Árpád
-2 °C
3 °C

Így már érthető, miért lehetetlenítette el a Fidesz a nemzetbiztonság ellenőrzését

D SOS20170803010
2018.03.28. 13:30
Nemzetközi bűnügyek gyanúsítottja is kapott a letelepedési kötvényből – derítette ki a 444 és a Direkt36, miután a szerkesztőségek még januárban egy rejtélyes, nevekkel teli borítékot kaptak. Az ügyben akkor lehetne számon kérni a felelősöket, ha működne a titkosszolgálatok parlamenti ellenőrzése, csakhogy a nemzetbiztonsági bizottság működését a Fidesz hetekkel ezelőtt szándékosan ellehetetlenítette.

Sem a Terrorelhárítási Központ, sem az Alkotmányvédelmi Hivatal, sem más szerv nem adott soha érdemi választ a parlament nemzetbiztonsági bizottsági ülésein arról, hogyan zajlik a letelepedési kötvényeket igénylők átvilágítása. Pedig ezeknek a szerveknek a vezetőit is többször megkérdezték erről a bizottság ellenzéki tagjai. Igaz, korábban leginkább csak általánosságban érdeklődhettek az átvilágításokról, az ellenzéki tagoknak konkrét olyan ügyről nem volt információjuk, ami súlyos rendszerhibát feltételezne. Egészen a mai napig, amikor a 444 és a Direkt36 egy közös cikkben álltak elő konkrét nevekkel.

Így derült ki, hogy a letelepedési kötvény révén volt Magyarországon az a férfi, aki kapcsolatban állhat a tavaly novemberben TEK-es akció keretében lefülelt csoporttal. A rendőrség akkori beszámolója szerint az olasz pénzügyőrséggel összehangolt rajtaütések során a budapesti helyszíneken 143 millió forint készpénzt, három kilogramm aranyat foglaltak le a csoportnál, amely a rendőrség szerint „kábítószer- és fegyverkereskedelemből, valamint az illegális migrációhoz kapcsolódó bűncselekményből származó nagy összegű készpénz tisztára mosásával és elosztásával foglalkozott”.

Most már a szolgálatok vezetőinek nem lehetne elmismásolniuk az átvilágításokkal kapcsolatos kérdéseket. mégsem kell aggódniuk a kényes kérdések miatt, mivel a nemzetbiztonsági bizottságot a Fidesz hetekkel ezelőtt mondvacsinált indokkal ellehetetlenítette.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hiába derült most ki, hogy komoly gondok voltak és vannak az átvilágításokkal, a felelősöknek emiatt nem fog fájni a fejük. A bizottság a fideszes bojkott miatt nem működik, így hiába hívja azt össze Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke, a jelen lévő állami vezetőknek a kérdésekre sem kell majd válaszolniuk. (Molnár hétfőn hívta össze csütörtökre a testületet, de a Fidesz által kiadott közleményből az olvasható ki, hogy a kormánypárt el sem megy. A Fidesz szerint az ellenzék kampánycélokra használja a bizottsági üléseket.)

Molnár Zsolt az Indexnek azt mondta: a csütörtöki ülésen mindenképpen kiegészítik a napirendet a kötvényes átvilágítással, valamint a Quaestor-ügy legújabb fejleményével, ami szerinte legalább ilyen súlyú ügy. 

Megkeresésünkre Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos alelnöke elmondta: míg más panaszügyekben az Alkotmányvédelmi Hivatal részletes tájékoztatást adott, a kötvényügyekben sem ez a hivatal, sem más szerv nem adott információt, rendszerint mindössze annyit közöltek, hogy a letelepedési kötvényes külföldiek „megnyugtatóan át vannak világítva".

Arról a titkosszolgálatok vezetői nem beszéltek, hogy mégis hogyan ellenőrzik őket, mi a folyamat. 

Mirkóczki úgy véli, nem arról van szó, hogy a szolgálatok eltitkoltak volna valamit, sokkal inkább arról, hogy nem volt mit mondaniuk, mert az átvilágítás elégtelen.  „Az anyaországban nem ellenőrzi senki, hogy a kibocsátó országban az érintett miből él, milyen háttere van, noha egy sima átvilagításnál ez az első kérdés" – mondta a politikus. Azt gyanítja, hogy a magyar szervek mindössze lefuttatják az érintettek nevét a rendőrségi és egyéb adatbázisban, de ez köszönőviszonyban sincs azzal, amit átvilágításnak hívunk. „Ezért van az, hogy sem az AH, sem a többi szerv nem tudott érdemben válaszolni a kérdéseinkre” – magyarázta Mirkóczki.

A jobbikos politikus szerint ha működne a bizottság, akkor egyrészt a szolgálatok vezetőit szembesíthetnék a sajtóban megjelent nevekkel és ügyekkel, és ha megismernék az átvilágítás folyamatát, akkor kibuknának azok a rendszerhibák, amelyeknek kijavítására a testület javaslatokat tudna tenni. De mivel a bizottság működésképtelen, így erre valószínűleg nem lesz lehetőségük.

Igaz, a nemzetbiztonsági bizottság már akkor is kissé impotens volt, amikor még működött. Az ellenzéki tagoknak a legtöbbször azokkal a válaszokkal vagy prezentációkkal kellett beérniük, amiket az ülésekre meghívott állami vezetők előadtak. Egyszer sem fordult elő, hogy a bizottság tagjai ennél mélyebbre mentek volna, és mondjuk a hivatalokban betekintettek volna a különféle ügyekben született hivatalos iratokba. Ennek oka, hogy a bizottságban a Fidesz van többségben, így végső soron az történik, amit a kormánypárt akar. De eddig legalább határozatképes volt a testület, és legalább elmentek rá a fideszesek, néhány hete azonban már ez sincsen. 

Annak ellenére, hogy a bizottságban fideszes többség van, a testület - amíg működni tudott - azért nem volt teljesen haszontalan.

Például ennek a testületnek köszönhető, hogy hivatalosan is meg lettek erősítve olyan információk, amelyeket korábban a sajtó írt meg. Jó példa erre a Kiss Szilárd-ügy, amelyben a bizottság tagjainak a szolgálatok megerősítették, hogy az egykori agrárdiplomata tényleg megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon, de az orosz befolyásról is derültek ki értékes információk. Tehát ha a bizottság ugyan nem is volt tökéletes, mégiscsak volt valami haszna. 

Egy, korábban a titkosszolgálatnál dolgozó forrás az Indexnek azt mondta: arra, hogy a kötvényeket vásárlókat az anyaországban ellenőrizzék, „sem akarat, sem kapacitás nem volt”. Az egykori munkatárs szerint az Alkotmányvédelmi Hivatalt gyakorlatilag aláírógyárrá tették. Persze okkal aggódhatna az a titkosszolgálati vezető, aki ezeket az anyagokat szignózta, mivel ezek visszakereshetőek. Az más kérdés, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottsága most már tehetetlen, sőt, valószínűleg akkor is tehetetlen lenne, ha a testület netán határozatképes is lenne. Borítékolható ugyanis, hogy a Fidesz – ha egyáltalán részt venne az ülésen – leszavazná egy számára politikailag kínos vizsgálóbizottság létrehozását.  

A történteknek mindenesetre lehet olyan olvasatuk, hogy a Fidesz hetekkel ezelőtt azért kezdte el bojkottálni a bizottsági üléseket, hogy ha a kampányhajrában előkerül esetleg egy súlyos ügy, akkor arról már ne juthassanak érdemben információkhoz az ellenzék tagjai. A titkosszolgálatok vezetői ugyan fel szokták hozni érvként, hogy az ellenzéki tagok írásban is kérhetnek tájékoztatást a szolgálatoktól, egyvalamit ilyenkor elfelejtenek hozzátenni: azt, hogy írásban érdemi, konkrét, bizalmas jellegű információt, pláne minősített adatot nem kaphatnak. Ezt a problémát egyébként a legutóbbi ülésen az LMP-s Szél Bernadett is pedzegetni kezdte, és azt próbálta megtudni a jelen lévő szolgálatok vezetőitől, hogy milyen más fórumon tudnának-e ilyen adatokhoz hozzáférni az ellenzék erre felhatalmazott, azaz átvilágított tagjai, de kiderült, hogy sehogy sem. A szolgálatok ellenőrzésének egyetlen fóruma a bizottsági ülés lenne, csakhogy az működésképtelen. 

Borítókép: Soós Lajos / MTI.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?