Publicus: Annyival esett a Fidesz támogatottsága, amennyivel a Jobbiké nőtt

IMG 4827
2018.04.05. 12:34

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, március 28 és április 3 között, 1006 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát és egyes politikusok megítélését.

A két héttel ezelőtti kutatásukhoz képest a Fidesz támogatottsága két százalékpontot csökkent, így 25 százalék. Az MSZP tábora egy százalékpontot növekedve, 13 százalék, a Jobbik tábora két százalékpontot nőtt, és 14 százalék.

A biztos szavazó, pártválasztók körében a Fidesz támogatottsága 45 százalék. A párt szavazóinak aktivitása átlagos, és enyhe elbizonytalanodás tapasztalható.

Az MSZP támogatottsága az elmúlt két hétben egy százalékpontot növekedett, így 13 százalék. A biztos szavazó, pártválasztók körében az MSZP támogatottsága 19 százalék. A párt szavazóinak aktivitása meglehetősen magas – állítja a Publicus. 

A Jobbik támogatottsága az elmúlt két hétben két százalékpontot nőtt, és 14 százalék. A biztos szavazó, pártválasztók körében a Jobbik támogatottsága 20 százalék. A Jobbik támogatóinak aktivitása továbbra is alacsonyabb, mint a többi párté.

Az LMP szavazóinak száma egy százalékpontot csökkent, és 5 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében 7 százalék. A DK támogatottsága szintén egy százalékpontot csökkent, így 3 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében 5 százalék. A Kétfarkú és az Együtt támogatottsága nem érte el az egy százalékot, azonban a Momentum egy százalékpontot növekedett, így most 1 százalékon áll, a biztos szavazó pártválasztók körében 2 százalék. 

A bizonytalanok aránya egy százalékpontot növekedett, így 37 százalék. Azonban az elmúlt két hétben a bizonytalanok körében a titkolózók aránya 9 százalékpontot növekedett, és így 44 százalékos.

A Publicus ez alapján elkészített egy becslést a listás eredményekről:  

Amennyiben a részvétel 65-70% között alakul – a Publicus ezt tartja a legvalószínűbbnek –, a Fidesz 41% +/-2%., az MSZP 18% +/-2%., a Jobbik 21% +/-2%., az LMP 7% +/-2%., a DK 6% +/-2%. eredményt érhet el. A többi pártnak nincs érdemi esélye listán a parlamentbe jutásra; várható eredményeik: Együtt 1% +/-1%., Kétfarkú 1% +/- 1%., Momentum 2% +/-1%. Az Együtt várhatóan fog egyéni mandátumot szeretni, így végül mégis bekerülhet a parlamentbe, illetve az MSZP-P több egyéni mandátumot fog várhatóan szerezni, és így közte és a Jobbik között a mandátumszámbeli különbség csökkenni fog.

Amennyiben a részvétel 65%-nál alacsonyabb lesz, van esély a Fidesz kétharmados többségére, és a többi párt esetében arányosan kevesebb listás szavazattal számolhatunk.

Amennyiben a részvétel 70%-nál magasabb lesz, érdemi esély van olyan helyzet kialakulására, amikor egyik pártnak sincs a kormányalakításhoz szükséges mandátumtöbbsége a parlamentben; ekkor ellenzéki többség is elképzelhető. A képet árnyalja, hogy ebben az esetben van valós esély arra, hogy a DK és az LMP listán ne jusson be a parlamentbe, így a kormányváltó szavazatok elvesztésével újra előnyhöz juttatva a Fideszt. Ebben az esetben várhatóan több mandátuma lesz Fidesznek, bár mindkét pártnak juthatnak be egyéni képviselői a házba.

(Borítókép: Nagy Attila Károly / Index)