Emília
18 °C
26 °C

Gyémántbizniszben utazott az az ember, aki a Magyar Nemzet szerint az FBI védett tanúja

2018.03.26. 11:04
Úgy tudjuk, hogy a 37 éves, korábban izraeliekkel közösen gyémántüzletben is érdekelt F. Péter András az a férfi, akiről a Magyar Nemzet azt írta: az FBI tanúvédelmi programjába vették be, miután szerepet játszhatott a Magyarországon elsikkasztott uniós pénzek külföldre juttatásában. A férfi egy Amerikában működő magyar bűnszervezet ügyében került képbe, de nem világos, hogy most milyen "védelem" alatt állhat.

A Magyar Nemzet szerint az elsikkasztott pénz, amiről a „védett tanú” beszélt az amerikaiaknak, a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költsége”, azaz a kormánypárti politikusok részére visszaosztott jutalék. Ugyanakkor a lap semmilyen kézzel fogható bizonyítékot nem közölt. 

Azért is érdemes fenntartásokkal kezelni a hírt, mert nem világos, hogy az FBI milyen védelmet adott a tanúnak. Az Egyesült Államokban ugyanis valóban létezik a klasszikus értelemben vett tanúvédelmi program, de ahhoz az FBI-nak nincs köze, mivel az az igazságügy minisztérium alatt, WITSEC néven fut. (Bár az FBI is az igazságügyi minisztérium alá tartozik, önálló programja nincsen.)

A WITSEC-ben programban - amit egyébként a rendőrbírók csinálnak - közel tízezer ember vesz részt, a jelentős részük egyébként olyan bűnöző, aki más, nála esetleg veszélyesebb vagy súlyosabb bűncselekményeket elkövetőkre tett terhelő vallomást. Az is jellemző a WITSEC-be bekerült emberekre, hogy nem szokták a sajtóban megírni, hogy a program résztvevői, és nem is nagyon lehet velük találkozgatni - persze kivételek azért akadnak. Márpedig a Magyar Nemzet által írt „védett tanúról” a lap azt írta, hogy a munkatársuk személyesen is találkozott vele. Mindez akár azt is jelentheti, hogy a férfi együttműködik az FBI-jal, tehát valamiféle nyomozati alkut kötött, ugyanakkor nem áll fizikai védelem alatt. 

A Magyar Nemzet ugyan nem nevezte meg, hogy ki ez az ember, de néhány részletet elárultak róla, ez alapján sikerült beazonosítanunk őt. Összesen 69 embert köröz a magyar rendőrség pénzmosás gyanúja miatt. F. Péter András jelenleg  – magyar kérésre – rajta van az Interpol körözési listáján is különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás gyanúja miatt.

A magyar rendőrség is keresi, méghozzá 2016 februárja óta. Nemzetközi elfogatóparancs van kiadva ellene. 

F. Péter András neve korábban egy olyan, az Egyesült Államokban elkövetett bűnügyben merült fel, amelyről annak idején az Átlátszó írt. A bűnbanda – amelyről a hivatalos vád itt olvasható angol nyelven – több millió dolláros csalásokat hajtott végre az Egyesült Államokban, majd a pénzt egy az Egyesült Államokban, Európában és Izraelben működő, pénzmosással foglalkozó hálózat, az úgynevezett havala rendszerrel máshova utalták.

Ezt az árnyékbankrendszert  használja a nemzetközi alvilág is, éppúgy, mint a terroristák. Fegyver- és drogügyleteket, terroristákat éppúgy lehet ezen keresztül finanszírozni, de ártatlan pénzügyi transzferre is jó, például ha egy Dubajban dolgozó indiai vendégmunkás haza akar utalni pénzt. F. Péter András nevével ugyanakkor nem a vádiratban találkoztunk. Ő úgy került a képbe, hogy az ügy egyik gyanúsítottja még Magyarországon ellene vallott, mondván: ő volt az Amerikában csalásokat elkövető bűnszervezet egyik irányítója.

A bűnszervezet egyébként megúszta a felelősségre vonást. Az Egyesült Államok kérte a bűnbanda Magyarországon lévő és itt őrizetbe vett tagjainak kiadatását.

Az igazságügyi miniszter a kiadatást azonban megtagadta. 

A Magyar Nemzet tehát azt állítja, hogy van egy, az Interpol által körözött férfi, akire Magyarországon egy gyanúsított már terhelő vallomást tett, ugyanakkor ez a férfi (már) szabadon jár-kel Amerikában, miután védett tanúja lett az FBI-nak. A lap szerint ez a védett tanú már beszélt is az uniós pénzek lenyúlásáról, az amerikai hatóságok pedig tavaly március óta többször jelezték a magyarok hatóságoknak, hogy a férfi náluk van, és bármikor ki tudják hallgatni az FBI jelenlétében. Csakhogy a magyar nyomozók a Magyar Nemzet szerint erre nem tartanak igényt. 

A Magyar Nemzet még azt is írta, hogy az FBI szerint az uniós pénzekből lenyúlt sápot jellemzően az MKB-ból vagy más, a kormány által ellenőrzött bankból vették fel készpénzben, alkalmanként néhány millió eurós összegben. Ezután a futárok – amilyen a lap szerint a védett tanú is volt az Egyesült Államokban – gyémántban vagy a havalán keresztül vitték külföldre, jellemzően közel-keleti vagy szingapúri számlákra. A lap megjegyezte azt is, hogy gyémántvilágban egyes drágakövek nem ékszerként, hanem készpénz-helyettesítő eszközként működnek.

Annyi bizonyosnak tűnik, hogy F. Péter András érdekelt volt a gyémántbizniszben egy olyan izraeli testvérpárral együtt, amelynek elég sok üzleti érdekeltsége van Budapesten.

A céges dokumentációk pedig azt is elárulják, hogy F. Péter András üzlettársa volt az Egyesült Államokban dollármilliós csalásokat elkövetett bűnbanda egyik tagjának. Sőt, F. Péter András egy olyan cégben is tulajdonos volt 2003 és 2006 között, ami 2007-től több éven keresztül már Prőhle Gergely volt külügyi helyettes államtitkár és exnagykövet tulajdonában állt, igaz, ekkor már más néven működött a társaság. Prőhle, aki jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, korábban erről a cégtulajdonlásról az Átlátszónak azt nyilatkozta: a korábbi tulajdonosokat nem ismeri, ügyvédje vagy könyvelője ajánlotta neki az eladó céget – már nem emlékszik pontosan, melyikük –, amikor számlaképes vállalkozásra volt szüksége a munkájához. 

Frissítés: Korábban valótlanul írtuk, hogy az Egyesült Államokban elkövetett bűncselekmények miatt az USA által kért kiadatást Polt Péter tagadta meg, a valóságban az igazságügyi miniszter tagadta meg. A Legfőbb Ügyészség azt is közölte az Indexszel, hogy a miniszter egyidejűleg felhívta ügyészséget a nyomozás elrendelésére. A Fővárosi Főügyészség a nyomozást elrendelte, amely Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda előtt jelenleg is folyamatban van. Tehát nem felelt meg a valóságnak az az állításunk, miszerint nem indult nyomozás az ügyben.