Kaczyński Orbánért otthon hagyta a Putyin-gyűlöletet

Diplomáciailag érzékeny emlékművet avatott fel Orbán Viktor és a lengyel kormánypártot vezető Jarosław Kaczyński péntek délelőtt Budapesten. A Duna partján a szmolenszki repülőgép-tragédiának emléket állító, keresztet idéző márvány repülőgép közös avatása azért pikáns, mert a lengyeleknek, pontosabban Kaczyńskinak és pártjának ez egy olyan szimbolikus ügy, ami miatt (a szokásosnál is jobban) gyűlölheti és hibáztathatja az oroszokat, míg Orbán Viktor igyekszik jóban lenni Putyinnal, kínosan ügyel arra, hogy ne mondjon nyíltan rosszat az orosz elnökre, viszonylag gyakran utaznak egymáshoz, és megkötötték a Paks 2-szerződést is. A tragédia ráadásul a lengyel politikus testvérének életét követelte (erről bővebben a cikk második felében).

Ráadásul a megjelent magyar megemlékezők jelentős része is úgy gondolja, hogy Putyin felelős lehet a tragédiáért. A főként CÖF-zászlók alatt összegyűlt, nagyjából 200 fős tömegben megkérdezettek egyöntetűen azt mondták, hogy „a merénylet nem bizonyítható, de nagyon is valószínű". Egyedül a CÖF vezetője, Csizmadia László nem volt hajlandó válaszolni az Index tragédiát firtató kérdéseire, arra sem, hogy valaha megtudjuk-e szerinte, hogy mi történt.

„Nincs ebben semmi ellentmondás" – mondta egy CÖF-ös férfi, aki szerint csak a sajtó szeretné belemagyarázni, hogy diplomáciailag érzékeny ügyről van szó. Nincs ellentmondás abban, hogy Orbán megköti a paksi szerződést, majd felavatják ezt az emlékművet, mondta. „Kaczyńskinak joga van azt mondani, amit, elvégre a testvére meghalt, de nem kell ebbe semmi többet belegondolni". „Gyurcsány meg Szél is állít mindenfélét, aztán mi igaz ebből?" – folytatta a gondolatmenetet, kvázi lehazugozva Kaczyńskit. „Dehogy hazugoztam, le, miért, ha Eichmann-nal egy villamoson utazom, akkor náci vagyok?" – magyarázta a visszakérdezésünkre, de ekkor elvesztettük a fonalat, végül abban maradtunk, hogy a tisztesség a legfontosabb dolog.

A szeles parton a szimbolikus sírdombon álló emlékmű előtt először Németh Zsolt mondott beszédet. A parlament külügyi bizottságának elnöke, egyébként a körzet fideszes jelöltje volt az egyetlen, aki utalt rá, hogy a tragédia háttere máig tisztázatlan. Rajta kívül sem a lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki, Sem Kaczyński nem tett ezúttal utalást arra, hogy a tragédia akár orosz merénylet lehetett. Németh Zsolt azonban még messzebbre is merészkedett, szerinte

Szerinte nagyon fontos, hogy a máig tisztázatlan tragédia nem sokkal a 2010-es, „sorsfordító" magyar választások előtt történt. „A szmolenszki tragédia megrázta a magyar társadalmat, amely ennek tudatában szavazott, és ezzel mintegy feljogosítja arra a mindenkori magyar vezetést arra, hogy kiálljon a lengyel magyar barátság mellett."

Morawiezcki rövid rajongói beszédet tartott, felidézve, hogy 1989 júniusában láthatta Orbán Viktort a Hősök terén, amikor a szovjetek kivonulását követelő történelmi beszédét mondta. Szerinte az igazságosabb és jobb jövő Magyarországról fog indulni.

Orbán Viktor történelmi szerepét méltatta Kaczyński is, aki szerint a magyar kormányfő kivételes szerepet tölt be, és nevét az egész világon ismerik. A vasárnapi választásokat is megemlítette, mondván, történelmi pillanatban vagyunk a világszabadság felé vezető úton.

Holnapután a szabadság ügyében hoznak döntést. Nem csak a magyar szabadság, hanem a világszabadság ügyében.

Orbán Viktor megköszönte, a szerinte némileg túlzó dicsérő szavakat, és arról beszélt, hogy az ezeréves lengyel–magyar barátságot nem feltétlenül kell megfejteni, elég hagyni, hogy „körülöleljen, és vigyen, vigyen a jövő felé." 

Ezután a közös Közép-Európáról beszélt, „amelynek a Magyarországnál négyszer nagyobb Lengyelország a vezető hatalma."

Közép-Európa a magyarok jövője. Amikor Lengyelországot támadják, akkor Közép-Európát támadják, így bennünket is támadnak. Lengyelország a jövőben is számíthat Magyarországra.

Hogy a beszédekben látványosan kedvelték a tragédia máskor rendszeresen hangoztatott állítólagos okát, jól jelzi, hogy érzékeny diplomáciai gesztus volt az emlékmű felavatása. Főként, hogy úgy tűnik, egyelőre a konzervatív jobboldalon is az a vélekedés, hogy Putyin nem ártatlan a tragédiában.

Mi történt pontosan akkor, és azóta?

A lengyel elnök, Lech Kaczyński Tu–154-ese 2010. április 10-én zuhant le Oroszországban. Az államfő és kísérete Szmolenszkbe tartott, hogy a közeli katinyi (Katyn) erdőben tisztelegjen az 1940-ben a szovjetek által kivégzett több ezer lengyel emléke előtt. A gép mind a 97 utasa meghalt, az elnök, a felesége, a lengyel politikai vezetés és a hadsereg irányítóinak jelentős része.

Bár a szmolenszki repülőteret köd miatt lezárták, a Varsóból induló elnöki gép – egyébként tapasztalatlan – pilótája úgy döntött, hogy Moszkva vagy Minszk helyett mégis ott száll le. Háromszor is próbált landolni, mielőtt a katasztrófa bekövetkezett. A gép leszállás közben letarolta a fák tetejét, megbillent, majd a becsapódáskor darabokra tört, a kifutópálya közelében.

Az ügyben Oroszország és Lengyelország is vizsgálódott. Noha eddig egyetlen vizsgálat sem támasztotta alá, hogy az oroszok szándékosan okozták katasztrófát, a hagyományosan feszült orosz–lengyel viszony (ugye a tragédiában elhunyt elnök eleve egy ilyen súlyos történelmi esemény miatt utazott az oroszokhoz), és Kaczyński kampánya miatt a lengyelek egy része hisz ebben a konspiratív forgatókönyvben. Más kérdés, hogy azért az oroszokról is szivárogtak terhelő hírek, például, hogy ölni nem akartak ugyan, de szívatni igen, így direkt késleltették a gépet, illetve kiderült az is, hogy a reptér rosszul volt megvilágítva, az orosz légiforgalmi irányítók hibás adatokat adtak meg a lengyel pilótáknak.

Az elhunyt elnök ikertestvére, Jarosław Kaczyński által vezetett Jog és Igazságosság Pártja 2015-ig ellenzékben, azóta kormányon folyamatosan napirenden tartja az ügyet, nekimenve ezzel az oroszok mellett Donald Tusk akkori kormányfőnek is. 2016-ban Antoni Macierewicz lengyel nemzetvédelmi miniszter azt mondta, Oroszország gerjeszti a migrációs válságot, és ugyancsak Moszkva felelős a 2010. április 10-i szmolenszki légi katasztrófáért. 2017-ben a légikatasztrófa szándékos okozásával gyanúsítottak meg Lengyelországban két orosz légi irányítót, a tragédia idején rögzített hangfelvételek új elemzése alapján. Marek Kuczynski, a szmolenszki légi katasztrófa vizsgálatát felügyelő lengyel ügyész elmondta: Varsó bűnügyi jogsegélyt kért Moszkvától, hogy az érintettekkel mint gyanúsítottakkal ismertessék a vádat, és kihallgassák őket. A lengyel ügyészség 2015-ben hasonló kéréssel fordult Oroszországhoz, aminek az oroszok máig nem tettek eleget.

A lengyelek vádjaira Dmitrij Peszkov, Putyin orosz elnök szóvivője reagált. Szerinte ők alaposan vizsgálták a tragédia körülményei,t és visszautasítják a vádakat. Oroszország továbbra is kitart amellett, hogy a lengyel kormánygép pilótái felelősek a balesetért, akik pszichológiai nyomás alatt vállalták a leszállást a kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére.

Borítókép: Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Orbán Viktor, Jaroslaw Kaczyński, a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság Párt (PiS) elnöke és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. Fotó: Huszti István / Index.