Senki nem meri megkérdezni, miért raboltak ki minket

Talán az egész választási kampány legnyomasztóbb kampánygyűlését rendezték kedden este Celldömölkön, ahova Bakondi Györgyöt, Orbán Viktor miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadóját hívta meg a helyi fideszes jelölt, Ágh Péter. Vas megye 2-es számú választókerülete biztos fideszes környék, talán ezért sincs szükség fajsúlyosabb kormányzati politikus szerepeltetésére a kampányban, viszont Bakondi a szó legvéresebb valójában hozta azt, amit a migránsokra és erőszakra kihegyezett közönség elvárt.

Ez már sokadik politikai eseményem a 2018-as kampányban, így lassan kezdem megérteni, hogyan hat pszichésen egy ilyen kampányesemény a tömegre. A közönség már eleve úgy érkezik, mintha valami moziba ülne be, hogy az év legjobban várt horrorfilmjén retteghessen. A kormánypárti politikusok pedig teljes zsákutcában vannak, ha az ország építéséről meg a valódi problémákról szeretnék tájékoztatni választóikat. A mostani kormányzati kommunikáció esszenciája ugyanis a vérengző migránshordák, amik el akarják pusztítani Magyarországot. Erre kondicionálták őket, és erre fizetett be 2018 fideszes választója.

És ez az, ami működik. Vasban mondjuk olyan nagy szükségük nincs mozgósításra, betonbiztos többség látszik a Fidesznek, a legkomolyabb kihívója egy szombathelyi ügyvéd, dr. Horváth Attila, de ellene elég lehet az országos politikában szinte teljesen ismeretlen egykori Fidelitas-vezető, Ágh is.

Senki, így ő sem maradhat ki a nagy közös rettegésből. A Fidesz riogatásra épülő politikája annyira beleivódott a mindennapokba, hogy talán elvonási tüneteteket is okozna, ha kimaradna a soros migráns.

Elnéztem kedden este a többségében időskorú vendégsereget, ahogy várakozásteli arccal özönlöttek a terembe, hogy a pótszékek is elfogytak, amiket a szomszédos iskolából hoztak nagy hirtelenjében. A helyszín paradox módon annak az Apáczai Kiadónak a központja volt, ami egykor a tankönyvpiac meghatározó szereplőjeként látta el tankönyvekkel az iskolákat, amíg a Fidesz-kormányzat véget nem vetett ennek a virágzásnak. Az értelmezési kereteket tovább tágította, hogy a kampányest házigazdája pedig az egykori kiadótulajdonos, Esztergályos Jenő volt.

Ha a mostani kampányból egyszer könyvet ír valaki, hatásában valószínűleg csak az orwelli utópiához lesz mérhető, ahogy ebből a békés és derűs magyar népből egyszerre harcias és idegengyűlölő országot faragott. Esztergályos Petőfivel konferálta fel a vendégeket: „nagy az én szívemnek ő gyönyörűsége", ahogy Aranynak írt a Toldi hatása alatt, majd elmondta, régóta kérdezik tőle Celldömölkön, hogy mikor lesz már kampányelőadás.

És íme! 

Esztergályos nem Nógrádi Györgyöt vagy Wilderst idéz a későbbiekben, hanem Böjte Csaba atyát, aki szerint ő nem a migránsoktól fél, hanem a lagymatag keresztényektől. Milyen igaz, morajlik a terem végig. Ezután Esztergályos a vizsolyi bibliáról beszél, ami szerinte arra tanít, hogy kell fenevelni gyerekeinket és unokáinkat.

Ha erről lemondunk Magyarországot beírják a halottaskönyvbe.

De máris következik Ágh Péter, akit 77 település képviselőjeként mutat be, amire megint moraj futott végig a termen: a mindenit. Ágh az, aki alighanem a történelem legrövidebb kampánybeszédével készült kedd estére.

Ágh szerint nagyon komoly választás előtt állunk, ami Magyarország és Európa sorsát is meghatározza. Hogy Magyarország meg tudjon maradni magyar országnak, és ne legyen bevándorlóország. És jön egy mondat a fejlődésről: ha Celldömölkön körbenézünk, számos olyan beruházást sikerült megvalósítani, amiben kormány segített. Konkrétum nuku.

De nem is ez a lényeg, hanem hogy jöhet az est sztárja, Bakondi György. Bakondi sem állja meg, hogy ne indexezzen egyet, ez ilyen fixáció, más politikusok is szóvá tették, mintha nem a világ legtermészetesebb dolga volna, hogy egy kampányban ott van az újságíró is, ők inkább arra használják, hogy a hallgatósághoz egészen közel vigyék a veszélyt: az ellenség ott ül köztetek.

Bakondi nem egyből a véres migráns valósággal kezd, inkább arra fordul, hogy mennyire bölcs is a magyar kormányzat, amikor nemcsak a választásokon, hanem két választás között is kikéri a lakosság véleményét, „amikor sorskérdéshez érkezünk”. Ők ezt ajánlgatták más európai országoknak is, és hogy ez miért fontos, az a beszéd végére derül majd ki. 

Aztán már Röszkéről van szó, ahol 8-10 ezer ember lépett át, és egyfolytában csak jöttek, és nem működtek együtt a hatóságokkal, hanem „átgázoltak mindenen, rendőrökön, előírásokon". Bakondi szerint ha csak rendőröket, katonákat küldtek volna oda, akkor átgázoltak volna rajtuk, ezért volt szükség műszaki határzárra. „Kerítésre, lefordítom", mondta a csendben figyelő közönségre nézve.

Bakondi jó érzékkel beszél, mintha pontosan tudná, hogyan fog reagálni a közönség, úgyhogy következhet az összeesküvés-elmélet: „Ha 106 országból 400 ezren jöttek hozzánk, akkor joggal merül fel, hogy ki indította el ezt a folyamatot. Hiszékenyek vagyunk, de annyira nem, hogy azt gondoljuk, hogy ebben a 106 országban háború van, és azt sem, hogy a 106 országban Mohamed egyszerre csak felkelt reggel, és elhatározta, hogy elindul Európába".

Szervezettség jeleit tapasztaltuk.

Amikor azt mondta a német kancellár, hogy a szíreket beengedjük, mindenki szír lett" – mondta. Valahogy szóba kerül a pc-beszéd, amit szándékosan rosszul mond, a közönségre hagyva, hogy kijavítsák, majd folytatja, hogy nem tudta, mit értsen ezen, de már tudja, hogy

„A kerítésre társadalmilag nagy szükség van. Atomtudósok meg agysebészek érkeztek nagy számban. Agysebészek, de csak baltával tudnak műteni”. 

Szóba kerül a „kölni eset", amikor családok, nők kimentek az utcára szilveszterezni, és „összevissza fogdosták és megerőszakolták őket. 

„Elképzelem, hogy itt is kimennek családok, férfiak, nők, gyerekek, majd jönnek hogy fogdossák a nőket" – mondja Bakondi, de persze nem lehet a magyarokat így lebecsülni, így gyorsan hozzáteszi, hogy itt nem lenne az, mint Németországban:

„Jó teszt volt" – mondta.

Szerinte az a politika, ami ellentétes a lakosság érdekeivel, az politikai következményekkel jár: lám-lám, kezdődött Nagy Britanniában, majd következett Franciaország, ahol a szocdemek megsemmisültek, folytatódott Németországban és Ausztriában, most pedig Olaszország a soros, és migrációellenes pártok kerülnek többségbe.

„Vagyis igaz volt az alaptézis – szögezte le. – Politikai irányt felépíteni a lakosság nélkül, kudarccal fenyeget.”

Azért érkeztek Bakondi szerint a migránsok szerinte, mert mindenfélét ígértek nekik: lakást, nyelvtudást, szép szőke feleséget. A legtöbben Afrikából érkeznek, és noha korábban azt mondták, hogy a tengeri határt nem lehet lezárni, Olaszország kivezényelte a haditengerészetet, és egyharmadára csökkent a migrációs mozgás.

Majd a múlt heti híreket egyszersmind elismerve, azt mondta, 500 ezer embernek írt e-mailt, "azt mondták, hogy migránsokkal riogatok, pedig a NATO azt állapította meg, hogy 2020-ig, csak Afrikából, 60 millió migránsra kell számítani. Ekkor mögöttem egy hölgy fojtott hangon felkiáltott: Jézus.

Azt is mondta Bakondi, hogy azt mondták rájuk, hogy szerintük minden migráns terrorista, de „ezt sose mondtuk”, most se mondjuk, jóllehet 30 terrorcselekmény történt Európában, és az elkövetők mindig muszlimok voltak. Ez ténykérdés. Szerinte egy részükre ma azt szokták mondani, hogy radikalizálódtak, de erről szerinte szó sincs. „Hogy olyan mint a nátha, ma még nem vagyok az, de holnap az, mert valaki rám tüsszentett? Nem. Ezek valójában alvó ügynökök, akik hogy átverjék a környezetüket disznóhúst esznek, hajkurásszák a nőket, pálinkát isznak, úgy élnek mint mindenki más. Ilyen volt a nizzai merénylő. Kedvelték, de valami történt. Nem radikalizálódott, hanem szóltak neki, aztán adódott egy kamion, és 87 embert megölt.”

A második kategória, a profik, akik hálózatot tudnak szervezni. Ők a volt tisztek, és irányítási feladatot végeznek. Aztán vannak a szalafita hittérítők, az egyik legharcosabb ága a szunnitáknak, akik a keresztényeket és a zsidókat sem szeretik, mondta olyan arccal, hogy világos volt, a nem szeretemnél most sokkal durvábbra kell gondolni. És vannak a "2. 3. generációs muszlimok, akik keresik az identitásukat. Akik nem votlak sikeresek az életükben. De nem azt mondják maguknak, hogy azért, mert nem voltam jó az iskolában, vagy rossz fiú voltam. Hanem azt mondják, azért, mert muszlim vagyok".

Bakondi szerint a terroristák is megváltoztak, mert régen csak gépeket térítettek el, de túl akartak élni, most pedig már már gyilkolni akarnak, félelmet kelteni, és elbizonytalanítani a hatóságokat. És meg akarnak halni.

Bakondi szerint Kelet-Európában jelen pillanatban nincs meg az a háttér, ami az ilyen cselekmények elkövetését biztosítja. Egyéni cselekmény lehet, de komoly cselekmény feltűnne, mondta.

„Ez a biztonság az alapja a fejlődésnek, ezért mondjuk, hogy nem akarunk bevándorlóország lenni."

Beszélt arról is, hogy meglepte a kormányzatot a támadássorozat, amit akkor tapasztaltak, amikor lezárták a határt, de már tudják ám honnna fúj a szél: „Vannak olyan magyarok, akik feljelentő irodát működtetnek, hogy Magyarországot feljelentsék. Ott dolgoznak az EU apparátusban, és kivizsgálják a feljelentéseket, amit őt tettek."

Bakondi szerint pártszerűen viselkednek, bekapcsolódnak a pártküzdelembe, anélkül, hogy megválasztották volna őket, ezért az a a kormány szándéka, hogy ennek véget vessen. „Ez veszélyes a nemzet biztonságára".

Aztán szóba került még Kovács László, az egykori MSZP-elnök, aki azt mondta, hogy „magyarok, tanuljatok meg kicsinek lenni. Mi megtanultunk az elmúlt években magyarnak lenni, és büszkék vagyunk. Ez a másik fontos érték, önmagukban bízhatunk. Most az a kérdés, hogy ezt folytassuk, vagy újra leckét veszünk a kicsinek lenni tantárgyból: de a kicsit mindenki lökdösi, leköpi".

Szerinte az új veszély nyugatról jelentkezik. „Meg akarják mondani, hogy mi a rossz és mi a jó. Be akarnak telepíteni ide muszlimokat kvóta szerint. Tízezer most a kvóta. Akkor ijedjenek meg, ha a polgármester kap egy levelet, hogy jelentse az üres ingatlanokat" Bár a legtöbben Budapesten akarnak majd élni, meg Szombathelyen, de ha az osztrák példákat nézzük, vonzó célpont lehet Celldömölk is. Évente 9 millió forintot kell adnunk nekik, hogy segítsük a beilleszkedésüket. Ha tízezren jönnek ide, azt 9 millióval megszorzzuk. Ennyit kell fizetni az első évben, azaz amit most elértünk, oda kell adnunk".

Az est végét a kérdések zárták, többen a muszlimokról beszéltek, de volt, aki halkan azért megkérdezte, hogy milyen offshore számlákra kerültek az EU-s milliárdok, egy másik kérdező a 4 millió éhezőre kérdezett rá. Választ ezekre ugyan nem kaptak, és a tömeg is lehurrogta őket, de egy másik kérdésre Bakondi szóba hozhatta legalább Soros Györgyöt, aki szerinte felépített egy hálózatot, és Magyaroszágon kétezer embert fizet. Ekkor a folyosón a mögöttem ülő idős úr megjegyezte, ezeket kéne agyonlőni.

Az est végén megpróbáltam megkérdezni Bakondi Györgyöt, hogy honnan szerezte meg az 500 ezer emailcímet, de mosolyogva rázott le, majd azt mondta, miközben rendezők próbálták utamat állni, hogy mindenki megadta nekik az emailcímüket. Mindegy, hogy ez nem igaz, a továbbiak kérdésekre már nem válaszolt, majd mikor Ágh Péterhez fordultam, csak annyit mondott, „tudod, hogy van ez". 

Az estet egy nő mentette meg, aki az esemény után utánunk jött, és azt mondta, szörnyű volt az egész, és sajnálja, hogy a riogatás elfedi a lényeget, és hogy senki nem merte megkérdezni, hogy miért raboltak ki minket.