik

A beszélgetéseink során visszatérő elem volt Gyurcsány Ferenc 2004-es és mostani kampánya. A legtömörebben talán a farkaslaki Fancsali Béla Árpád foglalta össze, miközben állatait etette kertje udvarában. Nem igazán tudta megindokolni, miért a Fideszre fog szavazni, de nevetve mondta, hogy „nyilván nem Gyurcsányra”.

Szondi Irénnel a nagyváradi ékszerüzletében váltottunk pár szót, röviden, mert éppen telefonált: „Orbán Viktorra fogunk szavazni, ez természetes, nem az MSZP-re”. Mikor Gyurcsány mostani kampányáról kérdeztem, csak csóválta a fejét. Nem akartam tovább zavarni, kimentem az utcára, mire váratlanul utánam jött, és azt mondta: a beszélgetést végighallgató nővére azt üzeni, hogy „Gyurcsány szégyellje magát”, és lediktálta a testvére, Jakab Ibolya nevét.

Ezekből is látszik, hogy egy-egy politikai lépés mennyire meghatározó lehet hosszú távon. Gyurcsány azzal, hogy 2004-ben úgy érvelt a romániai magyarok kettős állampolgársága ellen, hogy jön majd 23 millió román, akik elveszik a magyarok munkáját, egy életre lenullázta magát és az MSZP-t is az ott élő magyarok szemében. Orbán viszont a kettős állampolgárság bevezetésével több százezer szavazót nyert, akiknek ez az egy intézkedés elég ahhoz, hogy történjék bármi, mellette szavazzanak.

Beszélgetéseink során egyébként egy-egy alkalommal kerültek szóba fél mondat erejéig más pártok, a Jobbik és a Momentum, de nem olyan kontextusban, hogy szavaznának rájuk. A Romániában élő magyarok között tehát ahogy 2014-ben, úgy idén sincs riválisa a Fidesznek, pedig a DK-t leszámítva egy párt sem tiltakozott az ellen, hogy szavazhassanak.

Szeretnének dönteni a takarítónőről 

Riportalanyainkkal arról is beszélgettünk, hogy Magyarországon évek óta vita tárgya, hogy ők is beleszólhatnak a választásokba, a társadalom többsége pedig elutasító a szavazati jogukkal kapcsolatban. Változatos reakciókat kaptunk.

Éva, a Korondon élő nyugdíjas pedagógus szégyenteljesnek tartja, hogy sokak szerint nem lenne szabad szavazniuk. „A történelem során Erdély mindig sokat adott Magyarországnak, most is sok diplomás erdélyi ott dolgozik, ők már ott fizetik az adót” – mondta. Juhos Klára a kérdésre válaszolva csak annyit mondott, haragszik azokra, akik szerint nekik nem kellene szavazniuk, az unokájuk, Csorba Szilárd pedig a következő hasonlattal világította meg a helyzetet:

Van egy közös házunk a testvéremmel, nem lakunk ott, de jogom van beleszólni, hogy ki legyen a takarítónő.

Kádár János szerint politikai téveszme, hogy csak az szavazhasson, aki Magyarországon él és adózik. „Aki ott él, de nem adózik, az miért szavazhat?” – utalt az ügyeskedő vállalkozókra. Korondon találkoztunk olyan fiatal sráccal, aki nemrég múlt 18 éves, és jogos felvetésnek tartja, hogy csak az szavazzon, aki ott is él. Ennek ellenére követi a szüleit, és ő is szavazni fog.

Nem jó románnak lenni a nagyvilágban

Több olyan magyarral is találkoztunk, akik nem szavaznak, és nem is kértek állampolgárságot. „Nincs állampolgárságom, nem is akartam, mert sült románoknak, mindenféle tagnak megadták. Olyanoknak is, akik arra sem vették a fáradságot, hogy pár szót megtanuljanak magyarul. Ez minősíti az egész akció őszinteségét” – utalt az egyszerűsített honosítási eljárásra Balla László, kolozsvári szobrász.

Rendszeresen megkérdezik, hogy magyar–román focimeccsen kinek drukkolok. Mindig mondom, hülye kérdés, természetesen a magyaroknak, mert magyar vagyok, még ha nincs is állampolgárságom

– mondta, ami azért is érdekes, mert ha akarná, lehetne neki. Balla szerint azért sem igényelt magyar állampolgárságot és útlevelet, mert akárhova ment, nem érte hátrány a román papírjai miatt.

A székelyudvarhelyi Lászlónak kijutott negatív tapasztalatokból. „A római repülőtéren félreállítottak minket a román útlevelünkkel, és olyan megalázóan viselkedtek velünk a rendészek, mint a kutyákkal. Most már, hogy meglátják, magyar vagyok, kedvesek, és azt mondák: welcome. Ezért óriási dolog, hogy hivatalosan is elismerik, magyar vagyok.”

A nagyváradi Andor Erikának még nincs állampolgársága, de szeretne, mert „más szemmel néznek rád Amerikában, mintha román lennél”. Az áprilisi szavazáson még nem fog részt venni a férjével, de „nincsenek Soros mellett” – jegyezte meg, miközben péksüteményt vett nagyobbik fiának.

Leszavazni Viktor bácsit

A cikk eddigi megszólalói szinte mind a Fideszre fognak szavazni áprilisban, de találkoztunk olyanokkal is, akik nem szimpatizálnak Orbánnal. Ők jellemzően huszonévesek, és nem tervezik, hogy a Fidesz ellen fognak szavazni.

A kolozsvári főtér egyik kávézója előtt cigarettázó Zsófi kettős állampolgár, de nem ért egyet a kettős állampolgársággal, mert szerinte ez „egyfajta megvesztegetése az itt élő embereknek”. Úgy látja, hogy nem érinti az ő életüket a magyarországi választás, és „különben sem a mi dolgunk változtatni azon, ami Magyarországon történik”. A hírekből úgy látja, hogy elsősorban az oktatással és az egészségüggyel vannak problémák a szomszédban. Szerinte főleg az idősebb, megvezethetőbb emberek szavaznak a Fideszre.

Az Atelier nevű kocsma teraszán beszélgető, újságírónak és zenésznek tanuló lányok szintén úgy érzik, nem az ő dolguk, hogy beleszóljanak a magyarországi választásokba. Nem is foglalkoznak politikával, de amikor egyikük felmegy a nagymamájához, látja, hogy megy az M1, és a „mamika mutogatja, milyen levelet kapott Orbán mestertől”. Barátnője szerint a magyar választás érdemben nem változtathat az életükön, pedig lenne min. „Sokszor érzem, hogy el vagyunk nyomva, nekem szaktársak és tanárok is azt mondják az egyetemen, hogy ne beszéljek magyarul.”

Beszéltünk olyan erdélyi fiatallal is, aki a jelenlegi kormányt támogatja. Péter a Bulgakov kávézóban azt mondta: „Elég egyértelmű, hogy kire kell szavazni, bár a Fidesznek is vannak hülyeségei, nincs más olyan párt, ami alkalmas lenne az ország vezetésére.” A zenész Péter egyébként fél éve Budapesten él, és azt tapasztalja, hogy az ottani fiatalok többsége kormányellenes, de úgy látja, „nem egy csapat fiatal fogja megváltoztatni a világot, akárhol is tanultak.” A fővárosban azt tapasztalja, hogy nagy a gyűlölködés, és nem tetszenek neki „az Orbánt tokával ábrázoló plakátok”.

Sándor Levente éppen munkából ment hazafelé, amikor összefutottunk vele Nagyváradon. Sokáig dilemmázott, hogy szavazzon-e, de aztán úgy döntött, hogy nem fog. Azért, mert „ez kifejezetten az ország gyűlésének a megválasztása, nem pedig a nemzeté”. Kívülről szerinte nem lehet megmondani, hogy ki kormányozzon, ha „ezt akarják az emberek, akkor ez van”.

Akármennyire is vonzó lenne, hogy leszavazzuk Viktor bácsit, nem a mi dolgunk beleszólni. Ez az ott élő magyarok sara

– zárta gondolatait.

Kommentelnéd? Szólj hozzá a bejegyzés alatt az Index Facebook-oldalán!

Borítókép: utcakép Korondról. Fotó: Huszti István / Index.