Élesedik egy új választási szabály, amely Orbán kezére játszik

Tartogat egy fontos, kevésbé kitárgyalt újdonságot az idei választás. Nemcsak pártlistáról, hanem úgynevezett nemzetiségi listáról is bejuthat egy képviselő a parlamentbe. A választási törvényt a Fidesz változtatta meg az előző ciklusban, és már 2014-ben is léteztek a nemzetiségi listák. Az előző választáson ennek nem lett jelentősége, de 2018-ban valószínűleg egy mandátumot a nemzetiségeknek osztanak ki, a pártok listás helyeinek kárára.

A számok azt mutatják, ezúttal élesedhet az új szabály: a német nemzetiségi lista vezetője jó eséllyel parlamenti képviselő lesz áprilistól a következő négy évben. És nem mellékes körülmény, hogy ez a képviselő, Ritter Imre, a német nemzetiség jelenlegi szószólója a Fidesz tagja.

Mi ez a nemzetiségi mandátum?

A nemzetiségi mandátum intézményét a Fidesz–KDNP-s többség szavazta meg tehát 2011-ben az új választási törvénnyel. A kormánytöbbség azt szerette volna, hogy a Magyarországon élő elismert nemzetiségeknek is esélyük legyen az önálló képviseletre a törvényhozásban. Ezért az új szabályozás lehetősé tette, hogy a nemzetiségi önkormányzatok a parlamenti választásokon önálló listát állíthassanak, és innen a pártoknál sokan kedvezményesebb számítással küldhessenek képviselőket a parlamentbe. 

A szabályozásról keretes írásunkban olvashat, de a lényege az, hogy az összes pártlistára (plusz töredékszavazatok) és nemzetiségi listára leadott szavazatból kiszámolnak egy küszöböt, amellyel egy párt képviselői helyet szerez. Ennek a számnak a negyede az úgynevezett kedvezményes kvóta, amely a nemzetiségekre vonatkozik. Ha egy nemzetiség eléri ezt a kvótát, akkor képviselőt küldhet a parlamentbe. A nemzetiségi képviselő a 93 listás hely egyikét kapja, vagyis lényegében a pártok listás mandátumainak rovására lesz képviselő.

A legutóbbi, 2014-es országgyűlési választáson 22 022 szavazat volt ez a kvóta közel 61,8 százalékos részvétel mellett. Értelemszerűen, ha magasabb a részvétel, akkor a kvóta is magasabb, alacsony részvételhez pedig alacsonyabb kedvezményes kvóta párosul. 2014-ben nem lett szerepe a kedvezményes kvótának, ugyanis a legaktívabb német nemzetiség is csak 11 415 szavazatot kapott. 

A németek küldhetnek egy képviselőt

Ezúttal azonban jó eséllyel bejut a parlamentbe a német nemzetiségi lista vezetője. A választási honlap szerint ugyanis jelenleg már 33 779 német nemzetiségi szavazó szerepel a névjegyzékben. (Pénteken lezárult a nemzetiségi névjegyzékbe való jelentkezés határideje.) A roma nemzetiségi listára 19 187-en szavazhatnak, így ott már jóval kisebb az esély a parlamenti mandátumhoz. A többi nemzetiségi névjegyzékben pár százan szereplnek, ott nincs semmi esély mandátumszerzésre.

Még nem tudjuk, mekkora lesz a választási részvétel április 8-án, így a kedvezményes kvóta mértékét sem ismerhetjük. De azt kijelenthetjük, hogy ha 60-70 százalékos lesz a részvétel, újra 22-25 ezer körül lesz a kvóta. Vagyis a német listavezető ezen a kedvezményes úton parlamenti képviselővé válhat.

Pontosan így számol Ritter Imre (németül Emmerich Ritter) német listavezető, aki 2011 és 2014 között a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnökhelyettese volt, 2014-ben pedig az Országgyűlés első német nemzetiségi szószólója lett. Ritter azt mondta az Indexnek, hogy ha képviselő lesz, „jelentősen kibővül a politikai lehetőségek tárháza". Hiszen képviselőként interpellálhat, önálló törvénymódosítást nyújthat be, és nem mellékesen minden törvényjavaslatról szavazhat. 

Hogy szavaz majd a német képviselő?

Ritter azt mondta, semelyik frakcióhoz nem kíván csatlakozni, a nemzetiségek érdekében kíván dolgozni. Ezt már egyeztette a nemzetiségi önkormányzata vezetésével, illetve az összes jelenlegi frakcióval, és előre kialakított egy elvet, mi alapján fogja megnyomni a szavazógombot.

1. A nemzetiségeket érintő javaslatokat mindig megvitatja a nemzetiségi bizottság (ennek minden szószóló a tagja), az ott megbeszéltek szellemében fog szavazni.
2. Ami nem szerepel a nemzetiségi bizottsági napirendjén, ott informális egyeztetést kezdeményez a nemzetiségekkel.
3. Ahol pedig nincs közvetlen nemzetiségi vonatkozás: „a mindenkori kormányzathoz lojálisan„ fog szavazni. 

„Az lesz a fő szabály, hogy nem akarok ellenzéket játszani”, ha mindenkori kormány a nemzetiségeknek megfelelő politikát folytat - mondta.

Ritter szerint ez a 3-as pont a mindenkori politikai helyzetben érvényes, mert neki nem feladata a pártpolitikai vitákban való részvétel. Ezt a kijelentést és semleges viszonyulást némileg árnyalja, ha megvizsgáljuk Ritter életrajzát. Ugyanis 2006-ban a Fidesz és a KDNP jelöltjeként lett tagja a budaörsi képviselő-testületnek, majd 2010-ben a Fidesz–KDNP budaörsi polgármester-jelöltje volt (vesztett Wittinghoff Tamás ellen).

Amikor Rittert a Fideszhez való kötődéséről kérdeztük, azt válaszolta:

Most is tagja vagyok a Fidesznek, de ennek nincs köze a parlamenti munkához.

De nyolc éve nem vesz részt a Fidesz munkájában. Szerinte a németeknél mindenkinek van pártszimpátiája, de az elsődleges a nemzetiségi mivolt, neki ezt kell képviselnie. Ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy kiélezett helyzetben – ha például szűken van meg a többsége a Fidesznek egy szavazáshoz – ne lenne döntő a fideszes kötődése. Emlékezhetünk, 2014-ben a Fidesznek egy mandátumon múlt a kétharmados többsége, és az időközik miatt ciklus közben ezt a kétharmadot el is vesztette a Fidesz–KDNP.

Most tehát úgy tűnik, egy biztos kijelentést már tehetünk az április választások után felálló 199 fős parlamentről: egy német nemzetiségű Fidesz-tag nagy valószínűséggel képviselő lesz.