Judit
3 °C
7 °C

Nem használták ki a hódmezővásárhelyi eufóriát

image uploaded from ios (8)
2018.03.14. 15:33
Bár pár napig megvolt rá a lélektani pillanat, teljes ellenzéki koordináció aligha lesz az egyéni választókerületekben az áprilisi választásokon. Az MSZP és a Jobbik szóban közeledik egymáshoz, de nyíltan koordinálni egyik sem akar. Az LMP és a Momentum lehetetlen feltételhez köti a visszalépéseket. Közben zajlanak MSZP-LMP-s háttértárgyalások, de a szocialisták már úgy készítik a jelöltjeiket, kevés az esély a visszalépésekre.

Márki-Zay Péter kampányában olyan példásan működött együtt a Jobbik és a helyi MSZP, mintha mindig is ezt gyakorolták volna. Az összefogásnak meglepő, az ellenzéki oldalt lázba hozó eredménye lett: Márki-Zay Péter, aki mögé a teljes ellenzék beállt, hatalmas fölénnyel nyerte meg a hódmezővásárhelyi polgármester-választást. Szinte az összes szavazókörben nyert. Egy olyan városban, amely évekig, évtizedekig a Fidesz bástyájának számított.

Az ellenzéki pártvezetőkre, elsősorban az MSZP-re, a Jobbikra és az LMP-re nagy nyomás nehezedett. A pártvezetők azt hallhatták a tagjaiktól, választóiktól, de még egyes jelöltjeiktől is, hogy érdemes lenne tényleg megfontolni a visszalépéseket egymás javára, a teljes koordinációnak ugyanis a hódmezővásárhelyi jelek szerint jóval nagyobb a felhajtó ereje, mint bárki gondolta volna. 2014-ben az MSZP-s 14, a jobbikos jelölt 17 százalékot szerzett, ez összesen 31 százalék; Márki-Zay Péter ebből csinált 56-ot (igaz, országos figyelem irányult rá).

Az ellenzéki pártok teljes koordinációja az eltérő stratégiáik, politikai helyzetük, identitásuk miatt korábban leheteletlennek tűnt. A hódmezővásárhelyi ellenzéki győzelem azonban egy olyan politikai helyzetet teremtett, amely megnyitotta az utat mindenkinek, hogy felülvizsgálja az addigi - külön jelöltes álláspontját.

Váratlanul az az LMP lépett először, amely addig minden egyes politikai helyzetben kitartott a külön utas politika mellett. Szél Bernadett miniszterelnök-jelölt tárgyalni hívta az MSZP-t és a Jobbikot - ám Gyurcsány DK-jával nem kívánt egyeztetni. A nagy összeülésből - ahogy azt az első pillanatban sejteni lehetett - nem lett semmi, ugyanis az MSZP már korábban szövetséget kötött a DK-val, Gyurcsányék nélkül nincs értelme semmilyen megállapodásnak (ráadásul az LMP számára fontos körzetekben, például Szél Bernadettében DK-s jelölt indul, nem MSZP-s). A Jobbik pedig jelezte, hogy csak az LMP-vel és a Momentummal tárgyal, az MSZP-vel, pláne Gyurcsánnyal semmiképp.

Mielőtt továbbmennénk az időrendben, hogy miért nem sikerült senkinek semmilyen visszalépési megállapodást kötni, nézzük meg, mit kellett, kell mérlegelniük a pártvezetőknek.

Ki mit nyerhet?

Egyéni mandátumokat - Számtalan nyilvános, még több belső kutatás bizonyítja, hogy számos egyéni választókerületben egyedül esélytelen egy-egy ellenzéki párt jelöltje, ám visszalépések esetén csatában lenne a fideszessel. Az MSZP számos budapesti és nagyvárosi vk-t tudna nyerni, ha nem lenne a szavazólapon az LMP-s. A Jobbik főleg Kelet-Magyarországon simán tudna egyéniket nyerni, ha az MSZP-s és a DK-s lépne vissza. De még az LMP-nek is megnyílhatna az út egy-egy egyéni győzelemhez, ha nem lenne balos és jobbikos jelölt.

A Fidesz és Orbán esetleges megroppantását - Közhely, hogy a választás az egyéni választókerületekben dől el. Ha az ellenzék sorra tudná nyerni a körzeteket (és a szavazóknak mindegy is, hogy milyen színű ellenzéki), az könnyen demoralizálhatná az eddig magabiztos fideszeseket.

Esetleg kormányváltást - Ha az ellenzék 40, de még inkább 50 választókerületet megnyer, Orbán elveszíti a többségét, nem tud a Fidesz-KDNP egyedül kormányt alakítani. Koordináció nélkül elérhetetlen ez a szám, koordinációval viszont egész máshogy néz ki a választási térkép, és az ellenzék akár kormányalakítás közelébe kerülhetne.

Ki mit veszíthet?

Az előbb, "ki mit nyerhet?" serpenyőben csupa olyan dolgot láttunk, amelyeknek a bekövetkezése bizonytalan. A másik oldalon viszont van pár pár biztos veszteség, amelyet az összes pártnak el kell könyvelnie koordináció esetén.

Töredékszavazatot - Ha egy jelölt visszalép egy választókerületben, a pártja ott nem számíthat egyetlen töredékszavazatra sem. Ezeknek márpedig fontos szerepük van a mandátumok kiosztásánál. Vagyis egy ellenzéki pártnak még mindig jobban megéri matematikailag egy 5-10 %-kot elérő vesztes jelölt, mint egy visszalépő.

Milliókat bukhat egy párt - Az állami támogatás alakulása sem mellékes. 106 jelölt esetén 597 milliót kap egy párt a kampányra. Ha az LMP és a Jobbik egyetlen jelöltet is visszaléptet, máris 150 millióval kevesebbre, csak 447 millióra számíthat. Az MSZP-Párbeszéd a DK-s megállapodás miatt 298 milliónál tart, de ha 54 alá csökkenne a jelöltjeinek száma, bukna 150 milliót.

Saját, elégedetlen szavazókat - Bár a felmérések szerint sok ellenzéki szavazó támogatja a koordinációt, jó páran kimondottan ellenzik. Vannak jobbikosok, akik soha nem szavaznának MSZP-sra, pláne DK-sra. Sok MSZP-s elutasítja a Jobbikot. Jó pár LMP-s nem akar más párt jelöltjére szavazni. Ők feltehetően otthon maradnának, vagyis minden párt, így az egész ellenzéki is szavazókat veszít.

A hosszú távú cél meghiúsul - Nem mellékes és abszolút nem utolsó szempont, hogy teljes koordináció ellentétes az egyes pártok hosszú távú érdekeivel. A Jobbik az ellenzék vezető ereje akar lenni, miért segítene MSZP-seket mandátumhoz? Az LMP az MSZP gyengülésére játszik, miért lépjen vissza szocialista jelölt javára? Az MSZP vissza akarja előzni a Jobbikot, miért segítené őket egyes körzetekben?

Orbán már az összeborulást látta

A fenti dolgokat mérlegelve az ellenzéki pártvezetők számolgatni kezdtek, és bár formális összeülések nem voltak, a pártok képviselőinek tapogatózó tárgyalásairól lehetett hallani. A Fideszt láthatóan meg is rémítette az a forgatókönyv, hogy megvalósul a teljes koordináció.

Orbán Viktor miniszterelnök március 2-án a Kossuth Rádióban már arról beszélt, hogy a hódmezővásárhelyi időközi egy "parlamenti előválasztásként működött", arra számít ugyanis, hogy április 8-án is csak egyetlen ellenzéki jelölt lesz számos vagy talán az összes választókerületben.

Talán már létre is jött a paktum.

És azt is mondta Orbán, hogy "látom Soros György pénzét a háttérben".

Orbán nyilatkozata azért volt meglepő, mert a miniszterelnök ezzel a nyilatkozatával az általa megálmodott és kialakított centrális erőtér végét jósolta meg. És ebben a helyzetben igyekett pozicionálni a Fideszt úgy, hogy "a bevándorlást ellenző nemzeti, polgári képviselőjelölttel szemben egyetlen ellenzéki, bevándorláspárti jelölt lesz a választókerületekben".

A Fidesz félelme tapintható volt, olyan pletykák is szárnyra kaptak, hogy fideszesek szocialistáknak SMS-eztek arról, hogy ne legyen visszalépés. Így próbáltak nyomást gyakorolni állítólag, ám konkrét üzenetekről, fenyegetésekről senki nem tud. 

És egyáltalán nem az MSZP-n múlt, hogy az ellenzék mégsem kötötte meg a paktumot. A hódmezővásárhelyi választás után bő egy héttel az LMP vezetői végül kizárólag az MSZP vezetőivel ültek külön össze. Ez nem egy tét nélküli tárgyalás volt, ugyanis a baloldalon úgy számolnak: ha az LMP koordinál az MSZP-DK-val, Budapesten a 18-ból 12-13 választókerületet simán meg tudnak nyerni. De a jellemzően jobboldalra szavazó budai körzetekben is szoros csatákat vívhatnának a Fidesszel.

Az LMP teljesíthetetlen feltételeket támasztott

A tárgyalások annyira előrehaladtak, hogy már konkrét választókerületekről is szó volt. Gyurcsányék azonban nem ültek ott az asztalnál, és nélkülük nem lehetett döntést hozni. Ráadásul az LMP vezetőinek a saját döntéshozó fórumain is meg kellett tárgyalni bármilyen stratégiai irányváltást.

A hétvégén az LMP politikai tanácsa elfogadott egy állásfoglalást. Eszerint Az LMP csak abban az esetben hajlandó megfontolni visszaléptetést más pártok jelöltjei javára, ha az adott választókerületekben a 106 jelöltet állító ellenzéki pártok és pártszövetségek mindegyike megegyezésre jut (MSZP-P és DK, Jobbik). Ez nyilvánvalóan lehetetlen forgatókönyv, lévén, hogy a Jobbik nem akar tárgyalni az MSZP-vel. Budapesten ugyanakkor az MSZP-LMP koordináció is elég lenne a győzelmekhez.

Közben a Momentum is beszállt a koordináció diskurzusba. A párt jelölti gyűlést tartott, amely után Fekete-Győr András elnök azt mondta, hogy a momentumosok hajlandóak visszalépni, ha az MSZP és a Jobbik megegyezik. Az előbbiekben láttuk, hogy ez lehetetlen feltétel.

Az MSZP és a Jobbik szóban közeledik 

Vagyis az LMP és a Momentum is igyekszik az MSZP-re és a Jobbikra tolni a felelősséget, hogy elmarad a koordináció. Holott az MSZP és a Jobbik ebben a kérdésben már így feszegeti a határait.

A Jobbik elnöke, Vona Gábor az Indexnek adott nyilatkozata felér egy buzdítással, hogy mindenki szavazhat az esélyes baloldalira:

Az időközi választások mutatják, hogy van egy taktikai szavazás, az emberek mérlegelik, hogy melyik választókerületben melyik jelölt a legerősebb. Én erre is bátorítom az embereket.

Az MSZP elnöke, Molnár Gyula pedig az ATV-ben mondta azt múlt héten, hogy a választóknak "az egyik szavazatukat mindenképp ésszel" kell leadniuk az egyéni választókörzetekben: vagyis a legesélyesebb ellenzéki jelölt mögé kell beállniuk. Arra a kérdésre, hogy eszerint Gyöngyösön visszalépnek-e a legesélyesebb Vona Gábor javára, Molnár azt felelte:

van, amit nekem kell kimondanom, de van, amikor hamiskásan félrehajtjuk a fejünket, és azt mondjuk a választóknak, ha ők úgy látják, akkor szavazzanak így.

Vagyis csendben az MSZP és a Jobbik már lehetővé teszi a szavazóinak, hogy a másik jelöltjére szavazzon.

Ebben a helyzetben következik március 15-e, ám az ünnepnapon nem lesz közös ellenzéki ünneplés. Az MSZP és a DK az Együttel kiegészülve ugyan közösen ünnepel, de az LMP és a Jobbik is külön rendezvényt tart. Bár korábban (az MSZP tervei szerint) itt jelentettek volna be visszalépéseket, ebből mostani információnk szerint, a fenti okok miatt aligha lesz valami.

Az MSZP vezetése a héten találkozott az LMP vezetővivel, és úgy tudjuk, jövő hétre is beterveztek egy találkozót. A szocialisták azért arra trenírozzák a jelöltjeiket, hogy végül mindannyian állva maradnak, és nem lesz semmilyen visszalépegetés. De az még elképzelhető, hogy az MSZP(-DK?) és az LMP valamilyen visszalépési megállapodást köt a jövő héten.

De ez a maximum, amelyet az ellenzék a hódemzővásárhelyi eufóriából ki tud hozni.

Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.

(Borítókép: Vona Gábor (Jobbik), Szél Bernadett (LMP) és Karácsony Gergely (PM-MSZP) a Független Diákparlament szervezésében megrendezett miniszterelnök-jelölti vitán a budapesti Gödör Klubban 2018. március 12-én. Fotó: Huszti István / Index)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?