Illés
17 °C
28 °C

Kinek kedvez a mostani durván magas részvétel?

IMG 1013
2018.04.08. 15:01
Kormányváltó vagy kormányféltő hangulatot jelent a nagyon magas részvétel? Még persze mi sem tudjuk, de elgondolkodtunk, mit is üzennek a napközbeni részvételei adatok. Török Gábor-osan szólva: a kiugró részvétel vagy a kormányoldalnak jó, vagy az ellenzéknek.

Eredményt hirdetni ilyenkor még semmiképp nem tanácsos és korántsem lehet, ám a részvételi adatokból már levonhatunk pár következtetést az április 8-i parlamenti választások végkimeneteléről.

A részvétel talán minden várakozást felülmúl: 11 órakor majdnem 30 százalék, 13 órakor pedig 42,32 százalék ment el szavazni, vagyis félidőig a négy évvel ezelőtti szavazók kétharmada voksolt már. A mostani, minden korábbi parlamenti választásnál magasabb arány azt vetíti előre, hogy a nap végén a részvételi arány biztosan meghaladja a 65 százalékot, és nagy valószínűséggel a 70 százalékot is.

De mit jelent ez a magas részvétel? És mit mondanak a területi, megyei, települési részvételi adatok? Orbán vagy Vona, Molnár, Szél és Gyurcsány örülhet? Összeszedtük, mit látunk a napközbeni jelentésekből.

1. Kormányváltó vagy kormányféltő hangulatot jelez?

Főleg az átjelentkezőknek nyitott szavazóköröknél látványosan kígyózó sorok jelzik: ezúttal sokan bele akarnak szólni, mi történjen a politikában. A tankönyvi példák szerint a magas részvétel szinte mindig az ellenzéknek kedvez. Hiszen ha az emberek elégedettek egy rendszerrel, egy kormánnyal, akkor nagyobb eséllyel legyintenek és maradnak otthon, és csak azok szaladnak reggel voksolni, akik nagyon le akarják váltani a rendszert. A hódmezővásárhelyi időközin is megtapasztalhattuk: hiába fideszes bástyáról van szó, a magas részvétel elsöpörte a Fideszt, és az ellenzéki Márki-Zay Péternek kedvezett.

Ezúttal azonban csínján kell bánnunk a megállapítással, hogy a magas részvétel protesthangulatot és kormányváltó légkört jelent. A Fidesz ugyanis az ellenzékhez hasonlóan sorsdöntőnek nevezte a választást, maga Orbán Viktor beszélt arról, hogy nem lehet kijavítani a mostani „hibát”.

Emellett a kiszivárgó Kubatov-listákból is látható volt, hogy a Fidesz csúcsra járatta a mozgósítást. Vagyis nem kizárt: a magas részvételben az van benne, hogy megjelent egy jó nagy kormányféltő hangulat is az országban.

2. Vidéken eddig aktívabbak voltak, mint a fővárosban

A részletes adatok is mintha azt sugallnák, hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy az ellenzék agyonmozgósította magát (pláne, hogy legalább ötféle ellenzék van). Az eddigi választásokon megfigyelhettük, hogy jellemzően a fővárosban, azon belül is a budai kerületekben a legmagasabb a részvétel. Itt élnek a legtöbben a tudatosabb, politikával gyakrabban foglalkozó állampolgárok, a belvárosi és a budai szavazókörökben a 70-80 százalékos részvételi arányok sem meglepőek. A skála másik végén a falvak, a kistelepülésekkel telerakott választókerületek szerepelnek: Békés megyében vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében általában országosan alacsonyabb a részvétel.

És délelőtt mit láttunk? Békésben mentek a legtöbben szavazni, Budapest pedig a részvételi sor végén kullogott. Budapesten belül ráadásul azok a kerületek „gyengélkedtek”, amelyeket baloldalinak szoktunk elkönyvelni: Angyalföldön, Zuglóban, Újpestben az országos átlag alatt voltak a szavazókörök, a VI-VII. kerületben pedig 11 órakor csak 22 százalék körül volt a részvétel.

Vidéken ellenben nagyon sok kis településsel rendelkező választókerület felülteljesített (az országos átlaghoz és a 2014-es arányokhoz képest is). Ilyen például a hódmezővásárhelyi (Csongrád 4.), a békéscsabai (Békés 1.), a csornai (Győr 3.), a jászberényi (Jász 2.), a körmendi (Vas 3.). Ezekben a választókerületekben az a közös, hogy túlnyomó többségükben a Fidesz-KDNP-s jelöltek egyéni győzelmét mutatták az előzetes kutatások.

Igaz ugyanakkor az is, hogy a 13 órás adatokból már az látszik: Budapest is kezd felébredni, és már az országos átlag fölött van itt a részvétel. Bár még mindig itt van a legtöbb olyan választókerület, amely a 2014-es részvételi arányokhoz képest el van maradva.

3. Különböznek a Jobbik és a baloldal választókerületei

Érdemes abból a szempontból is megnézni a részvételi adatokat, hogy van-e különbség aszerint, hogy előzetesen baloldali vagy jobbikos esélyest kiáltottak ki ott. Azt látjuk, hogy a balosoknak kedvező terepként számon tartott Budapest délelőtt a részvételi verseny végén kullogott. 13 órára a legtöbb kerület hozza az országos átlagot, de Angyalföld, Újpest, Zugló, Mátyásföld és Budafok így is alulteljesít a 2014-es önmagához képest.

Ellenben az ellenzéki oldalon inkább a Jobbik terepének tekinthető Heves, Békés vagy néhány Hajdú-Bihar vagy Veszprém megyei választókerület rendesen hasít. Ez talán arra utal, hogy az ellenzéki oldalon délelőtt a Jobbiknak sikerült jobban a mozgósítás.

4. Nem a kiélezett egyéni verseny a fő mozgósító erő

Szombaton összegyűjtöttük azt a húsz választókerületet, amelyben kiélezett verseny várható vagy egyéb szempontok miatt érdekes. Előzetesen azzal számolhattunk, hogy ezeken a helyeken kiemelkedő lesz a részvétel, hiszen az országos kampány mellett a helyi jelöltek sorsa is kiemelt figyelmet kapott, kaphat.

Ezzel szemben országosan a legaktívabb egyéni körzet a Budapest 14. számú (XVII. kerület), ahol a kutatások szerint biztosnak ígérkezik a Fidesz jelöltjének győzelme. Érdekesnek ítéltük a VI-VII. kerületet (Budapest 5.), ahol Bajkai István, az Orbán család ügyvédje csap össze a DK-s Oláh Lajossal, és legutóbb is csak nagyon kicsivel tudott nyerni a baloldali jelölt. Az országostól itt viszont eléggé elmarad a részvétel, 38,68%-os (de nem mellékes, hogy így is magasabb pár százalékponttal, mint négy) éve. Ugyanígy a 2014-es önmagához képest nagyobb a részvétel Miskolcon és Pécsen is, ahol szintén kiélezett csata várható.

5. A kisebb balos pártok nagyon is izgulhatnak

A nagyon magas részvételnek van egy olyan következménye, amely sok ráncot varázsolhat a kisebb pártok vezetőinek homlokára. Ha sokan mennek el szavazni, az 5 százalékos parlamenti küszöb megugrásához sok szavazat kellett (ha 70 százalékos lesz a részvétel, akkor 280 ezer szavazat a listás határ, húszezerrel több, mint 65 százalékos részvételnél). Vagyis lehet, hogy egyes pártok éppen a magas részvétel miatt esnek majd ki a parlamentből.

Az Együttnek és a Momentumnak semelyik cég nem mért bejutást. Ezek a pártok maximum abban reménykedhetnek, hogy a most urnához járuló szavazók között sokan őket ikszelik. Különben nem sok esélyük van bejutni.

A kutatások biztosan bejutónak mérték a DK-t és az LMP-t is, de főleg a DK esetében beszélhetünk arról, hogy a plusz szavazók feltehetően nem Gyurcsány táborát gyarapítják. Az MSZP–Párbeszédben pedig amiatt izgulhatnak, hogy nekik a szabályok szerint 10 százalékos küszöböt kell meghaladniuk.

A Fidesznek és a Jobbiknak nem kell izgulnia a részvétel miatt, ők biztosan bejutnak. Ha a Fidesz és a Jobbik mozgósított a legjobban, akkor viszont szélsőséges esetben előfordulhat, hogy több kisebb pártot is kiejtenek ezzel az új országgyűlésből. Pár óra múlva kiderül.

Borítókép: szavazók állnak sorban a Kertész utcában. Fotó: Nagy Szabolcs / Index.