Móric
14 °C
15 °C

Három év alatt kifordult a sarkából a politika

D  AS20111221003
2018.03.21. 10:34

Első ránézésre úgy tűnik, hogy a helyzet nem sokat változott a 2014-es kampány óta, hiszen most is a centrális erőteret uraló Fidesz mérkőzik meg a nála gyengébb ellenfelekkel, és most is a Jobbik vív az MSZP-vel, hogy ki nevezheti magát első számú kihívónak (2014-hez hasonlóan némi Jobbik-előnnyel). A helyzet azonban mégis nagyon más, mint akkor volt.

Nemcsak azért, mert most megpróbálnak szóba állni egymással az ellenzéki pártok, hátha koordinációval megszoríthatják a Fideszt, hanem azért is, mert tényleg történtek fontos dolgok a pártpolitikában négy év alatt.

Hat ilyen pillanatot gyűjtöttünk össze a mostani ciklusból, amelyek mindegyike egy hosszabb pártpolitikai folyamatot fémjelez, de azt szimbolikus erővel.

2015. február – G-nap

Simicska és Orbán szakításának már irodalma van. Simicska azóta a Jobbikhoz közeledett, a párt állítása szerint csak egy április 8-i szavazat formájában, valamint plakáthelyekre és médiaszereplésre adott korrekt, nem elfogult lehetőségekkel. A Fidesz pedig felépítette a Simicskától független sajtóbirodalmat. Hogy ők hogyan látják a helyzetet, azt Kocsis Máté csak most, évek múltán tette mindenkinek világossá: szerintük Simicska csak a kezelője volt annak a birodalomnak, amit a fideszes támogatókkal közösen építettek fel, a G-nappal pedig egyszerűen ellopott mindent.

75bwCMWHUWVICu9gs (1)
Fotó: Simicska Lajos

Ami azonban a történetben a legfontosabb, az az, hogy miért szakították meg egymással az együttműködést. Az eddig kiszivárgott hírek cikkek szerint azért, mert Simicska egy politikai árnyékhatalmat épített ki, amit Orbán megpróbált visszaszorítani. Legendák terjednek arról, hogy a miniszterek Simicskánál bokáztak, hogy jelzésértékűen megváratta őket. Simicska ezt úgy meséli, hogy nála akkor szakadt el a cérna, amikor Orbán az oroszok felé közeledett.

Akárhogy is, mindez azt is jelenti, hogy a Fideszben és a kormányzásban azóta Orbán egymaga áll a csúcson. Simicska távozásával ugyanakkor rakétaüzemmódba kapcsolt Mészáros Lőrinc már addig is elképesztő tempójú gazdagodása, és Orbán veje, Tiborcz István is rohamtempóban követi. Mindketten abban különböznek Simicskától, hogy elképzelhetetlen a szembefordulásuk Orbánnal.

2015. december – Pokorni helyett Rezsiszilárd

A Fidesz tisztújításán nem indult újra alelnökként a párt egyik régi, de addigra bőven partvonalon kívülre szorult embere, Pokorni Zoltán, jelölték és megválasztották viszont Németh Szilárdot (további régi-új alelnökök: Gulyás, Kubatov, Pelczné). Pokorni – és előtte Navracsics – eltűnésével így hivatalosan is kikoptak a Fidesz-vezetésből a „tanár uras”, néha különutas véleményt megfogalmazó politikusok, Beáramlott viszont a buldózer típusú, a valósággal, a modorral nem sokat törődő, szinte kizárólag az ellenségkeresésre és a választók rémisztgetésére fókuszáló politika. Orbán egyébként ezen a tisztújításon mondta, hogy lezárul a liberalizmus korszaka.

Németh Szilárd az újkori, zsigerekre ható Fidesz-propaganda terítésére eddig tökéletes politikusnak mutatkozott. Ő az, aki a nyilvánosság előtt a leghevesebben, a valóságot kitartóan figyelmen kívül hagyva tud sorosozni, és erre hivatkozva meghekkeli az egyik legfontosabb, eddig működőnek tűnt testület munkáját. Ő az, aki a gíroszosokkal és mekdánöldszökkel szemben félti a lacikonyhákat, az E.ON-t pedig a választásokba való beavatkozással vádolja. Közben kétmilliárdot kapott birkózócsarnokra, aminek nyoma sincs, a kerületi újság pedig olyan szinten nyomja a Németh-propagandát, hogy az még a Kúriának is sok volt.

2016. május – Schiffer András otthagyja az LMP-t

Az ügyvédből lett politikus 2008-ban alapította a Lehet Más a Politikát, majd vezette a párttá alakuló, 2010-ben és 14-ben a parlamentbe jutó pártot. Schiffer két dologról volt híres: egyrészt technikailag alulról szerveződve működtette a pártot, ami miatt irányíthatatlan volt a működés. Az ideológiailag széthúzó részeket lehetetlen volt egybefogni, 2013-ban szét is szakadt a párt.

Másrészt rendületlenül kitartott az önállóság, az „önálló pólus" mellett, ám sokszor érte az a vád, hogy csak a baloldal felé zár ennyire: elfogadhatatlannak  tartotta Gyurcsányt, ÁVH-zta a DK-t, ugyanakkor letárgyalta a Fidesszel az alkotmánybírók megválasztását, majd már visszavonulása után bekavart azzal, hogy aláírta a Jobbik béruniós kampányát.

Schiffer után Szél Bernadett és Hadházy Ákos vette át a párt vezetését, utóbbi a korrupcióinfóval, és több, a kormánypártnak kínos ügy kirobbantásával gyakorlatilag önálló brandet épített, amit a kormánypárti média a kampányban személyeskedő támadással viszonzott, konkrétan legyilkosozták a politikust. Belharcokról nem nagyon van hír, leigazolták az MSZP-ben csalódott, a Pharaon-ügyet vivő Demeter Mártát, és bár Szél és Karácsony oda-vissza osztották egymást  a kampányban, azért az LMP mégiscsak szóba állt a többi párttal: leült a DK-val, az MSZP-vel, sőt, a Jobbikkal is. Tegyük hozzá, hogy egy párt általában a tagság körében is végez méréseket, szóval a nyitottság oka lehet az is, hogy ezt a nyomást érzékelték a szavazóik részéről. Az meg egy következő kérdés, hogy úgy tűnik, nem lesz az együttműködésből semmi, viszont visszalépések azért akadnak.

2016. június – Novák Előd lelép a parlamentből

Nem nehéz kitalálni: a visszaadott mandátum  a néppártosodás szimbóluma. Az egykor nemzeti radikális, gárdista mellényben parádézó, izraeli–magyar kettős állampolgárokat összeírni akaró Jobbik néppárti pozicionálása, a „cuki cicakampány” már közhely. Hogy mennyire lehet benne hinni, az persze más kérdés, mi is ezzel indítottuk nemrég a Vona-interjút, a pártelnök meg is jegyezte, hogy állandóan ezt kérdezik tőle. Novákot a májusi tisztújításon golyózták ki az alelnöki posztról, és ekkor távozott ugyanerről a posztról Szávay István, Hegedűs Lorántné és Apáti István is.

A választások egyik nagy kérdése lesz, hogy milyen eredményt hoz a néppártosodás, miközben a Fidesz érezhetően nyomul jobbszélen is: beröffentette az antimigráns-kampányt, amire a Jobbik is csak pislogni tudott, és gyakran szándékosan átveszi a Jobbik régi ötleteit, olyannyira, hogy a tekintélyes Politico már jobbos helycseréről írt. A párt tagsága egyébként továbbra is elutasítja az MSZP-t és Gyurcsányt, így a Jobbik volt az egyetlen párt, amely a meghívás ellenére nem ment el az ellenzéki egyeztetésre. Az egyébként érdekes, hogy a radikális Jobbikra egykor vevő választókat mennyire nem tudják megszólítani az új szélsőjobbos alakulatok, például az exjobbikos Bertha Szilvia Értünk, Értetek nevű vagy a betyársereges Tyirityán Zsolt Erő és Elszántság nevű formációja.

2017. február – Színre lép a Momentum

Egy civilnek tűnő, valójában vastagon politikai kezdeményezéssel robbant be a közéletbe a generációs alapon szerveződő (fiatalokból álló) Momentum. Mozgalomként indultak, és Magyarország olimpiai pályázatáról akartak népszavazást tartani, ami nyugodtan lefordítható úgy, hogy összeszedték az Orbán Viktor nagy álma ellen tiltakozókat, 266 151-et. Nem véletlenül nevezte ezután őket a miniszterelnök álomgyilkosnak, igyekezve elhelyezni őket a politikai térképen. Fekete-Győrék már az aláírásgyűjtés közben bejelentették, hogy párttá fognak alakulni, és indulnak a 2018-as választásokon. Ezzel egy évtizede, az LMP óta ők az első új politikai erő, amelyre érdemben odafigyel a közélet, részt vehettek például a Közös Ország Mozgalom vitasorozatán.

A fiatal párt azonban igencsak messze van a tökéletességtől, az Index is szóvá tette, ahogy besétáltak az Origo szerkesztőségébe, sorra morzsolódnak le a vezetőik, és az Index írta meg a belső harcaik hátterét is. A listaállítással most egy csomó pénzt tudtak szerezni, a nagy kérdés az áprilisi szereplésük lesz. Ha az 1 százalékot megugorják, megtarthatják a sok tízmilliós forrást, és ha jól csinálják, elkezdhetik felépíteni magukat, ha pedig elrontják, négy év alatt simán elsüllyedhetnek a semmibe.

2017. október – az MSZP-re ráég, hogy a Fidesz zsebéből lóg ki

Egy régi pletyka kapott elég erős lendületet akkor, amikor Botka László kifakadt a kicsinálása után. Már 2014-ben is volt egy elhíresült Ron Werber-nyilatkozat(akkor még MSZP-kampánytanácsadó) arról, hogy a szoci Molnár Zsolt meg akarta akadályozni a Rogán elleni negatív kampányt. Aztán tavaly júniusban Botka László közölte, hogy csak azzal nem számolt eddig, hogy milyen mélyen érnek bele a Fidesz csápjai az ellenzékbe. „Nemcsak azokról beszélek, néhányan lehetnek csak, akik a Fidesz jól fizetett haszonélvezői és beépített emberei, hanem azokról a jószándékú balekokról is, akik nem veszik észre, hogy amit tesznek, az kizárólag a Fidesz hatalomban tartását segíti" – nyilatkozta.

Októberben Botka vissza is adta a miniszterelnök-jelölti felkérést. Arra hivatkozott, hogy nem tudta, „a politikai maffia mennyire behálózta a demokratikus ellenzéket, benne sajnos a saját pártomat is”. Erre reagálva távozott Ujhelyi István is, arra hivatkozva, hogy Orbánisztán egyértelműen befurakodott az ellenzéki erők sorai közé, beépítette embereit majd minden potens mozgalomba. Ezt eddig is sejtettük, de őszintén hittem, hogy magunk mögött hagyva eddigi hibáinkat győzhetünk felettük.

A kijelentésre januárban Soros György is ráerősített, amikor a davosi Világgazdasági Fórumon egy kötetlen kérdés-válasz szekcióban kamerák előtt kijelentette, hogy Orbán megvásárolta az MSZP vezetőit, és a feltörekvő kispártokban is megvannak a kémei, így pedig borzasztóan nehéz összefogniuk és elérni a megválasztáshoz szükséges szavazatszámot”.