Konrád
8 °C
26 °C

Orbán fenyegetése a médiának is szólt

7718058608 3K1A0047
2018.03.19. 20:02
A fidesz politikusai hivatalosan azt mondják, hogy nincs itt semmiféle fenyegetés, az Orbán által említett elégtétel csak a választások megnyerését, szigorúbb bevándorlásellenes törvényeket és becsületsértési pereket jelenthet. Háttérben viszont az is előkerül, méltatlannak tartják a sajtóban megjelenő kormányzatot "támadó" híreket, és óvva intik a médiát, hogy az ellenzék helyett politizáljon. Kicsit sem meglepő ez azzal együtt, hogy Orbán maga beszélt arról nemrég, hogy nagyobb befolyást szeretne szerezni a médiában.

"A választás után természetesen elégtételt fogunk venni. Erkölcsi, politikai és jogi elégtételt is."

Orbán Viktor március 15-i mondatai nagy hullámokat kavartak három héttel a választások előtt. Jelentős muníciót kaptak az ellenzéki pártok, míg a fideszes politikusok is arra kényszerültek, hogy megmagyarázzák a kormányfő ünnepi kijelentését. Kezdjük azzal, hogy tulajdonképpen milyen elégtételről is beszélt Orbán.

"Mindenki nézzen magába"

Egy vezető fideszes politikus azt mondta háttérben az Indexnek, hogy szerinte az ellenzék felfújja az ügyet, ugyanis a miniszterelnök kijelentése “nem hangzik fenyegetően”. A kormánypárti politikus úgy vélte, hogy “a Fidesz folyamatosan politikai támadások alatt áll, egy választási kampány zajlik”, emiatt mindkét oldalról elhangoznak erős mondatok.

Nem tartunk attól, hogy az elégtétel említése feltüzelné az ellenzéket, ez amúgy is egy elsősorban a sajátjainak szóló beszéd volt, ami egy ilyen harci helyzetben rendben volt.

- mondta a Fidesz egy magas beosztású politikusa.

“Ez egy tábort megerősítő üzenet volt, mert a tábor - bármerre járok az országban, azt tapasztalom - méltatlannak tartja azokat az agresszív támadásokat, amelyeket koncentráltan csinál az ellenzéki sajtó” - mondta lapunknak szintén háttérben a Fidesz egyik médiaügyekkel foglalkozó tanácsadója.

Hozzátette, hogy Orbán Viktor szavait nem kell konkrét fenyegetésként érteni, “ez csak üzenet értékű volt”. A tanácsadó - aki a Kossuth téren hallgatta a beszédet - azt mondta, az elegtétel említésére “a tábor hangos egyetértését fejezte ki”, ami szerinte szintén azt erősíti, hogy a tábor méltatlannak tartja a kormányzatot érő “sajtótámadásokat”. “Bármerre járok az országban, felújított kórházakat, felújított utakat látok, tele van az összes gyógyfürdő, wellness szálloda, ehhez képest azt olvasom, hogy mindent szétloptak”.

Talán picit mindenki nézzen magába, és gondolkozzon el azon, hogy gyenge politikai pártok helyett politikát csinál a médián keresztül

- húzta alá a tanácsadó, aki szerint a sajtó átvette a kezdeményezést, mivel az ellenzéknek “15-20 használható embere van”. (Ez a gondolat nem újkeletű, nagyjából a kvótanépszavazás idején kezdtek fideszesek beszélni arról a lakossági fórumokon, hogy a kormánytól független sajtó “átvette” az ellenzék szerepét.) Orbán egyébként néhány hónapja arról beszélt egy tévéinterjúban, hogy még nagyobb befolyást szeretne a médiában.

A tanácsadó mellett a kormánypárt egy parlamenti politikusa is azt mondta az Indexnek, hogy Orbán szavaihoz érdemes hozzátenni, hogy az ellenzék vezetői folyamatosan “börtönnel fenyegetik” a fideszeseket. Ez a meccs 1:1-re áll, az ellenzék nagyon magára vette a kijelentést, de a választók ezt biztosan helyén tudják kezelni, érvelt a képviselő, hogy szerinte miért nem gondolják úgy, hogy Orbán mondatai túlontúl feltüzelnék a kormányváltást akaró szavazókat.

Hogy annak fényében sem tartják szerencsétlennek az elégtétel emlegetését, hogy ezzel muníciót kapott az ellenzék, azt mondta a képviselő, hogy “választási izgalom van, ilyenkor a politikusok is kicsit félreteszik a racionalitást, és kijönnek belőlük az érzelmek”. Múlt héten az ATV fideszes forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Orbán a táborát akarta lehiggasztani, mert sokakban bizonytalanságot keltettek “a Simicska-sajtó botrányhírei”.

Hivatalosan azt mondják, nincs mitől félni

A Fidesz kommunikációs igazgatója, Hidvéghi Balázs még aznap este azt mondta az ATV-ben, hogy ha egy párt meg tud nyerni egy választást, az egy politikai elégtétel. Az országot pedig jogi eszközökkel is meg fogják védeni, akár a jelenleg érvényben lévőknél is szigorúbb szabályokkal, erről szól a Stop Soros csomag is. Hidvéghi szerint ennyiről és nem többről szól Orbán kijelentése.

Gulyás Gergely, a kormánypárt frakcióvezetője sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a politikai, jogi és erkölcsi elégtétel adás szükségességétől azok ijedtek meg, akik a jogszerűen megszerzett földeket el akarják venni a gazdáktól, fenyegetik az egyházakat, nyíltan beszélnek alkotmányos puccs szükségességéről. Gulyás is azt mondta, hogy a politikai és erkölcsi elégtétel a választás eredménye lesz. A jogi elégtételt pedig a becsületsértés miatt megindított perek jelenthetik majd. “Aki a jogszabályokat betartja, az emberi méltóságot, személyiségi jogokat tiszteletben tartja, nincs mitől félnie” - mondta a frakcióvezető, aki az MTI szerint semmilyen szavazókon nem kívánnak elégtételt venni.

Akkor is elégtételről beszélt, amikor Simicska megvádolta

Karácsony Gergely szerint Orbán a fenyegetéssel újabb határt lépett át. Szerinte a fenyegetés nem az ellenzéki politikusoknak, hanem a változást akaró embereknek szólt. “Ilyen mondatokat a mai világban csak diktátorok mondanak” - jelentette ki. Szél Bernadett azzal osztotta meg az Orbán-idézetet, hogy április 8-án mindenkinek jusson eszébe, mit mondott Orbán, “ez a választások tétje”. Vona Gábor azt mondta, hogy utoljára 1988-ban Grósz Károly, az MSZMP főtitkára fenyegette meg hatalmi pozícióból a demokratikus ellenzéket.

Török Gábor politológus elemzésében arról írt, hogy Orbán tudhatta előre, hogy mondatait sokan fenyegetőzésnek fogják értelmezni, és ez magas labda lehet az ellenzéknek. “Ha korábbi szövetségesének és mostani ellenségének, Simicska Lajosnak akart üzenni, azt megtehette volna számtalan más – nem nyilvános - csatornán is, ehhez biztosan nem egy olyan eszközt volt célszerű igénybe venni, amelyre a legnagyobb figyelem irányul. Magam ezen a ponton egyelőre nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy itt nem a ráció, hanem a zsiger szólalt meg: a miniszterelnök nem azt mondta, ami hasznos számára, hanem amit ebben az ügyben valójában gondol, még inkább érez” - írta a politológus.

Nem lenne újkeletű, ha Orbán üzenete Simicska Lajosnak (is) szólt volna. A Magyar Narancs cikkében felidézte, hogy Orbán egyszer már használta Simicskával kapcsolatban az elégtétel kifejezést. 2015 márciusában a Fidesz volt csúcsoligarchája azt állította, hogy katonai szolgálatuk alatt a kormányfőnek jelentenie kellett róla, és már nem biztos abban, hogy ezt nem tette meg. Ezután a parlamentben a jobbikos Mirkóczki Ádám kérdezte Orbánt, aki a következőt mondta a lap által idézett parlamenti napló szerint:

„Röviden is el tudnám intézni ezt a dolgot, de most nem lehet, mert amit legszívesebben mondanék önnek, azt nem mondhatom, és amit szívesen, szívem szerint tennék azokkal, akik sunyi módon gyanúsítgatnak, azt meg nem tehetem. Nem mondhatom, és nem tehetem, mert a népnyelv erőteljes kifejezéseit és a népi elégtétel bevett módszereit kerülnie kell a miniszterelnöknek. Pedig kedvem lenne hozzá, és igény is volna rá. De kerülni kell az ilyesmit a miniszterelnöknek, amíg az ország élén áll. De ez nem tart örökké.

Mindennek rendelt ideje van, az elégtételnek is.

Borítókép: Orbán Viktor március 15-én a Parlament előtt. Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index.