Nagyon magas részvételnél lehet az ellenzéknek esélye

A keddi beszélgetést a kormányközeli Nézőpont Intézet szervezte, meghívták rá az Index megbízásából is rendszeres felméréseket készítő Závecz Tibort, valamint a Republikont, a publicusos Pulai Andrást és Jobbikhoz kötött Iránytű Intézetet, de nem volt például ott a Medián, a Tárki és a Századvég sem. Szokás mondani, hogy a választásokon nemcsak a pártok, de a közvélemény-kutatók is megvívják a maguk harcát, és a választási előrejelzésekre mostanában különösen nagy figyelem irányul világszerte, főleg, hogy Trump győzelme és a brexit sikere sem felelt meg éppen az előzetes várakozásoknak. Vannak, akik a hagyományos kérdőíves kérdezések helyett inkább már a big data elemzésektől várják a tutit.

A magyar elemzőcégek friss mérései alapján ez lenne a legvalószínűbb listás eredmény:

Az alternatív módszertannal dolgozó, a piacra csak nemrég belépő IDEA intézet kivételével mindenki fölényes Fidesz-győzelmet vár, a mérések átlaga alapján 48 százalékot kapna a Fidesz, ami a 2014-es szavazatarányuknál (43,5%) is jobb. Ez azonban csak a mért adat, és mint a keddi rendezvényen kiderült, mindenki, még a kormányközeli házigazda Nézőpont Intézet is egyetért abban, hogy a valóságban ennél kevesebb szavazatra számíthat a kormánypárt.

Bemondásban jó a Fidesz

A közvélemény-kutatók között szakmai közhely, hogy a Fideszt mindig szisztematikusan felülmérik. A megkérdezettek közül mindig többen mondják, hogy a Fideszre fognak szavazni, mint ahányan valójában tényleg így tesznek. A fő említett okok:

• Závecz Tibor szerint a Fidesz húsz éve a legoffenzívabb párt, aminek a nevét sokan ezért kapásból bemondják.
• Nagy a válaszmegtagadók aránya, emelte ki a nézőpontos Nagy Dániel, ezért nagyobb a kutatók bizonytalansága is.
• Pulai András szerint a Fidesznek fenyegető a hangneme, és emiatt sokan eltitkolhatják a pártszimpátiájukat. Ők a Publicusnál főleg a kisvárosokban tapasztalják ezt, és ezzel függhet össze, hogy az elmúlt hetekben ott lett főleg több válaszmegtagadó, ahol szoros verseny várható.

A Fidesz tényleges listás szavazatait ezek alapján valamivel alacsonyabbra saccolják a mértnél, az Iránytű intézetes Ember Zoltán Levente szerint 5-7 százalék lehet a különbség, szerinte a Fidesz 41% körül végezhet.

Biztos vagyok benne, hogy a Fidesz 50 százalék alatt lesz, szerintem közelebb a 40 százalékhoz, mint a 45-höz

– mondta Závecz Tibor (ő legutóbb 47-et mért a Fidesznek). A Nézőpont nagyjából a 2014-eshez hasonló Fidesz-eredményt (tehát 43-44%-ot) vár.

Elfogyott a regimentje

Bár ezek elég konkrét számok, többen kiemelték, hogy ez csak a pillanatnyi állás, és az előrejelzések azért is nagyon bizonytalanok, mert nem tudjuk, mi fog még történni a hátralévő másfél hétben, lesznek-e politikai vagy kommunikációs bombák, és hogyan alakul az ellenzéki összefogás.

A legbonyolultabb, legkomplexebb kimenetelű választás előtt állunk. Ha a visszalépések garmadája folytatódik, akkor bármi lehet, vagyis patthelyzet vagy extrém helyzetben akár ellenzéki győzelem is

– mondta a Publicust vezető (korábban elsősorban baloldali megrendelőkkel dolgozó) Pulai András. A többiek azért azt nem nagyon tudják elképzelni, hogy a Fidesznek ne legyen meg az abszolút többsége a következő országgyűlésben, de abban mindenki egyetért, hogy a kulcskérdés a választási részvétel lesz. Az alapképlet egyszerű:

Márpedig a részvétel most úgy néz ki, magas lehet, a legutóbbi, 2014-es 61 százaléknál mindenképpen magasabb, de akár jelentősen is meghaladhatja azt. Más kérdés, hogy a közvélemény-kutatók részvételre utálnak leginkább jósolni, az ugyanis nagyon nehezen előrejelezhető.

Nagyon sok minden fog azon múlni, hogy 60 vagy 70 százalékos lesz-e a részvétel

– mondta Virág Andrea a Republikontól, aki szintén arról beszélt, hogy láthatólag nő a választási kedv. A magukat biztosra mondók arányából lehet leginkább következtetni a tényleges részvételre. Az ő arányuk Záveczék mérésében most 56 százalék – négy éve ilyenkor ennél hat százalékkal alacsonyabb volt, úgy mentek el 61 százaléknyian, vagyis most akár 65-67 százalék is lehet.

A mitikus 75 százalék

Ami igazán lényeges, hogy melyik profitálhatnának annak a bizonytalan rétegnek az aktivizálódásából, aki gondolkodik azon, hogy elmenjen. A Fidesz tágan vett szimpatizánsainak (2,6-2,7 millió ember Závecz szerint) most 1,8 milliónyinak biztos a részvétele, vagyis még nekik is van tartalékuk, de összességében a magas részvétel az ellenzéknek lehet jobb, ugyanis a „bizonytalan aktívok” többsége inkább ellenzéki szimpatizáns.

Az viszont nagyon eltér, hogy melyik párt reménykedhet még igazán az ő voksaikban. A DK-nak közismerten aktív a támogatói köre, de ez azt is jelenti, hogy ők már nem nagyon tudják növelni a táborukat. Ez alapján egy magas részvétel akár a DK parlamenti helyét is fenyegetheti, hiszen ha több a szavazó, az 5 százalékos küszöb is feljebb kerül, hangzott el – ezzel együtt azért minden kutatóintézet azt valószínűsíti, hogy a DK bejut (most 7-8 százalékon állnak). Elvileg az LMP bejutása is kérdéses lehet, de nekik sokkal kisebb az elutasítottságuk, így nekik még komoly tartalékaik vannak, és ők végül négy éve is jobban szerepeltek, mint ami az előzetes mérésekből látszott.

A részvétellel kapcsolatos legkonkrétabb forgatókönyvvel Pulai András rukkolt elő: 

Ha a 65 százalékot eléri a részvétel, akkor feltehetően a Fidesz-szavazók elmentek, 70-nél már az ellenzékiek is, 72-73 százaléknál pedig a kispártoknak el kell kezdeniük aggódni a bejutásért. Nem zárható ki a rekordarányú részvétel sem, ami a 75 százalékot közelíti. 

Ilyen magas részvételre Závecz Tibor szerint nagyon kicsi az esély, ehhez valami rendkívül intenzív kampányhajrá kellene; igaz, ha a 75% összejönne, „akkor  már esetleg a Fidesz mandátumtöbbsége is kérdéses lehet” – fogalmazott.

Ki mer itt jósolni?

Bár a listás eredményeket nagyjából meg lehet becsülni (igaz, elhangzott, hogy az egyéni visszalépéseknek akár a listás szavazatokra is lehet hatásuk, és az sem kizárt, hogy a hátralévő rövid időben, ha aktivizálódnak a bizonytalanok, elképzelhető, hogy valamelyik ellenzéki párt még tud érdemben javítani), az egyéni helyek miatt teljes a bizonytalanság. Valódi mandátumbecslésre idáig csak a Republikon Intézet vállalkozott. A januári méréseik alapján ők sima Fidesz-többséget valószínűsítettek, de kétharmad alatt (125-130 hely a 200 fős országgyűlésben). Bár listán náluk is a Jobbik szerepelne legjobban az ellenzéki pártok közül, szerintük a legnagyobb ellenzéki frakció (főleg a szerintük várható fővárosi egyéni győzelmeik miatt) az MSZP-é lesz 27-30 képviselővel. A Jobbiknak 20-25, a DK-nak és az LMP-nek nem egész tíz parlamenti helye lenne a Republikon szerint.

Závecz Tibor is úgy gondolja, hogy valószínűleg nem lesz meg a Fidesznek a kétharmada, szerinte kicsit gyengébben fognak szerepelni, mint 2014-ben. A Nézőpont ellenben úgy látja, akár a kétharmad is meglehet, még ha ez most szerintük sem néz ki túl valószínűnek. Az ellenzék azonban szerintük sansztalan:

A közvélekedés, hogy 40 egyéni körzetben kellene győzni ellenzéki jelöltnek, hogy a Fidesznek ne legyen abszolút többsége, de szerintünk inkább 45-50-re lenne szükség, és ez elég esélytelen

– mondta Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet vezető kutatója.

Futottak még

És végül, amiben nagyjából az összes kutatóintézet egyetért: egyik kispártnak, sem az Együttnek, sem a Momemtumnak, sem a Kétfarkúnak nincs esélye bejutni a parlamentbe. Sőt, akár a pártfinanszírozás szempontjából lényeges egyszázalékos küszöb is gond lehet nekik, például az Együttnek. Bár a kormányközeli Nézőpont nem írná még le a Kétfarkút sem (sokan fojthatják trollkodásba a bánatukat – fogalmazott Nagy Dániel), inkább a Momentum erősödését lehet látni, de az ő kampányuk is túl késői hajrá lehet, csak 1-3 százalék között mérik őket.

Borítókép: Dr. Szabó Andrea, a beszélgetés moderátora, (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Poltikiatudományi Intézet), Nagy Dániel (Nézőpont), Ember Zoltán Levente (Iránytű Intézet), Závecz Tibor (ZRI-Závecz Research), Virág Andrea (Republicon), Pulai András (Publicus Intézet) Fotó: Ajpek Orsi /Index