Emma
9 °C
26 °C

Saját magának mondott ellent Lázár a nemzetbiztonsági kockázatról

D NOE20180328020
2018.03.28. 18:49

A letelepedési kötvény révén volt Magyarországon az a férfi, aki kapcsolatban állhat a tavaly novemberben TEK-es akció keretében lefülelt csoporttal - derítette ki a 444 és a Direkt36, a két lap konkrét személyeket nevezett meg, akik simán átmentek a nemzetbiztonsági átvilágításon, miközben a hátterük ezt feltehetőleg nem indokolta volna. A két lap által feltárt eset azért jelentős, mert noha már korábban is lehetett gyanítani, hogy nagyon nincsenek rendben az átvilágítások és jó eséllyel sötétebbnél sötétebb figurák is élhetnek a Rogán Antal nevével fémjelzett letelepedési kötvények adta lehetőségekkel, ez az első eset, hogy nagyon konkrét történetek derültek ki. 

Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert a szokásos Kormányinfón az Index is kérdezte az ügyről. Lázár lényegében ezeket állította:

  • az átvilágításokat a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal végzi, ezért azokért ez a hivatal a felelős;
  • de a BÁH és az elhárítás szerinte profi munkát vége.
  • a konkrét ügyben neki nincs felelőssége, nem a kormány dolga eldönteni, hogy ki nemzetbiztonsági kockázat és ki nem.
  • Egyébként pedig ezekről a kérdésekről a titkosszolgálatokat és a belügyet kell kérdezni, majd ők megadják a válaszokat.

A miniszter részben igazat mondott, részben nem bontotta ki az igazság minden részletét, valamiben pedig letagadta azt, amit a kormánypárt nyíltan csinál.

Egyrészt igazat mondott, amikor azt állította, hogy az átvilágításokat a bevándorlási hivatal végzi el, bár ezt a tényt senki sem vitatta. Beszélt az "elhárításról", ami alatt az Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH) értette. Az AH a belügyi tárca, azaz Pintér Sándor alá tartozik. Lázár ugyanakkor nem, vagy csak apró szerepet tulajdonított az Információs Hivatalnak (IH), méghozzá méltatlanul. Mert bár valóban a bevándorlási hivatal feladata a kötvényt jegyezni akarók átvilágítása, az eljárásban szakhatóságként az AH és az IH, valamint a Hajdu János alá tartozó Terrorelhárítási Központ is részt vesz.

Az átvilágítás során ezeknek a szervezeteknek választ kellene adniuk arra a kérdésre, hogy kémelhárítási, terrorelhárítási vagy egyéb okok miatt jelenthet-e kockázatot a letelepedési kötvényt vásárló külföldi. Nyilván mindegyik szervezet egy-egy aspektust vizsgál. Az AH részben a kémelhárítási szempontokat, a TEK azt, hogy van-e terrorkockázat. Csakhogy egy idetévedt külföldi átvilágítása során - normális esetben - a kályhától kellene elindulnia ezeknek a szervezeteknek: meg kellene nézniük, hogy milyen hátterük van ezeknek a személyeknek. Honnan jöttek, ott miből éltek, milyen kapcsolatrendszerük van, és a többi. Ezeket az információkat környezettanulmány útján lehet megszerezni, feltéve ha egy titkosszolgálat komolyan gondolja az átvilágítást. A Lázár irányítása alatt álló IH feladata a külföldön folytatott hírszerzés, ezért a külföldön végzett környezettanulmányt is ennek a szervnek a feladata lenne elvégezni. Ez azonban óriási anyagi és humán erőforrást igényel, arról nem is beszélve, hogy ha alaposan le akarják ellenőrizni egy ember külföldi hátterét, az nem kevés idő.

Márpedig éppen ez, az idő rövidsége az egyik baj az ellenőrzéssel. A bevándorlási hivatalnak 30 napja van az ellenőrzés lefolytatására. Ezen belül kérik ki a szakhatóságok véleményét, ezért értelemszerűen ezeknek a szervezeteknek erre még kevesebb idejük marad. Ugyan meghosszabbítható az ellenőrzésre szabott határidő, de még abban az esetben is kizárt, hogy az alapos lenne. Ezért van az, hogy ezek a szakhatóságok nem fáradoznak sokat a vizsgálattal, csak a rutineljárásokat végzik el. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy lefuttatják az ellenőrzött személy adatait különféle adatbázisokban (például az Interpol rendszerén), megnézik, hogy az útlevele és egyéb okmányai rendben vannak-e, a bankigazolása eredeti-e, stb. Ám éppen arra nem marad sem idő, sem energia, hogy például a szükséges külföldi környezettanulmányt elvégezzék.

A titkosszolgálatok nem maguktól ilyen bénák, hiszen a kezüket olyan törvények kötik, amit a Fidesz többségű parlament hozott meg a letelepedési kötvények bevezetésénél. Ezért hamis az az érvelés, hogy a politikusoknak ezekben az ügyekben nincsen felelőssége. Röviden tehát annyi történt, hogy a Fidesz irányítása alatt olyan konstrukció született a kötvénybiznisszel, amit ha akarna, akkor sem tudna biztonságosan levezetni a bevándorlási hivatal. Amikor pedig a hiba előáll, akkor a kormány nem a törvényalkotókra, hanem a végrehajtó szervekre keni rá a felelősséget.

D NOE20180328023
Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Az sem igaz Lázár szavaiban, hogy a titkosszolgálatok vezetői választ adnak a kérdésekre. A sajtóval nem állnak szóba, de ez a kisebbik probléma. A nagyobbik az, hogy most már azokkal az ellenzéki képviselőkkel sem, akiknek az lenne a dolguk, hogy ellenőrizzék őket. De ez sem ezeknek a hatóságoknak a sara, hanem a kormánypárté, hiszen ez a helyzet, ami kialakult, kizárólag a Fidesz felelőssége. Bár Lázár azt állította, hogy nem a kormánypárt dolga eldönteni, ki nemzetbiztonsági kockázat, a Fidesz pontosan ezt teszi.

Németh Szilárd ugyanis azzal az abszurd indokkal lehetetlenítette el a parlament nemzetbiztonsági bizottsági ülését, hogy kijelentette: a testület LMP-s tagja, akinek AH-s "igazolása" van arról, hogy nem nemzetbiztonsági kockázat, valójában nemzetbiztonsági kockázat. Később Németh már nem ezzel az érvvel, hanem a kampánnyal indokolta, hogy miért nem vesz részt az üléseken. Csakhogy azzal, hogy már el sem megy az ülésre a Fidesz, nem is lehet azt megtartani. Ezért nem igaz, amit Lázár állít arról, hogy a szolgálatok vezetői készséggel választ adnak a kérdésekre.

Így például arra a kérdésre, hogy pontosan miből is áll ez a nagyon szűkös határidő alatt elvégzett, átvilágításnak nevezett folyamat. Amikor még régebben a parlament nemzetbiztonsági ülésein ezekre a dolgokra az ellenzéki képviselők rákérdeztek a titkosszolgálatok vezetőinél, általában olyan válaszokat kaptak, amelyek arról szóltak, hogy minden a legnagyobb rendben van. Most, amikor kiderült, hogy nagyon nincs minden rendben, már nem tudják feltenni a kérdéseiket az ülésen az ellenzék tagjai, hiszen működésképtelenné vált a testület.

Amikor Lázárt szembesítettük ezzel az ellentmondással, akkor mindössze a sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a nemzetbiztonsági bizottság munkája ellehetetlenült, de nem oldotta fel az égbekiáltó ellentmondást: ha szerinte nem a kormány dönti el, hogy ki nemzetbiztonsági kockázat és ki nem, akkor Németh Szilárd miért dönthet ebben egymaga, ellentmondva a titkosszolgálatok által végzett átvilágítások eredményének?

Borítókép: Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2018. március 28-án. Mellette Kovács Zoltán kormányszóvivő. Fotó: MTI / Bruzák Noémi