Lázár, Olimpia
-6 °C
-3 °C

Nem Elios-, nem Tiborcz-, hanem Orbán-ügy

Image uploaded from iOS (2)
2018.03.07. 15:01

Így néz ki egy parlamenti demokráciában egy ellenzék által alapított vizsgálóbizottság meghívója, ami a miniszterelnök családtagját is érintő ügyben tart ülést:

A VEJ-BOTRÁNYT FELTÁRÓ -  ELLENZÉKI ÁRNYÉK-VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG MEGHALLGATÁST TART.

Napirendi pontok: 

1. érintett állami szervek vezetőinek meghallgatása –  meghívottak: Orbán Viktor, Lázár János, Seszták Miklós, Horváth István

 2. érintett cégek vezetőinek meghallgatása –  meghívottak: Tiborcz István, Dr. Hamar Endre, Mancz Ivette

 3. érintett önkormányzatok vezetőinek és képviselőinek meghallgatása –  meghívottak: Márki-Zay Péter, Szalay Ferenc, Dr. Szotyori-Lázár Zoltán,  Szemereyné Pataki Klaudia, Radócz Zoltán, Király József   

És úgy néz ki a mai magyar demokráciában ugyanez az ülés, hogy közülük csak az ellenzéki képviselők jelentek meg, a kormány részéről és a cégek részéről viszont senki. Pedig érdekes részletek derültek ki az ellenzéki árnyék-vizsgálóbizottság szerdai ülésén. Alább dióhéjban:

  • Az önkormányzatok egy-kétmillió forintért már 2011-ben elvégeztették a műszaki terveket a közvilágítással kapcsolatban, majd a következő évben megjelentek az Elios-ügyben érintett cégek, amelyek túlnyomórészt erre az anyagra építve már 40-50 millióért véglegesítették a projektet.
  • Mivel a pályázati kiírásban, vélhetően azért, hogy csak az Elios feleljen meg a feltételeknek, az égők tartamát 50 ezer óráról felemelték 100 ezer órára, viszont az eliosos égők csak 60 ezer órát bírnak, ezért feltehetően visszavettek az égők teljesítményéből, hogy meglegyen a 100 ezer óra. Ez történhetett Kecskeméten és Dunaújvárosban, de a sötétségbotrány kipattanása után például Szolnokon már nem merték meglépni ugyanezt.

Harangozó Tamás, a bizottság MSZP-s alapítója és elnöke a szerdai ülés elején elmondta: azért hozták létre a bizottságot, hogy információkat szerezzenek, és tájékoztassák a nyilvánosságot az OLAF-által kifogásolt – „vej-ügyként” elhíresült – Elios-ügyben, amivel 13,5 milliárd forintos kárt okoztak.

A gyanú szerint egy bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalássorozattal állunk szemben, amelynek szereplői a kormány tagjai és a miniszterelnök, illetve családtagja, mondta a szocialista képviselő.

Ezért lehetőséget akartak adni Orbán Viktornak, és szerintük a választás kimenetelét is befolyásolták volna a kérdéseikre adott válaszai. A választóknak joguk van tudni, hogy a miniszterelnök, visszaélve a hatalmával, személyesen döntött-e a családját is helyzetbe hozó szervezett csalássorozat elindításáról, illetve irányította-e azt, mondta. Lázártól azt kérdezték volna, miről egyeztetett Tiborcz Istvánnal, és hogy figyelmeztette-e, segített-e neki eltussolni az ügyet. Seszták Miklóstól azt kérdezték volna, ki adott utasítást, hogy a pályázati határidő lejárta előtt három nappal átírják a kiírást, nem tűnt-e fel a minisztériumban, hogy szervezetten mennek rá ezekre a pályázatokra.

Horváth István államtitkárt arról akarták kérdezni, hogy Szekszárd polgármestereként  hogyan tudhatott  a pályázat kiírása előtt fél évvel erről a pályázatról, és ki az, akivel a háttérben szervezte az ügyet. Harangozó szerint ő ennek az ügynek az egyik koronatanúja.

Harangozó szerint Orbán megfutamodott a meghallgatás elől. A jövő héten a bizottság ellátogat két minisztériumba (NGM, NFM), hogy betekintsenek az OLAF-jelentés dokumentumaiba.

Szilágyi György jobbikos képviselő szerint a meghívottak kulcsfigurái a korrupciós ügynek, akiknek választ kellett volna adniuk a súlyos vádakra, amik  nemzetközi szinten és idehaza is rombolják Magyarország hitelétSzerinte Orbán és Lázár bujkál kérdések elől, holott nem Elios-, nem Tiborcz-, hanem Orbán-ügyről beszélünk, mondta a jobbikos politikus.

Szerinte Orbán Viktornak kötelessége lenne folyamatosan tájékoztatni ezzel kapcsolatban a közvéleményt. A gyanú szerint ugyanis a kormányfő arra használta a hatalmát, hogy pénzhez jutassa családtagjait és hűbéreseit. Ezek az emberek nem a saját lábukon állnak, hanem valamennyiünk lábán állva élik luxuséletüket, mondta.

Hadházy Ákos LMP-s politikus szerint a közvilágítási projektet Hódmezővásárhelyen úgy írták ki, hogy bárki elindulhasson, majd a következő városokban már úgy írták ki a pályázatokat, hogy csak azok jelentkezhettek a munkára, akik egy hódmezővásárhelynyi helyet elláttak lámpákkal. Szerinte a kormány mindent megtesz, hogy eltitkolja a részleteket. Nem adják ki a jelentést, ezzel kapcsolatban nyomeltüntető magyar nyomozó ügyészségről beszélt, mert sok helyen lefoglalják az iratokat azelőtt, hogy a magyar emberek belenézhetnének, majd azt mondja az ügyészség, hogy a nyomozás évekig elhúzódhat.

Hadházy azt kérdezte volna a szekszárdi polgármestertől, hogy kitől kapta meg Mancz Ivette, az Elios igazgatójának a telefonszámát. A parlamentben ugyanis úgy válaszolt erre a kérdésre, hogy hány kilométer utat terveznek felújítani. Hadházy azt mondta, hogy ő amúgy fideszes önkormányzati képviselőként nem szavazta meg ezt a projektet, hanem egy fideszes frakcióülésen akkor még csak egy műszaki tanulmányról szavaztak. 

Hadházy Lázárt egy újabb vásárhelyi projektről is kérdezte volna, mert szerinte a vizsgálatok ellenére sem álltak le a pályázati machinációkkal, és a kuka és kukásautó beszerzésnél megint olyan cég nyert, aminek nem volt referenciája, és így 300 milliót nyert a Lázár Jánoshoz rendkívül közel álló cég tulajdonosa. Azt is mondta, vádalkut kell ajánlani azoknak a hivatali dolgozóknak, akik cinkosként vettek részt ezekben az ügyekben, de nem ők voltak a haszonélvezői, mert nem nekik kell félteni a bőrüket, hanem azoknak, akik utasították őket.

Varjú László, a Demokratikus Koalíció képviselője azt mondta,

rendkívüli helyzetben vagyunk, mert a rendszerváltás óta miniszterelnök még nem került ilyen közel bűncselekményhez.

Szolnok és Kecskemét polgármesterét is meghívták, de ők nem reagáltak.

Király József, Kecskemét MSZP-s önkormányzati képviselője volt az első vendég. Azt mondta, hogy az ellenzék 2013 óta folyamatosan bombázta a városvezetést, mert úgy érezték, van egy közbeszerzés, amihez semmi közük. Furcsa volt, hogy precízen megvolt a kivitelező, pontosan elkezdték a lámpacserét, és pikk-pakk gyorsan megvalósult minden, mintha nem is Magyarországon lennénk, mondta. De kiderült, nem jó a világítás, egyre több baleset történt.

Kecskeméten először tagadták, hogy vizsgálódik az OLAF, majd februárban iratbetekintést kért, és amikor engedélyt kapott, csak akkor szembesült vele, hogy az OLAF már 2015-ben Kecskeméten járt, és jegyzőkönyvet hagyott ott. Majd azzal is, hogy a városvezetés nem adott választ az OLAF észrevételeire. Ekkor látta, hogy  a kecskemétiek egy csalássorozat részei.

Szerinte meg kell nézni független vizsgálatban, hogy milyen erős a fény, hogyan lehet majd kijavítani, hogy normálisan tudjanak közlekedni, és hogy ki fogja fizetni a majdani lámpacserét, holott szerinte ezeknek a lámpáknak 25 évig kéne működniük.

A kecskeméti képviselők Zombor Gábor polgármesterhez interpelláltak, hogy a közbeszerzési tervben nem szerepelt a közvilágítási tender, amire azt mondta, most jött, és örüljenek, hogy van, ezután speciális bizottságot hoztak össze az ellenzék nélkül, amiben olyan emberek szerepeltek, olyan jogászok, cégek, előkészítő csapatok (Tender-Network), amik megtalálhatók más városokban is, mondta a kecskeméti szocialista képviselő.

Szilágyi azt mondta, hogy a kormány eltakarja a csalássorozatot, és felhasználja az önkormányzatokat és azokat a szerveket, akiknek fel kellene tárniuk, és ők meg foggal-körömmel védik azokat az embereket, akik a projekt lebonyolításánál közreműködtek, csak mert egy pártcsaládhoz tartoznak.

Miért nem akarnak ennek az ügynek a végére járni, miközben ők is ott élnek abban a városban? 

Erre a kecskeméti MSZP-s azt mondta, hogy neki is szokatlan volt a helyi jegyző asszony ellenállása, hiszen az egyik héten még betekinthetett az iratokba, de egy héttel később már nem. Valami történhetett, még azt se akarták megmutatni, hol vannak az iratok. Szerinte nyomás alatt voltak, és szerinte Zombor Gábor szerepe megkerülhetetlen, mert minden iratot ő írt alá, és most is ott indult Kecskeméten képviselőjelöltként.

Ezután Radócz Zoltán, Szolnok MSZP-s önkormányzati képviselője kapott szót, aki elmondta, hogy 2017 novemberében érkezett az OLAF-levél Szolnokra, és a polgármesternek lett volna húsz napja, hogy bármilyen észrevételt tegyen az uniós hivatalnak, vagy hogy a képviselők elé terjessze a levelet, de elhallgatta a közgyűlés előtt, holott nem is ő, hanem az önkormányzat volt a címzett. Ez egyenlő a beismeréssel, mondta.

Szolnokon januárban került napirendre az OLAF-levél, de a polgármester a jegyzőre tolta a válaszadást, amikor kérdezték róla. Majd az ellenzék szerette volna megvizsgálni az OLAF észrevételeit, de a Fidesz napirendre sem engedte venni a kérdést.

Utasítva vannak bizottsági szinten is a fideszes képviselők, szakértők, hogy menjenek szembe az igazsággal. El akarnak titkolni minden tényt.

Szolnokon néhány dokumentumot nem tudtak eltüntetni, mert korábban lekérte őket az ellenzék, így vannak információik, mondta. Például a Sistrade Kft. szerződése, amelyet 2011 decemberében kötöttek meg, és ami a feltételezett csalássorozat alapja. Itt készült egy műszaki tanulmányterv, elég olcsón, ami a közbeszerzés alapja, és biztosította, hogy az Elios legyen a befutó, mondta.

Ki hozta a Sistrade Kft.-t Szolnokra? – kérdezte a szolnoki szocialista képviselő, mert szerinte itt kezdődött, és nem most, hanem 4-6 éve zajlott a szervezett összedolgozás, amin keresztül meglopták a városokat. De felvetette a kormányhivatalok felelősségét is, amelyek az önkormányzatok felügyeleti szervei, és sem akkor, sem azóta nem tettek semmit ez ügyben. 

Szotyori-Lázár Zoltán, Szolnok jobbikos önkormányzati képviselője is elfogadta a bizottság meghívását, és érdekeseket is mondott. Azzal kezdte, hogy a volt szolnoki polgármester, Várhegyi Attila az egyetlen, akit jogerősen hűtlen kezelés miatt elítéltek, így szerinte ott már hagyománya van a közpénzek unortodox kezelésének.

Az OLAF-nak nincsenek nyomozati eszközei, mégis mélyreható jelentést tett, mondta, így kíváncsi, a magyar ügyészség milyen megállapotásokra jut majd, mindenesetre két pontot kiemelt: az egyik az okirat-hamisítás, a másik, hogy az ellenajánlatok 5-7 százalékkal voltak nagyobbak, de nem a végösszeg, hanem minden tételsor, és szerinte  ilyen nem létezik. 

Arról is beszélt, hogy szerinte a kormánypárti sajtó visszaforgatja a témát, például hogy az ellenzéki képviselők is megszavazták a közbeszerzéseket, de szerinte ez nem igaz, sőt ellene voltak, hogy az Elios nyerjen. Arról is beszélt, hogy szerintük 60 milliós megtakarítás lesz a világítótestek cseréje Szolnoknak, de szerinte ezt független szakértőnek kellene megvizsgálnia. Csak költséghatékonyság miatt emelték 50-ről 100 ezer órára az élettartamukat az izzóknak, de csak hogy beleférjen az uniós támogatásba, de szerinte nem fognak bírni 100 ezer órát, csak 60 ezret. Ez is költség lesz majd.

Radócz Zoltán szolnoki szocialista  képviselő szerint a Provital Zrt. és az Elios szerződése zseniálisan körbe van bástyázva, de soha testület döntést róluk nem hozott, csak az uniós pályázathoz való csatlakozásról szavaztak. Nem tudják azt sem, hogy került oda a Sistrade, holott már 2011 óta dolgoztak a városnak.

Ez a szerződés a teljes műszaki tanulmánytervet valósítja meg, és féléves munkával csinálták meg. Aránylag olcsón megcsinálta a Sistrade, és a közbeszerzéshez kivonatot csatoltak, így aki pályázott, nem látta a háttérmunkát, és csak az tudott sikeresen pályázni, aki a teljes közvilágítás műszaki tervét ismerte. Mintegy a pályázók helyett elvégezték ezt a munkát a 12-es KEOP-pályázat előtt egy évvel, hívta fel a figyelmet erre.

Szilágyi szerint az bizonyítja, hogy a Sistrade bennfentes információkkal rendelkezett, hogy egy évvel később bejelenti a kormány, milyen uniós támogatásokra fog pályázatokat kiírni.

Hadházy hozzátette, hogy Szekszárdon is hasonló történt, az előkészítés úgy történt, hogy egy cég másfél millió forintért felmérte, hány lámpa van utcánként, majd csak be kellett helyettesíteni, milyen izzókra van szükség. Ezután lehetett pályázni a pályázat előkészítésére, erre már 40 milliót fizettek, de szerinte nem lehet látni, mi volt a hozadéka az előzőhöz képest.

Radócz Zoltán, szolnoki szocialista politikus szerint megkérdezték, hogy mi lesz, ha az 1 milliárd forintot vissza kell fizetni, a városvezetés azonban azt válaszolta, hogy nem a város ellen zajlik a vizsgálódás, és nem kell visszafizetniük, hiszen nem érintett a város. Ugyanakkor szerinte a városnak hitelt kell majd felvennie, hogy visszafizesse, ha ez lesz a kötelezettség.

Szotyori-Lázár Zoltán (Szolnok) azt mondta egy ismerősére hivatkozva, hogy ahhoz, hogy ezek a lámpák a 100 ezer órás időtartamot elérjék, ahhoz a lámpához tartozó chipet át kell programozni, hogy kevesebb áramerősség menjen át rajta, így kevesebb fényt is ad, ezért lehet például Kecskeméten, hogy erősebben visszatekerték, de Szolnokon, ahol már tudták, hogy nem jó a fényerő, kénytelenek voltak feltekerni. Ezért Szolnokon szerinte nem sikerült rosszul, nem lett sötétebb a városban.

Kecskeméthez képest vakító napsütés van.

A kecskeméti ellenzéki képviselők kikérik az OLAF-jelentést, és feljelentést tesznek ismeretlen tettes ellen. A bizottság a következő ülésen ellátogat a nemzetgazdasági és a fejlesztési minisztériumba.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!