A Jobbik elnöke, Nyíregyházán tartott éppen fórumot, amikor Gulyás Márton, többek között a Közös Ország Mozgalom vezetője odalépett hozzá, hogy számon kérje rajta, hogy miért nem hajlandóak koordinálni, visszalépni bizonyos körzetekben a Fidesz legyőzése érdekében, számolt be róla a 444.hu.

Gulyásék voltak azok, akik nagyon sok szavazókerületben felmérést készíttettek közvélemény-kutató cégekkel, hogy ki a legesélyesebb jelölt a Fidesz jelöltjével szemben.

Gulyáséknak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 2-es választókerületben induló DK-s jelölt azt mondta, hogy visszalépne a jobbikos javára, ha cserébe az 1-es választókerületben a jobbikos jelölt lépne vissza az MSZP-Párbeszéd jelöltjének javára. Ha ez megtörténne, nagy eséllyel legyőzné az ellenzék a fideszes jelöltet. Gulyás szerint ezzel még a helyi jobbikosok is egyetértenek, benne lennének, de a pártvezetés elutasító magatartása miatt nem fog összejönni.

Vona a felvetésre arról beszélt, hogy ha elkezdene a Jobbik a baloldallal együttműködni, akkor sok szavazó nem menne el szavazni. (Azt már korábban is mondta, hogy sok szavazójuk elutasítaná őket, ha ilyenekbe belemennének.)

Ezért tartom veszélyesnek, ha ebbe az irányba visszük az embereket, mert csalódás lesz a vége

- mondta Vona, aki szerint a mozgósítás a kulcs.

"Bod Péter Ákos négy évtizedes pályafutása alatt volt kutató, állami hivatalnokként osztályvezető, a rendszerváltás után az Antall-kormányban ipari és kereskedelmi miniszter, később a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Fontos szerepet játszott az első demokratikusan választott kormány egyik legnagyobb belpolitikai válsága, a taxisblokád megoldásában. Az MTA doktora, jó ideje tanít is, és persze néhány könyvet is írt. Mostanában különböző ellenzéki csoportosulások közelében tűnt fel az arca szakértőként" - foglalja össze röviden a G7, hogy ki is Bod Péter Ákos.

A lap hosszan beszélgetett az egykori miniszterrel, leginkább gazdaságról, de nem lehetett kikerülni a közelgő választás témáját sem. Szerinte ha a mostani ellenzék a választások után bármilyen pozícióhoz jut, akkor a sok fontos döntés egyike mindenképp az kell, hogy legyen, hogy Magyarországot beléptetik az európai ügyészségi hálózatba.

Bod Péter Ákos szerint lehet, hogy a folyamatosa beszólásaival növeli Orbán az ország súlyát, csak éppen negatív értelemben. Az uniós pénzek lenyúlása pedig azért veszélyes hosszútávon, mert könnyen lehet majd hivatkozni erre, amikor kevesebbet adnának majd az EU költségvetéséből.

Szerinte:

Kérdés 1.

Nyolcadik alkalommal méretteti meg magát választáson. Első két alkalommal országos listáról jutott be a parlamentbe, utána ötször egyéniben nyert, mindig magasan. Most másodszor indul Budapesten. Mi hozza még lázba, mitől nő az adrenalinszintje?

Kérdés 2.

A magyar gazdaság erős, nyugodtak vagyunk, nem lehet bennünket külföldről zsarolni, 1177 milliárd forint maradt az emberek zsebében a rezsicsökkentésnek köszönhetően a tavaly december végi adatok szerint. Az ellenzék mégis megkérdőjelezi ezeket a számokat és a gazdasági teljesítményeket. Ugyanakkor elkezdtek ígérgetni, hogy ők adnának többet. Erről mi a véleménye? És az 1177 milliárd forint megtakarítást kevésnek érzi?

Az interjút itt olvashatja el.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok hétfőtől adhatják le a levélben küldött szavazataikat a külképviseleteken, írja az MTI.

Azok a levélben szavazók, akik azt kérték, hogy személyesen vehessék át szavazási levélcsomagjukat, hétfőtől tehetik ezt meg (megjelölésük szerint) az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településén, a kijelölt külképviseleteken (Belgrád, Beregszász, Bukarest, Csíkszereda, Kassa, Kolozsvár, Pozsony, Szabadka, Ungvár, Eszék, Kijev, Lendva) vagy a kijelölt, határ menti településeken (Battonya, Beregsurány, Biharkeresztes, Bódvaszilas, Csengersima, Fehérgyarmat, Kőszeg, Létavértes, Letenye, Letkés, Makó, Nagylak, Nyírábrány, Nyírlugos, Putnok, Rajka, Rédics, Tiszabecs, Tompa, Tornyosnémeti, Vámosszabadi, Záhony).

A levélcsomagokat munkanapokon lehet átvenni, legkésőbb április 6-án. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) nyilvántartása szerint Csíkszeredán 14 ezren, Kolozsváron 4500-an akarják átvenni szavazási levélcsomagjukat.

A szavazó szabadon dönthet arról, milyen úton juttatja vissza voksát az NVI-hez: a válaszborítékot feladhatja postán (bárhonnan ingyen), ebben az esetben a levélnek április 7-én éjfélig meg kell érkeznie a Nemzeti Választási Irodához. Feladhatja térítés ellenében bármelyik külképviseletre címezve is, ebben az esetben a külképviseleti szavazás végéig kell megérkeznie a levélszavazatnak a külképviseletre.

A válaszboríték leadható bármely külképviseleten is március 26-tól munkanapokon.

A szavazás napján már csak a levélcsomag leadására van lehetőség, átvenni már nem lehet.

Na, nem úgy, nem azt. Hanem mást.

A fideszes politikus sorsdöntőnek nevezte az április 8-i választást egy hosszú írásban a Magyar Idők hétvégi számában. Szerinte Magyarországnak még van választása Nyugat-Európával szemben, mi még eldönthetjük, hogy Magyarország magyar ország marad-e. Függetlenül attól, ki, mit kiabál.

De akkor a jogállami részlet:

Kívánjuk, hogy sose kelljen a valóságban megtapasztalni, hogy mi lenne a lelkesen éltetett szabadságból, jogból, jogállamból, ha eltűnne mögüle az összetartó, egymással szolidáris társadalom, a sokat szidott nemzeti szálakkal összekötött közösség, amely szerintünk alapfeltétele azok gyakorlásának.

A többi a kormánylapban.

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter (középen) átvágja a nemzetiszínű szalagot a Mezőkövesd Zsóry FC felújított stadionjának avatóünnepségén 2016. június 5-én. Mellette Tállai András a Mezőkövesd Zsóry FC elnöke a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelõs államtitkára (jobbra és Fekete Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester.

Fotó: Vajda János / MTI

Tállai tényleg a szalagátvágás legeslegnagyobb mestere. A 444 itt szedte össze, a 2014-es választás után egy év alatt 74-et vágott.

A másfél perces töménység itt látható: