Magdolna
19 °C
27 °C

Az öt legfontosabb kérdés, amire pár órán belül választ kapunk

IMG 4929
2018.04.08. 11:56 Módosítva: 2018-04-08 12:25:06

"Sorsdöntő választás lesz", "kijavíthatatlan, végleges, visszacsinálni nem lehet", nincs több esély, "most vagy soha". Legalább ebben egyetért a kormányoldal és az ellenzék. Hogy miért sorsdöntő az április 8-i voksolás, abban persze alapvető vita van.

A Fidesz szerint azonnal lebontanák a kerítést, Magyarországot bevándorlóországgá alakítanák, özönlenének Soros György bevonulna az országba, és minden szektorra rátenné a dollárral szennyezett mancsát.

Az ellenzék szerint viszont Orbán újabb győzelmével, pláne kétharmaddal totális diktatúra következne, mindenkit eltiporna a NER, Orbán Viktor ledarálná nyomban az önkormányzatokat, a médiát és a bíróságokat, minden épeszű elhagyná az országot.

A mögöttünk hagyott kampányban legalábbis ezt a képet sugallta a két oldal. Ne dőljünk be a kampány túlzásainak: április 9-étől nem lesz diktatúra, ha Orbán Viktor újabb győzelmet arat, ahogy Vona Gábor és Gyurcsány Ferenc sem rohan hidegvágóval szétszabdalni a kerítést, hogy behívják az ott csoportosuló migránsokat.

Amint mindenki túl lesz a kampány felfokozott hangulatán, beláthatja ugyanakkor, hogy politikai szempontból tényleg határkőhöz érkezünk, és mindkét oldalon, minden pártban új irányt vehet a politika. Politikai vezetők bukhatnak meg és nyerhetnek nagyot az április 8-i eredményektől (és értelmezésüktől) függően.

Mi öt olyan fontos kérdés találtunk, amelyre pár óra múlva nagyjából meg tudjuk adni a választ, és amely alapvetően határozza majd meg a következő kormányzati ciklus történéseit.

1. Kap-e ütést a NER? Mekkorát?

A Fidesz alighanem nyerni fog ezen a választáson. A kutatások olyan irdatlan nagy 20-30 százalékpontos előnyt mérnek, hogy ekkorát tévedni egyetlen kutatócég sem tud. A választási rendszer felépítése, a választókerületek eredménye és az ellenzéki szavazók átszavazásai miatt azonban nehéz megbecsülni, hogy mire lesz elég ez a fideszes győzelem. Kétharmadra? Biztos többségre? Csak relatív többségre, amely a kormányalakításhoz sem elég?

Nagyon másként folytatódik a magyar politikatörténet, ha harmadszor is kétharmadot szerez a Fidesz-KDNP.

Egyrészt meglesz a parlamenti többségük újra alkotmányozni és a sarkalatos törvényeket módosítani. Másrészt hihetetlen nagy visszaigazolást kap Orbán Viktor a politikája helyességéről – még erősebben fogja folytatni.

Ha viszont csak éppen hogy van meg a többség a parlamentben, az újabb Orbán-kormány megalakul, ám a Fideszben és környékén megjelenhetnek azok a hangok, hogy netán módosítani kellene a Nemzeti Együttműködés Rendszerének irányán. Ha az ellenzék jobban szerepel, mint ahogy az előrejelzések mutatják, akár erősebb ellenállást is ki tudnak alakítani Orbánnal szemben. Nem lehet előre megmondani, mennyiben, de biztosan lesz különbség, ha Orbán 120, vagy ha csak 102 fős többséggel tud kormányozni.

Ha pedig netán 100 alá csökken Fidesz-KDNP képviselőinek a száma, a NER látványos ütést szenved.

Az ellenzéknek esélye nyílik saját miniszterelnököt ültetni Orbán székébe. Innentől az ellenzéken és az új kormányfőn múlna, hogy a NER képes-e felállni a padlóról.

2. Hogyan alakul Orbán politikai jövője?

Az előző kérdéssel szorosan összefügg persze, de érdemes külön is megvizsgálni, mit is jelent ez a választás személyesen Orbán Viktornak. 4+8 év miniszterelnökség után újabb 4 éves megbízást kaphat a választóktól, amely már szembetűnő történelmi siker számára. Vasárnap Orbán visszaigazolást kaphat a politikájáról: nemcsak a tartalmáról, hanem annak stílusáról is. Hogy helyes volt-e a migránsellenes, Brüsszel-ellenes, Soros-ellenes kampányt csúcsra járatnia, helyes-e látványosan támogatni egy új réteg olykor korruptnak tűnő gazdagodását, helyes politika-e az oktatást és az egészségügyet szándékosan lábjegyzetként kezelni.

Ha a Fidesz-KDNP magabiztosan nyer, a Fideszben és a közelében lévő aggodalmaskodók minden kétsége elmúlik, Orbán megkérdőjelezhetetlensége még megkérdőjelezhetetlenebb marad. Más viszont a helyzet, ha a Fidesznek csak éppen hogy sikerül túllépnie a 100 mandátumon.

Győzelem az is, Orbán-kormány lesz az is. A fideszesek azonban elég erős jelzést kapnak az országtól, hogy az Orbán-rendszer népszerűsége csökkenőben, ennek egyszer csak bármi áron véget fognak vetni a választók.

A nagy kérdés, mi történik Orbánnal, ha nincs meg a kormányzáshoz szükséges többség. A politikai logika azt diktálná ilyenkor, hogy egy Orbán nélküli Fidesz elkezd egyezkedni az ellenzék egyik-másik pártjával. Ám ez nem az a párt: sokkal valószínűbb, hogy Orbán ilyenkor is egyben tartaná táborát, és próbálná rávenni őket a még kíméletlenebb harcra (ahogy a 2002-es és 2006-os választás után is történt). Kérdés, sikerül-e újra Orbán Viktornak, ha így alakul.

3. Meg tudja-e a vesztes emészteni az eredményt?

A választásnak mindenképp lesz vesztese, lesznek vesztesei. A kutatások alapján jó eséllyel az ellenzéki oldalon kell őket keresnünk, de a kudarc minden pártot más dózisban érhet. A DK-nak például valószínűleg frakciója lesz, Gyurcsány Ferenc mindenképp örülhet annak, hogy 6 év alatt felépített a semmiből egy parlamenti pártot. A Jobbiknak szintén lehetnek sikerélményei: bár Vona Gábor kormányváltást ígért, de a jobbikosok nem lesznek engesztelhetetlenül szomorúak, ha a végeredmény úgy alakul, hogy sorra nyerik az egyénieket, és egyértelműen ők bizonyulnak a második erőnek. Az MSZP-ben alighanem kevesen fognak pezsgőt bontani, de ott is sokan már egy másik játszmával, a közelgő tisztújítással vannak elfoglalva.

Akik igazán szomorúak lehetnek, azok az ellenzéki választók, akik Hódmezővásárhely után kaptak egy halványt reményt, hogy lehet egy nagy pofont adni Orbán rendszerének. Miután elmaradt a nagy ellenzéki koordináció, a szavazók ezrei százezrei az ellenzéki pártvezetőket tehetik felelőssé a döntésért. Pláne, ha matematikailag igazolható, hogy számos választókerületben le lehetett volna győzni a Fideszt. Márki-Zay Péter azt mondta pár napja, hogy április 8-án vagy kormányt, vagy ellenzéket vált az ország. Kérdés, hogy az ellenzékváltás hogyan zajlana majd.

A másik forgatókönyvet is érdemes végiggondolni: hogy mi történik fideszes vereség esetén. Gyurcsány Ferenc és sok fekete öves Facebook-demokrata heves utcai harcokra számít, lázadásra, hídlezárásra. Megjósolhatatlan persze, de valószínű, hogy a kezdeti sokk után tényleg nehezen emésztenék a vereséget azok a fideszesek, akik annyira készültségben vannak, hogy halálbüntetést is el tudnának képzelnie az ellenzékiekre, mint az az angyalföldi Németh Szilárd-fórumon elhangzott.

Este látni fogjuk nemcsak a győztesek, hanem a magukat vesztesnek érzők első reakcióit is.

4. Vona Gábor terve megbukik?

A Jobbik történetében fordulópont ez a vasárnap. Vona Gábor ebben a ciklusban hirdette meg a néppártosodás, balra fordulás politikáját. A Jobbikot tömegesen hagyták el azok a szavazói, tagjai, akik az EU-zászló elégetése, a cigányok elleni Gárda-vonulás és a Duna-parti cipőkbe köpködés miatt rajongtak a pártért.

Vona elmélete, terve – ezt szolgálta az elmúlt két év minden lépése , hogy a baloldali szavazók könnyű, vagy nehéz szívvel, de be tudják húzni a Jobbikot a szavazólapon. Négy évvel ezelőtt a Jobbik 20 százalékos eredménnyel egyetlen választókerületet se tudott nyerni.

Ha most sorra nyeri a körzeteket a Jobbik, az egy pozitív visszajelzést jelent Vonának, hogy hosszú távon valóban a balosok vagy csalódott exbalosok ikszei által vezet az út a miniszterelnöki bársonyszékbe.

A másik forgatókönyv szerint viszont Vona Gábor és a néppártosodó politikája rögtön megbukik. Ha a Jobbik nem, vagy alig nyer körzeteket, a 20 százalékot sem éri el, kevesebb lesz a képviselője, mint legutóbb, a jobbikos csalódás szinte biztosan Vona Gábor leváltását jelenti.

5. Ki lesz a legerősebb kutya a baloldalon?

A jelenleg igen sok képződményből álló baloldalon némileg tisztulhat, változhat a kép április 8-án. A pártok kaphatnak egy visszajelzést a politikájukról, és kialakul egy megkérdőjelezhetetlen sorrend is a pártok között. Az MSZP-nek már ebben a ciklusban megremegett a vezető státusza, kérdés, hogy április 8-a mennyiben gyengíti tovább a pártot.

Azért lehet szinte biztosan gyengülésről beszélni, mert az MSZP úgy kötötte meg a megállapodásait, hogy ezzel életben tartotta azokat a kis pártokat  Párbeszéd, Együtt  amelyek mindig előszeretettel szidalmazzák a szocialistákat.

Ráadásul az MSZP a legfőbb baloldali riválisával, a DK-val is olyan megállapodást kötött, hogy Gyurcsány megint egy lépéssel közelebb juthat titkon dédelgetett tevéhez, az MSZP legyőzéséhez, leváltásához.

A baloldal két pártjánál, az MSZP-nél és az LMP-nél is tisztújítás közeledik. Már a kampány kezdete előtt és közben is lehetett hallani belső feszültségekről, ellenségeskedésekről. Ezek a szőnyeg alá sepert konfliktusok nagy erővel törhetnek ki akár már vasárnap este és hétfőn, az eredmények érkezése után.

És a baloldali képhez az is hozzátartozik, hogy a Momentum várhatóan akkor is pályán maradhat, ha nem jut be a parlamentbe. A kutatásokon mért 2-3 százalék állami támogatásokkal jár, és nem jelenti a párt végét, maximum Fekete-Győr Andrásnak és az elnökségnek kell távoznia (a lemondását erre az esetre már meg is ígérték Fekete-Győrék).

Az előbb említett öt kérdésben pár óra múlva tisztábban látunk. A válaszok közvetlenül sok politikai vezető sorsát, közvetve pedig sok millió magyar jövőjét fogják meghatározni.