Friderika
13 °C
29 °C

Így már érthető, miért lehetetlenítette el a Fidesz a nemzetbiztonság ellenőrzését

D SOS20170803010
2018.03.28. 13:30
Nemzetközi bűnügyek gyanúsítottja is kapott a letelepedési kötvényből – derítette ki a 444 és a Direkt36, miután a szerkesztőségek még januárban egy rejtélyes, nevekkel teli borítékot kaptak. Az ügyben akkor lehetne számon kérni a felelősöket, ha működne a titkosszolgálatok parlamenti ellenőrzése, csakhogy a nemzetbiztonsági bizottság működését a Fidesz hetekkel ezelőtt szándékosan ellehetetlenítette.

Sem a Terrorelhárítási Központ, sem az Alkotmányvédelmi Hivatal, sem más szerv nem adott soha érdemi választ a parlament nemzetbiztonsági bizottsági ülésein arról, hogyan zajlik a letelepedési kötvényeket igénylők átvilágítása. Pedig ezeknek a szerveknek a vezetőit is többször megkérdezték erről a bizottság ellenzéki tagjai. Igaz, korábban leginkább csak általánosságban érdeklődhettek az átvilágításokról, az ellenzéki tagoknak konkrét olyan ügyről nem volt információjuk, ami súlyos rendszerhibát feltételezne. Egészen a mai napig, amikor a 444 és a Direkt36 egy közös cikkben álltak elő konkrét nevekkel.

Így derült ki, hogy a letelepedési kötvény révén volt Magyarországon az a férfi, aki kapcsolatban állhat a tavaly novemberben TEK-es akció keretében lefülelt csoporttal. A rendőrség akkori beszámolója szerint az olasz pénzügyőrséggel összehangolt rajtaütések során a budapesti helyszíneken 143 millió forint készpénzt, három kilogramm aranyat foglaltak le a csoportnál, amely a rendőrség szerint „kábítószer- és fegyverkereskedelemből, valamint az illegális migrációhoz kapcsolódó bűncselekményből származó nagy összegű készpénz tisztára mosásával és elosztásával foglalkozott”.

Most már a szolgálatok vezetőinek nem lehetne elmismásolniuk az átvilágításokkal kapcsolatos kérdéseket. mégsem kell aggódniuk a kényes kérdések miatt, mivel a nemzetbiztonsági bizottságot a Fidesz hetekkel ezelőtt mondvacsinált indokkal ellehetetlenítette.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hiába derült most ki, hogy komoly gondok voltak és vannak az átvilágításokkal, a felelősöknek emiatt nem fog fájni a fejük. A bizottság a fideszes bojkott miatt nem működik, így hiába hívja azt össze Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke, a jelen lévő állami vezetőknek a kérdésekre sem kell majd válaszolniuk. (Molnár hétfőn hívta össze csütörtökre a testületet, de a Fidesz által kiadott közleményből az olvasható ki, hogy a kormánypárt el sem megy. A Fidesz szerint az ellenzék kampánycélokra használja a bizottsági üléseket.)

Molnár Zsolt az Indexnek azt mondta: a csütörtöki ülésen mindenképpen kiegészítik a napirendet a kötvényes átvilágítással, valamint a Quaestor-ügy legújabb fejleményével, ami szerinte legalább ilyen súlyú ügy. 

Megkeresésünkre Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos alelnöke elmondta: míg más panaszügyekben az Alkotmányvédelmi Hivatal részletes tájékoztatást adott, a kötvényügyekben sem ez a hivatal, sem más szerv nem adott információt, rendszerint mindössze annyit közöltek, hogy a letelepedési kötvényes külföldiek „megnyugtatóan át vannak világítva".

Arról a titkosszolgálatok vezetői nem beszéltek, hogy mégis hogyan ellenőrzik őket, mi a folyamat. 

Mirkóczki úgy véli, nem arról van szó, hogy a szolgálatok eltitkoltak volna valamit, sokkal inkább arról, hogy nem volt mit mondaniuk, mert az átvilágítás elégtelen.  „Az anyaországban nem ellenőrzi senki, hogy a kibocsátó országban az érintett miből él, milyen háttere van, noha egy sima átvilagításnál ez az első kérdés" – mondta a politikus. Azt gyanítja, hogy a magyar szervek mindössze lefuttatják az érintettek nevét a rendőrségi és egyéb adatbázisban, de ez köszönőviszonyban sincs azzal, amit átvilágításnak hívunk. „Ezért van az, hogy sem az AH, sem a többi szerv nem tudott érdemben válaszolni a kérdéseinkre” – magyarázta Mirkóczki.

A jobbikos politikus szerint ha működne a bizottság, akkor egyrészt a szolgálatok vezetőit szembesíthetnék a sajtóban megjelent nevekkel és ügyekkel, és ha megismernék az átvilágítás folyamatát, akkor kibuknának azok a rendszerhibák, amelyeknek kijavítására a testület javaslatokat tudna tenni. De mivel a bizottság működésképtelen, így erre valószínűleg nem lesz lehetőségük.

Igaz, a nemzetbiztonsági bizottság már akkor is kissé impotens volt, amikor még működött. Az ellenzéki tagoknak a legtöbbször azokkal a válaszokkal vagy prezentációkkal kellett beérniük, amiket az ülésekre meghívott állami vezetők előadtak. Egyszer sem fordult elő, hogy a bizottság tagjai ennél mélyebbre mentek volna, és mondjuk a hivatalokban betekintettek volna a különféle ügyekben született hivatalos iratokba. Ennek oka, hogy a bizottságban a Fidesz van többségben, így végső soron az történik, amit a kormánypárt akar. De eddig legalább határozatképes volt a testület, és legalább elmentek rá a fideszesek, néhány hete azonban már ez sincsen. 

Annak ellenére, hogy a bizottságban fideszes többség van, a testület - amíg működni tudott - azért nem volt teljesen haszontalan.

Például ennek a testületnek köszönhető, hogy hivatalosan is meg lettek erősítve olyan információk, amelyeket korábban a sajtó írt meg. Jó példa erre a Kiss Szilárd-ügy, amelyben a bizottság tagjainak a szolgálatok megerősítették, hogy az egykori agrárdiplomata tényleg megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon, de az orosz befolyásról is derültek ki értékes információk. Tehát ha a bizottság ugyan nem is volt tökéletes, mégiscsak volt valami haszna. 

Egy, korábban a titkosszolgálatnál dolgozó forrás az Indexnek azt mondta: arra, hogy a kötvényeket vásárlókat az anyaországban ellenőrizzék, „sem akarat, sem kapacitás nem volt”. Az egykori munkatárs szerint az Alkotmányvédelmi Hivatalt gyakorlatilag aláírógyárrá tették. Persze okkal aggódhatna az a titkosszolgálati vezető, aki ezeket az anyagokat szignózta, mivel ezek visszakereshetőek. Az más kérdés, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottsága most már tehetetlen, sőt, valószínűleg akkor is tehetetlen lenne, ha a testület netán határozatképes is lenne. Borítékolható ugyanis, hogy a Fidesz – ha egyáltalán részt venne az ülésen – leszavazná egy számára politikailag kínos vizsgálóbizottság létrehozását.  

A történteknek mindenesetre lehet olyan olvasatuk, hogy a Fidesz hetekkel ezelőtt azért kezdte el bojkottálni a bizottsági üléseket, hogy ha a kampányhajrában előkerül esetleg egy súlyos ügy, akkor arról már ne juthassanak érdemben információkhoz az ellenzék tagjai. A titkosszolgálatok vezetői ugyan fel szokták hozni érvként, hogy az ellenzéki tagok írásban is kérhetnek tájékoztatást a szolgálatoktól, egyvalamit ilyenkor elfelejtenek hozzátenni: azt, hogy írásban érdemi, konkrét, bizalmas jellegű információt, pláne minősített adatot nem kaphatnak. Ezt a problémát egyébként a legutóbbi ülésen az LMP-s Szél Bernadett is pedzegetni kezdte, és azt próbálta megtudni a jelen lévő szolgálatok vezetőitől, hogy milyen más fórumon tudnának-e ilyen adatokhoz hozzáférni az ellenzék erre felhatalmazott, azaz átvilágított tagjai, de kiderült, hogy sehogy sem. A szolgálatok ellenőrzésének egyetlen fóruma a bizottsági ülés lenne, csakhogy az működésképtelen. 

Borítókép: Soós Lajos / MTI.