100 százalék Fidesz: van, ahol már megvalósult Orbán álma

Csenyéte: 83 százalék MSZP

"Tessék bejönni" - fogad minket otthonának ajtajában Kiss István, és máris az asztalához ültet. A konyhában pattog a tűz, a kinti kemény mínuszok ellenére kellemes melegség és tisztaság van. Ebédidőben érkezünk, az asztalon a konyhai eszközök helyére gyorsan új terítő és egy váza virág kerül. A férfi egy hónapja tagja Csenyéte három főből álló képviselő testületének, mindannyian MSZP-sek. Feleségével felváltva sorolják a problémákat, amik hosszú évek óta vannak jelen a faluban.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csenyéte a nyomor falva. Az utcakép elkeserítő, romos, düledező, szélfútta házak követik egymást, sok helyen kerítés sincs. Kutyák futkároznak a lábaink alatt, mert abból minden házra több is jut. A településen körülbelül 550-en élnek, lakosság majdnem teljesen roma, de a fagyos szél miatt alig látni valakit a faluban. Igaz, utcából is csak három van.

A mélyszegénység és a munkanélküliség hatalmas, a lakosok szerint szinte nincs olyan a településen, aki dolgozik. A helyiek a kevés segélyből élnek. Ha néha akad valamilyen közmunka, akkor az hoz némi pluszt. "A segély huszonkétezer forint, hát annyiból kell megélnünk. Télen, amikor kevesebb a tennivaló, csak tíz ember tud közmunkát végezni, nyáron meg ötven-hatvan ember." Ezt már a falu határában élő 48 éves Győző mondja, aki feleségével és anyósával él. 

A párszázas lakosú faluban ez tehát elég rossz arány. "Addig legalább tudtunk valamit dolgozni, amíg nem kellett a nyolc általános. Azóta mi van? Mi dolgoznánk, csak nem tudunk" - fakad ki Győző felesége. "Mindenki ígér mindent, de semmi nem történik." Győző szerint négy éve a választások előtt még lejöttek a községbe a különböző pártok, akik hoztak nekik ezt-azt, hogy ezzel is megnyerjék maguknak a polgárokat, de ebben az évben még nem volt pártmozgás a környéken. A falu két és fél órányi autóútra van Budapesttől, sokak térképén nem szerepel.

Csenyétén 2014-ben pontosan száz fő ment el szavazni, a nyolcvanöt érvényes szavazatból hetvenegyen voksoltak a baloldali összefogásra. Több embert is megkérdeztünk, hogy szerintük miért alakulhatott ez így, hogy nyerhetett ekkora fölénnyel a baloldal, de egyikük sem tudott válaszolni.

"A helyiek nem foglalkoznak politikával. Őszinte leszek, ha megkérdeznénk őket róla, nem értenék, fogalmuk sincs ezekről a választásos dolgokról" - mondja Kiss István. Azt is hozzáteszi, még ő sem érti teljesen, mi a dolga egy képviselőnek, mert még csak pár hete tagja a helyi testületnek. Papucsban és egy pulcsiban kísér át minket egy barátjához, aki ugyanezt mondja:

Ezeknek mindegy, adnak nekik két kiló lisztet, aztán arra szavaznak, akitől kapták.

Ottlétünk alatt a faluban többször is felmerül az MSZP-s polgármester, Kéri Zoltánné neve. Az egyik lakos azt állítja,

Egy apró faluban, ahol kilencvenkilenc százalékos a munkanélküliség, ahol a lakosok fele még kiskorú, a polgármesternek valószínűleg nagy tekintélye lehet, ezért alakulhatott így az eredmény négy éve. Mivel a helyi képviselő-testület mindhárom tagja szintén MSZP-s, a megkérdezettek szerint áprilisban sem fog változni a kimenetel.

Telefonon elértük Kérit is, megkérdeztük, ő mit gondol, miért szavazhattak a baloldalra az emberek, de csak annyit mondott, "Nekem azt honnan kéne tudnom", majd amikor felhozzuk, hogy a csenyéteiek azt mondják, ő kérte őket a szavazatra, a polgármester tömören annyit válaszolt: "én nem kértem ilyet." 

"Ő nem falubeli, nem érdekli, hogy mi történik nálunk. Évek óta nincs harang a templomban, sok pénzért építettünk ravatalozót a temető mellé, de nincs benne víz, arra pályázni kéne, de a polgármester azt nem akar. A falunak van két autója, de azt sem engedi, hogy a betegeket orvoshoz vigyük vele" - mondja egy névtelenségét kérő csenyétei.

Miközben a kapun keresztül beszélgetünk, két fiú halad el mellettünk az úton, mindkettő vállán egy-egy hatalmas farönk. Nekik is kell valamivel fűteni. A pénz és a támogatás hiánya a falun és lakói arcán is nyomot hagy.

Kerecseny: 60 százalék Jobbik

Kicsivel jobb helyzetben van Kerecseny, a 270 fős Zala megyei zsákfalu. Egy isten háta mögötti hely, ahova erdei fák között havas utakon vezet az út. Csendes, rendezett település. Amikor megérkezünk, három férfi épp havat lapátol, nem állnak meg a munkával akkor sem, amikor megközelítjük őket.

Csenyétéhez hasonlóan itt is főleg közmunkából élnek az emberek, a faluban nincs sok munkalehetőség. Aki teheti, a környező településekre jár dolgozni. Nemrégiben elindult a Start Mezőgazdasági Mintaprogram a faluban - három nagy fóliában különféle zöldségeket és növényeket termesztenek. Ebbe a gazdálkodásba próbálja bevonni a helyi önkormányzat a közmunkásokat, legutoljára húsz személlyel bővültek. "Ha ez nem lenne, nagy lenne a munkanélküliség" - mondja Réti Alfréd, aki már harmadik körben a falu független polgármestere.

"Akiknek viszont van végzettségük, iskolázottak, az állam nem akarja, hogy ebben részt vegyenek, vissza akarja őket vinni a munkaerőpiacra" - teszi hozzá Hosszú Szilvia, az alpolgármester, akivel a falu sötét kisboltjában találkozunk.

Kerecsenyen a 2014-ben a leadott hetven érvényes szavazatból negyvenhárman szavaztak a Jobbikra, így vált a legjobbikosabb településsé Magyarországon. "Mi itt a faluban nem beszélünk politikáról. Talán a házalók miatt lehetett a Jobbiknak ekkora sikere, beszélgettek az emberekkel, emlékszem, itt is megálltak a bolt előtt" - válaszolja az alpolgármester a kérdésre, szerinte miért alakulhatott így az eredmény. A polgármester sem tud biztos választ adni.

Van egy-két hangadó a kocsmában, akik az esti iszogatásnál mondanak két szlogent a párttól, aztán a többiek meg mennek utána. De ha megkérdeznénk az embereket, miért erre vagy arra a pártra szavaznak, hogy azoknak mi a programjuk, nem tudnának válaszolni.

Mi látogatásunkkor ebből a jobbikos többségből semmit nem észlelünk, nem találkozunk olyan lakossal, aki négy éve rájuk szavazott volna. A helyi kocsma előtt ketten iszogatnak, mindketten a Fideszre szavaztak, és áprilisban is rájuk fognak. Egyikük, Lakatos Nikoletta azt mondja, azért szavaz a Fideszre, mert a rezsicsökkentés és a CSOK sokat segített a családján, és a támogatásból tudják bővíteni a házukat. 

Azt senki nem tudja megjósolni, milyen eredmény várható a falutól áprilisban, de Kerecsenyen sem foglalkoznak nagyon a témával. A polgármester egyelőre a munkahiányt látja nagyobb problémának.  

Amikor megkérdezzük, melyik irányban tudjuk elhagyni a települést. "A falu egy zsákutca, ugyanarra kell visszamenni, amerre jöttél, hacsak nem lóval vagy" - mondja, és útra bocsát minket.

Pálmajor: 100 százalék Fidesz

A Somogy megyei Pálmajor egy hosszú egyenes utca, elágazások nélkül, a házak között néhol hatvan-hetven méter távolsággal. "Nincs itt semmi" - mondja egy nő, és igaza van: nincs nyitva sem a közért, sem a dohánybolt, a polgármesteri hivatal üres, és az óvoda felől sem hallunk hangos zsibongást. A faluban körülbelül 350-en laknak, többségben romák.

Egy órás ottlétünk alatt alig találkozunk valakivel, a lakók sem merészkednek ki a nagy hóba. A hideg miatt viszont sok házban nincs víz, mert útközben valahol elfagyott a csőben, így csak olyan emberekkel találkozunk, akik fáért vagy vízért mennek ki az út széli kúthoz.

Így tesz Orsós Sándor is, az idős pálmajori lakos, aki kisfűrésszel indul fáért. Amikor a választásokról kérdezzük, röviden csak annyit mond:

Orbán Viktorra szavaz itt mindenki, jó ember az.

Igaza van. A 2014-es választásokon Pálmajor vált a legfideszesebb faluvá az országban, a 211 szavazásra jogosult lakóból 101-en mentek el szavazni, és mindannyian, tehát 101-en szavaztak a Fideszre.

Két vízhordó nőt kérdezünk arról, szerintük miért ilyen népszerű a Fidesz ebben a kis faluban. Először azt felelik, nem tudják ők azt, majd egyikük végül azt mondja, az elmúlt hetekben

Valami Józsefre szavazzunk, azt mondták.

 - állítja a két nő. Ők nem tudják, de Móring József Attiláról beszélnek, aki a Fidesz-KDNP jelöltje Somogy harmadik egyéni választókerületében. "Nekem aztán mindegy, én legyek az egyetlen, aki nem írja alá?" - válaszol egyikük, amikor megkérdezem, miért írják alá. 

Egy másik lakos, Bogdán János szerint más van a háttérben. "Azért írnak alá, mert féltik a közmunkájukat." A munkanélküliek közül legtöbben a hivatal keze alatt dolgoznak, így már állásféltésből sem mernek nemet mondani a polgármesternek. Bogdán János négy éve még a Fideszre szavazott, de azt mondja, most már szavazni sem megy el, csalódott a politikusokban. "Nem törődnek ezek senkivel, sem a fiatalokkal, sem az öregekkel, dögöljenek meg azok ott fent." 

Az ügyben kerestük a polgármestert, Pozsonyi Erikát is. Azt írja, Pálmajor mindig is fideszes település volt, már 2010-ben is a Fideszre szavazott a falu többsége.

Valószínűleg a 2010-ben másra szavazó állampolgár nem vett részt a 2014-es választáson, így fordulhatott elő, hogy 100 százalékban a Fideszre adták le voksukat a választópolgárok. A Fidesz vezette kormány semmi extra juttatást nem adott a településnek. Nem tudom, hogy kivel beszéltek a faluban, de a Polgármesteri Hivatalban soha nem fordult és nem is fordulhat elő, hogy bárki mellett kampányoljunk. Ennek nem a hivatalban van a helye, ehhez mindig tartottam, és a jövőben is tartom magam. 

Pozsonyi Erika cikkünk megjelenése után üzenetben reagált:

"Az, hogy az én »titkárnőm«, megjegyzem a hivatal dolgozója nem a titkárnőm (nekem olyan nincs), valóban a helyi Fidesz szervezet elnöke, de bizonyíthatom, hogy egy szombati napon járták végig a falut a helyi Fidesz csoport tagjaival, és gyűjtötték az aláírásokat Móring József Attila számára."

A helyiek elmondása szerint viszont Pálmajoron is ugyanolyan alapokon szavaznak, mint Csenyétén, csak épp más pártra. Mivel ők nem foglalkoznak a közélettel és a politikával, azt gondolják, nekik nem számít, kire voksolnak, ezért kaphatott a Fidesz négy éve százszázalékos támogatást Pálmajoron.

(Borítókép: Csenyéte és a falu széli templom harang nélkül. Fotó: Bődey János/Index)