Emma
9 °C
26 °C

Nem tetszik a "fideszes" ügyrend az új tagoknak, áll a bál az NVB-nél

2018.04.06. 14:41

Ahogy közeledik a vasárnap, úgy sokasodnak a Nemzeti Választási Bizottság döntéseiről szóló hírek. Mióta márciusban a testület kiegészült az országos listát állító pártok delegáltjaival, a kétharmados parlamenti többséggel megválasztott állandó tagok több, a kormányoldal számára kellemetlen ügyben is kisebbségben maradtak. A legemlékezetesebb talán az volt, amikor Orbán Viktort megbüntette a testület, amiért a Facebookon olyan kampányvideókat posztolt, amiken kisgyerekekekkel látható, igaz, ezt például Patyi András elnök is megszavazta.

Litresits András, az MSZP, valamint G. Szabó Dániel, a Momentum delegáltja azonban egy szent tehénhez is megpróbáltak hozzányúlni: a NVB ügyrendjéhez. (G. Szabó 2013-14 között az Index újságírója volt.)

AZ NVB 2013-ban elfogadott ügyrendjével, azon belül is a testület centralizált működésével és az elnök Patyi András egyes pluszjogköreivel kapcsolatban G. Szabónak több kifogása is volt. A törvény szerint ugyanis a tagok egyenlőek, és az elnök pluszfeladatait és -jogait nem a törvény garantálja, hanem a testület ügyrendje rendelkezik róluk. G. Szabó szerint ilyen, hogy

  • a határozatok tervezeteit, melyektől a testület aztán a legritkább esetben tér el, az elnök útmutatása alapján az NVB titkársága írja;
  • míg a tagok az egyes ügyekről szóló vitában csak egyszer 2, és egyszer 1 percig szólalhatnak fel, míg az elnök akárhányszor, és időkorlát nélkül beszélhet, amit Patyi gyakran arra használ, hogy az ülés vezetése örvén a saját álláspontja mellett érveljen;
  • az NVB üléseiről nem készül szó szerinti jegyzőkönyv.

A gyakorlatban ez azt eredményezi, hogy bár a tagok (így az elnök is) a törvény szerint egyenlő jogokkal bírnak, a viták során Patyi András mégis jóval nagyobb súllyal képviselheti saját álláspontját.

Ha például egy tag már felszólalt az adott ügyrendi pont vitájában, de később ügyrendi kifogással szeretne élni mondjuk a vita levezetése miatt, már nem kap szót az elnöktől. Amikor a következő pontnál megint rá kerül a sor és előadja a kifogását, Patyi azzal állítja le, hogy már nem arról a pontról van szó.

A dolog érdekessége, hogy az NVB az elnöki jogkörök kiszélesítésének zöméről 2014-ben és 2018-ban is februárban döntött. Mindkét esetben pont akkor, amikor az NVB-ben kizárólag a Fidesz által kétharmaddal megválasztott állandó tagok ültek bent: a parlamenti pártok delegáltjainak mandátuma ekkor már megszűnt, országos listát viszont még egy párt sem állított, így tagot sem küldhetett az NVB-be. Idén januárban a testület ugyanebben az átmeneti időszakban fogadott el egy iránymutatást a listaállítáról, ami jelentősen megnehezítette az ellenzéki pártok együttműködését.

Az ügyrendhez a szocialista delegált Litresits András (aki az előző ciklusban is az MSZP delegáltja volt) korábban már benyújtott egy módosító javaslatot, de azt napirendre se vették. G. Szabó április 4-én apróbb változtatásokkal újra benyújtotta Litresits javaslatát, és indítványát a többi tagnak is elküldte. Egyebek mellett olyan triviálisnak tűnő dolgokat javasolt, mint hogy

  • a titkárság által készített döntéstervezethez a tagok előzetesen szövegszerű módosító javaslatokat nyújthassanak be, és azokat a titkárság egységes szerkezetben, döntési változatként adja át a tagoknak;
  • a tagoknak az ülés előtt legalább egy napjuk legyen tanulmányozni a tárgyalandó ügyeket tartalmazó meghívót;
  • a tagok az ülésen is tehessenek szövegszerű módosító javaslatot, és azokat jegyzőkönyvezzék;
  • a testület először a módosító indítványokról döntsön, és csak ezután szavazzon az eredeti tervezetnek az elfogadott módosításokkal korrigált szövegéről;
  • a különvélemények és párhuzamos vélemények indoklásáról a tagok még a vita során, a határozathozatal előtt értesüljenek (van olyan helyi választási bizottság, ahol már bevezették a különvélemény műfaját);
  • a titkárság a tagoknak is küldje el az NVB-hez érkezett beadványokat, valamint az NVB elnöke által harmadik személynek küldött leveleket;
  • az NVB tagjai a kisebbségi véleményüket a többségi döntéshez csatolhassák;
  • az ülés jegyzőkönyvét és hangfelvételét az ülés napján tegyék közzé a valasztas.hu oldalon.

Patyi András, aki civilben a kormány által kiemelten támogatott Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, erre levelet írt az NVB tagoknak, melyben a választás előtt két nappal beterjesztett ügyrendmódosítást időszerűtlennek, szükségszerűtlennek, "nem veszélytelennek" és öncélúnak nevezte, mivel a módosítások "nagy mértékben" átalakítanák a 2013 óta működő ügyrendet.

Patyi külön kitért arra, hogy

a változtatásoknak nem titkolt célja és iránya az elnök feladatköreinek és jogköreinek csökkentése, így a javaslat nem kis mértékben ellenem is irányul.

Az NVB demokratikusabb és transzparensebb működését szorgalmazó javaslatokról azt írta, hogy a választási eljárásról szóló törvény

nem ismeri továbbá a különvélemény fogalmát, a szó szerinti jegyzőkönyvezés követelményét, a hangfelvétel készítésének lehetőségét, sőt kötelező előírását sem lehet levezetni belőle. Az NVB nem politikai testület, akkor sem, ha pártok megbízottjai alkotják ma a többséget, hanem választási szerv. Nem kis országgyűlés, de nem is alkotmánybíróság vagy kúriai ítélkező tanács.

Patyi András ezzel megkerülte azt, hogy érdemben bármit mondjon a javasolt változtatásokról, miközben annak az ellentmondásnak a feloldását sem tartotta fontosnak, hogy a választási eljárásról szóló törvényben az ügyrend által teremtett elnöki pluszjogkörök sem szerepelnek.

A módosítások miatt Patyi szerint nőne az eljárások hossza, és az NVB nem tudná tartani a szoros határidőket, ezért bejelentette, hogy nem támogatja a módosítások elfogadását, de még azok napirendre vételét se.

Az NVB LMP által delegált tagja a lapunkat kiadó Index.hu Zrt. igazgatótanácsának elnöke, Bodolai László.