Márk
13 °C
28 °C

Ez lehet a Fidesz utolsó győzelme

Mi van, ha április 8-án győz a Fidesz?

1
2018.04.05. 15:26 Módosítva: 2018-04-05 15:26:46

(Cikkünk a Fidesz választási győzelme utáni helyzetet elemzi, és a választás előtt készült. A cikk párját, amely a Fidesz esetleges veresége utáni eseményeket próbálja megjósolni, itt olvashatja)

Ha a papírforma szerint a Fidesz nyeri a választást, nagy politikai változásra egy ideig biztosan nem kell számítani, nagyjából az elmúlt pár évben megszokott kormányzási mód folytatódik. Marad a középosztályt támogató politika, tovább gyarapodik a NER-burzsoázia és a kliensrendszer, megépül Paks2, még messzebb távolodunk az Európai Unió centrumától, nem lesznek strukturális reformok. 

Konszolidációban bízni értelmetlen

Az már négy éve eldőlt, hogy Orbán és a NER nem tud konszolidálódni, a februári hódmezővásárhelyi vereséget követő hetek pedig azt mutatták meg, hogy a politikai bizonytalanság a Fideszt csak még harciasabbá teszi. A következő négy évre vonatkozó kormányzati tervek teljes hiánya és a miniszterelnök március 15-i, bosszúval fenyegető beszéde azt mutatja, hogy Orbán Viktor politikájának középpontjában továbbra is az ellenségkeresés, a konfrontatív stílus és a félelemkeltő propaganda marad. Soros György és a migránsozás túltolása miatt új közellenségre lehet szükség, és Orbán valamint Lázár János nemrégi, aligha véletlenszerű kijelentéseinek fényében nem kizárt, hogy ez a dicstelen szerep a cigányságnak jut.

Ha nyer is a Fidesz, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen arányú lesz a győzelme. Mivel a gazdaság a strukturális problémák mellett is stabil, a bérek évek óta nőnek, a politikai feszültség ellenére a társadalom alapvetően nyugodt, és sikerült egy mindezt fenyegető kozmikus külső ellenség képét megalkotni, a Fidesznek elvileg hoznia kéne a négy évvel ezelőtti eredményt, de legalábbis illene stabil többséget szereznie a parlamentben.

A szűk többség esete

Épp ezért ha nem így lesz, és a Fidesz például csak 10-20 fős, vagy annál is kisebb többséghez jut az Országgyűlésben, erózió kezdődhet a párton belül. Sokan, főleg a párt középszintjén ráébredhetnek, hogy a párt leszállóágban van, nem feltétlenül érdemes hosszabb távon is a kínos korrupciós és vagyonosodási ügyek miatt gyorsan amortizálódó, az állandó harci kényszer miatt egyre fárasztóbb, a korrekcióra pedig látványosan képtelen Orbánra és a Fideszre tenni.

Hamarosan húsbavágóan fog jelentkezni a kormánypárt legnagyobb hr-problémája: az utánpótláshiány. Mára eltűntek, vagy teljesen elhasználódtak azok a vezető fideszes politikusok, akik egy szorultabb helyzetben is el tudnák adni a pártot. Eközben Orbán olyan embereket emelt maga mellé, akik nem a képességükkel, hanem a lojalitásukkal tűntek ki, így viszont esély sincs pótolni a hiányzó politikusi minőséget.

Jelentős parlamenti többség

Ha az általa vezetett pártszövetség megint nagy, akár kétharmados többséghez jut, Orbán Viktor hatalmát és a táborán belüli tekintélyét jódarabig semmi nem fogja veszélyeztetni. Tovább erősödik a Fidesz leválthatatlanságának mítosza, az eddig kevésbé érintett szigeteken, így  a felsőoktatási és tudományos intézményekben, de a versenyszférában is nőhet az alkalmazkodási kényszer.

Az elmúlt négy évben jól látszott, hogy kétharmad nélkül is rendelkezésre állnak az orbáni hatalomgyakorlás eszközei. Ha mégis tippelni kell, kétharmados többség birtokában Orbán Viktor szinte biztosan hozzá fog nyúlni a bíróságok működését szabályozó törvényekhez. A bíróság az a független hatalmi ág, amelyiket eddig nem igazán sikerült bedarálni, a kormányoldal egy sor olyan presztízsügyben szenvedett vereséget, mint amilyen például a stadionokra költött TAO közpénzzé nyilvánítása volt.

Közjogi átalakítások: bíróság, civilek, média

Orbánék szándéka a bíróságok lenyomására a közigazgatási felsőbíróság felállításának elvetélt kísérletével, vagy a bírói álláspályázatok szabályainak tavalyi átalakításával eddig is nyilvánvaló volt. Kétharmados többséggel lényegében minden hazai jogi akadály elhárulna.

Nem kell nagy jóstehetség annak kimondásához, hogy kétharmaddal vagy anélkül, de folytatódni fog a közéletileg aktív civilek elleni hadjárat, elsőként a Stop Soros tövényjavaslat elfogadásával. Kétharmaddal a Belügyminisztérium a Stop Soros törvénycsomag részeként felhatalmazást kap a civilek titkosszolgálati ellenőrzésére. Orbánék bepótolhatják a menekültkvóta elleni harc 2016-ban elmaradt alkotmányba emelését, de felmerülhet a civilek, Soros György, Brüsszel, és a további hasonló démonok elleni szimbolikus küzdelem alaptörvényi becikkelyezése is.

Valószínűleg célponttá válik a független média maradéka is, hiszen ez az a másik hatalmi ág, amelyik szintén oda-odalép a Fidesz tyúkszemeire. Orbán már decemberben nyíltan utalt rá, hogy a meglévőnél is nagyobb magyar tulajdonosi arányt szeretne látni a médiában. Ezt az elmúlt évek fejleményeinek ismeretében nehéz másképp értelmezni, mint hogy a megmaradt fontosabb orgánumokat is a holdudvarába tartozó tulajdonosi kör kezébe juttatná és megzabolázná.

Januárban merült fel egy sajtóértesülés alapján, hogy a kormánypártok eltörölnék az önkormányzatiságot a kétezer főnél kisebb településeken, és a hatáskörök járási szintre kerülnének át. Ezt aztán még maga Orbán is cáfolta, és nem is igazán világos, hogy mi lenne a lépés politikai haszna. Az azonban hosszabb ideje fel-felmerül, hogy a Fidesz hosszabb távú tervei kötött a közigazgatás átalakítása is szerepel.

Személyi döntések

Kétharmad birtokában (ha az kitart a ciklus végéig) a kormányoldal egyedül dönthet a ciklus során lejáró mandátumú közjogi méltóságok utódlásáról. Ilyen Darák Péter, a Kúria, és Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke: mindketten 2021 januárjáig töltik be a tisztüket. Feltehetőleg mindkettőjüknek menniük kell, Darák nem igazán NER-kompatibilis, Handó pedig nem igazán alkalmas, túl sok konfliktust generált.

Polt Péter legfőbb ügyész mandátuma 2019 decemberében jár le. Poltnak sem a lojalitása, sem az újraválasztása nem kérdéses. Nem véletlen, hogy a 2010 után alkotott jogszabályoknak köszönhetően a legfőbb ügyész a mandátuma lejárta után, és 70 éves kora fölött is megőrizheti a pozícióját, ha nincs kétharmaddal megválasztott utódja: Polt Péter élete végéig legfőbb ügyész maradhat.

Matolcsy György 2019 márciusáig áll a jegybank élén, és hacsak Orbánnak nincs vele más célja, az újraválasztása holtbiztos. Az alkotmánybírók közül a ciklus során egyedül Stumpf István mandátuma jár le. Érte Orbán nem fog krokodilkönnyeket hullatni, és nyilván szívesen küld a helyére valakit úgy, hogy nem kell róla más pártokkal egyezkednie.

Elégtétel

Az elégtételhez vagy bosszúhoz, amivel Orbán március 15-én fenyegetőzött, most is szinte minden eszköz adott. Az ügyészség és az adóhatóság politikailag motivált bevetésére már évekkel ezelőtt is volt példa, például a norvégalapos civilek vagy a Krétakör esetében. Az eleve a  csúcsfordulatszám közelében pörgő kormánypropaganda gépezete még durvább és személyeskedőbb támadásokat intézhet a kormány hazai és külföldi ellenségei ellen. Az ellenzéki politikusokat a Fidesz hónapok óta nemzetbiztonsági kockázatnak nevezi, Orbán pár napja kétezer, név szerint ismert Soros-zsoldost vizionált, a Fidesz pedig kész a titkosszolgálatokat bevetni a civilek ellen.

Összefog és megerősödik az ellenzék

A jelentős többség, és a kormányzás helyét három éve teljesen átvevő migránsozó meg sorosozó riogatás állandósulása veszélyeket is rejt Orbánra nézve. Nem lehet a végtelenségig olyan háborús hisztériában és fenyegetésben tartani az országot, amilyet látunk, és aminek Orbán Viktor a turbófokozatba kapcsolását jelentette be: az emberek belefáradnak, és ha az ellenzék reális alternatívát kínál, átpártolnak.

Márpedig Hódmezővásárhely fordulópontot jelentett, és egy újabb fideszes ciklus alatt az Orbán-rezsim leváltását követelő, mindinkább összeérő baloldali és jobbikos szavazóbázis nyomása egy alkalmi szövetségbe fogja kényszeríteni az ideológiailag amúgy nagyon széttartó és gyenge teljesítményt mutató ellenzéki pártokat.

Orbán dilemmája

Ha a NER kitart addig, az ellenzék választási szövetsége 2022-ben a mostani ismereteink szerint le fogja váltani Orbán rendszerét. Ezért paradox módon Orbánnak, ha most kétharmaddal győz, magának kéne arányosabbá tennie a jelenleg nagyon a győztesnek kedvező választási törvényt: csak így biztosíthatja, hogy a következő választáson az ellenzéki szövetség ne jusson kétharmadhoz, és a Fidesz kisebbségben is blokkolni tudja a rendszer demokratikus korrekcióját.

Kommentelnéd? Hozzászólhatsz az Index.hu Facebook-oldalán!

(Borítókép: Németh Sz. Péter / Index)