Képviselőjelölt lett, szabadlábra került Czeglédy Csaba

Miután hétfőn a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elutasította a Czeglédy Csaba egyéni képviselőjelöltkénti nyilvántartásba vétele elleni fellebbezést (amit egy magánszemély nyújtott be), a Csongrád Megyei Főügyészség az Indexhez eljuttatott közleménye szerint csütörtökön

A főügyészség az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény valamint a Büntetőeljárásról szóló 1998. XIX. törvény mentelmi jogról szóló rendelkezései alapján intézkedett. Ezek a jogszabályok kimondják, hogy az 5-20 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekménnyel gyanúsított Czeglédyt, mint nyilvántartásba vett képviselőjelöltet a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg, bár az ügyészség szerint

a megalapozott gyanú, az eljárás meghiúsításának veszélye, a szökés veszélye és a bűnismétlés veszélye továbbra is változatlan tartalommal fennállnak.

A mentelmi jog fennállásáig a nyomozást is fel kell függeszteni; magát a mentelmi jogot pedig csak a legfőbb ügyész indítványára a Nemzeti Választási Bizottság függesztheti fel.

Az Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt közös támogatásával szombathelyi önkormányzati képviselőként gyanúba keveredő politikus 700 aláírást gyűjtött össze Vas megye 1. számú, szombathelyi székhelyű választókerületben, ezzel hivatalosan is képviselő-jelöltté vált.

Czeglédy és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folyik büntetőeljárás (melyet most ugye felfüggesztettek). A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely diákmunka közvetítéssel foglalkozott. Céljuk az volt, hogy a bűnszervezet élén álló és a Human Operator Zrt.-hez köthető személyek, az azt követő szinten lévő közvetítő cégek, illetőleg a céghálózat alján levő és strómanok által vezetett kilenc iskolaszövetkezet segítségével a diákmunka közvetítés után járó közterhek megfizetését elkerüljék. A gyanú szerint a bűnszervezet 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy az iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy ha be is vallották, azt nem fizették meg.