Salamon
12 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A Fidesz ellenzékben megcsinálta azt a munkát, amit a baloldal soha

DSZZS20051002002
2018.04.16. 07:06
Nem kímélte kihasználni erőfölényét a kormány, ha a falvak bekebelezéséről volt szó, de az is jól látszik, hogy korábban vert helyzetben, ellenzékben is többet tett a Fidesz az ott élők szavazatainak begyűjtéséért, mint a baloldal bármikor. Pedig már 2014-ben tudható volt: ha az ellenzék nem képes megnyerni a falvak lakóit, esélye sincs legyőzni a Fideszt.

Orbán miniszterelnök úr egyszemélyes ötletéről van szó

– ezt nyilatkozta 2005 tavaszán Arnóth Sándor azóta elhunyt fideszes politikus a HVG-nek, amikor a lap újságírói arról kérdezték: kinek az ötlete volt a faluparlament létrehozása. Arnóth akkori elmondása szerint Orbán „nem kevés európai párhuzam megvizsgálása után” döntött úgy, hogy Hajdú-Biharban hirdeti meg a programot. A szervezéssel a hajdú-bihari születésű Arnóthot bízta meg, aki könyvtárazott, beszélgetett, kérdezett, és már úgy ült le Orbánnal beszélgetni a tervekről, hogy voltak elképzelései.

Ez 13 évvel ezelőtt történt, három évvel azután, hogy a polgári köröket már beizzította a Fidesz. Ekkor a Fidesz ellenzékben volt, és a 2002-es vereség után Orbánnak lépnie kellett. 2002-ben ugyanis a Fidesz nemcsak a parlamenti, de az önkormányzati választáson is alulmaradt: elbukott a falvak és a kisvárosok szavazói által megválasztott megyei önkormányzatok négyötödében, a megyei jogú városok háromnegyedében, de jelentős pozíciókat vesztett a kisebb városokban is. De Orbán nem adta fel. Elindultak a polgári körök, de míg azok inkább városokban jelentek meg, a 2005-ben elindított faluparlamenttel a legkisebb településekre fókuszált a párt.

Akkor is ugyanez volt a falvakban

A falvak akkor is hasonló problémákkal küzdöttek, mint most: kevés a fiatal, nincs munkahely. A faluparlamentek szervezésével a Fidesz konzultációt hirdetett, arra vállalkozott, hogy kapcsolatba lép az ott élőkkel, megismeri a problémáikat, és megkérdezi őket, hogy mit javasolnának a 2006-ban kormányra kerülőknek. Bár a szerveződést igyekeztek függetlennek beállítani, elég egyértelmű volt, hogy a Fidesz áll a háttérben, arról nem is beszélve, hogy az egész programot Orbán Viktor hirdette meg.

2005-ben az ellenzékben lévő Fidesz az ország mind a 176 választókerületében, összesen 382 helyszínen rendezett faluparlamentet. Ezzel 30-40 ezer falusi embert vontak be a polgári mozgalomba.

A faluparlament része volt annak a „nemzeti konzultációnak”, ami 2005 tavaszán a Nemzeti Konzultációs Testület létrehozásával indult meg, és amelynek célja az volt, hogy a Fidesz közvetlen kapcsolatba kerüljön a vidékkel. A „Hallgassuk meg egymást!” szlogenen alapuló stratégia célja valójában a Fidesz vonzáskörzetének kiszélesítése volt. A polgári köröket ugyanis nem lehetett integrálni a szövetségbe, az ország különböző pontjain felálló konzultációs tanácsokat azonban alapszabályszerűen be tudták vonni. 

Az új szervezet kiemelt feladata lesz a falusiakkal való konzultáció. Mi mindenkit pártoktól független hangon szólítunk meg

– mondta akkoriban Orbán Viktor a Szabad Föld napilapnak. Országszerte nyitott faluparlamenti gyűléseket szerveztek, mindenhová eljuttatták a kérdőíveket, amelyek a helybeliek gondjait összesítették. Négy nemzeti konzultációs buszt is indítottak, hogy a legkisebb faluban is elmondhassák nekik az emberek a problémáikat. 

Orbán felismerte, hogy a falvakban a véleményvezéreket kell megnyernie a Fidesznek, ezért a faluparlament szervezőbizottságban a helyi értelmiség színe-javát igyekeztek „beszervezni”: gazdákat, falusi polgármestereket, orvosokat, pedagógusokat. A Fidesz olyan helyzetet teremtett, hogy a helyiek úgy érezték: végre kíváncsiak a véleményükre. 

Első nekifutásra még nem látszott az eredmény

Az erőfeszítések ellenére a 2006-os parlamenti és önkormányzati választásokon még nem sikerült bevenni a kistelepüléseket, de az biztos, hogy a sok konzultáció és hónapokig tartó akciósorozat révén a Fidesz fel tudta térképezni a helyi viszonyokat, és az így megszerzett információk a későbbi kampányokban aztán nélkülözhetetlenné váló „Kubatov-listát” is gazdagíthatták. 

De 2006-ban még több vidéki körzetben, kistelepülésen a választási részvétel az országos átlagnál jóval alacsonyabb volt. A Fidesz kommunikációja nem érte el mindenütt a vidéket. Ezt a Fideszben akkor úgy értékelték, hogy a párt nem tudott hatékonyan áttörni médiaelszigeteltségén, és mozgósítása sem volt optimális mindenütt az országosan egyébként kedvező teljesítmény ellenére. De akkoriban nem csak a Fidesz nem tudta megszerezni a falvakat.

A 2006-os önkormányzati választáson a pártok kevesebb mint hatszáz városban és községben tudtak győzni, a képviselői helyeknek a harmadát sem szerezték meg, a kistelepüléseken a függetlenek taroltak.

De a Fidesz nem adta fel, folytatta a küzdelmet, hogy elnyerje a falvakban élők szimpátiáját. Orbán ekkoriban ha vidékre ment, többször hangot adott annak, hogy szerinte a városiak nem értik, hogy mi lesz velük a vidék nélkül. „Most ugyanis csak azt látják, hogy a plázában mindig van ennivaló, viszonylag elfogadható áron. Nem értik azonban, hogy mindennek hirtelen felugrik majd az ára, ha nem lesz belső termelés és piac, amely gátat szabhatna a drágulásnak". És már ekkor igyekezett kiélezni a vidék-város ellentétet. 

A magyarországi falvak jövőjét azonban egy zsúfolt, füstös, büdös városban írták

– mondta 2007-ben a frissen párttá alakult Kisgazda Polgári Szövetség első országos gyűlésén.  

A Fidesz szellemi holdudvara már ekkoriban úgy állította be a jobboldali-konzervatív értelmiséget, mint amelyik igenis törődik a vidékkel, és úgy ítélte meg a balliberálisokat (főleg az akkor még létező SZDSZ-t), hogy ők viszont egyáltalán nem foglalkoznak a falvak problémáival, és nem is nagyon értik meg az ott élőket.

„Ez az értelmiség nem a tudatlanságával nyomaszt, nem is a tudásával, hanem azzal, hogy nem társ semmilyen tisztázáshoz. Nem szeret cserélődni a másik ember szellemén, inkább diktál, a valóság folyamatai ritkán háborgatják, közössége zárt, és zártságra hív fel. Pontosan annyira nyitott a világfolyamatokra, mint amennyire zárt a szerinte idejét múlt magyar falvak gondjaira. Ez az értelmiség Magyarországból annyit vesz észre, amennyit az országúton suhanó kocsiból látni lehet” – írta 2008-ban a Magyar Nemzetben Körmendy Zsuzsa.

Amikor beérett a stratégia

Négy évvel később, a 2010-es önkormányzati választásokra már látható volt az eredmény. 

Nyolc évvel ezelőtt a fideszesek már kifejezetten jól szerepeltek a falvakban, azokon a helyeken, ahol korábban a pártkötődéseknek nem volt különösebben jelentőségük.

Négy évvel később, az első kétharmados Orbán-kormány regnálása után pedig már nemcsak az látszódott a választás eredményeinél, hogy a Fidesz be tudta venni a falvakat, hanem az is, hogy a baloldali ellenzék lényegében teljesen elveszített minden kapcsolatot a kistelepülésekkel. Erre a jelenségre 2014 májusában a Policy Agenda is rávilágított.

Radikálisan másképp szavaz már Budapest népe, mint a falvak lakói, és elég pár kilométerre elhagyni a megyeszékhelyeket, hogy teljesen másképp gondolkodó választókra találjunk

– írta négy évvel ezelőtt az elemzőcég. Már négy évvel ezelőtt is világossá vált, hogy Budapestről nem lehet választást nyerni. Bár magasabb a részvételi arány a fővárosban, a súlya kicsi: 2014-ben a fővárosból csak a szavazók 18,9 százaléka került ki. Ha egy pártnak vagy egy szövetségnek máshol nincsenek tartalékai, akkor középpárt marad.

A szocialista politikusok rendre úgy kalkuláltak, hogy a győzelemhez elég, ha Budapestre és a megyei jogú városokra koncentrálják az erőforrásaikat. De ez súlyos tévedés volt.

2014-ben a baloldali ellenzéknek tehát négy éve lett volna arra, hogy valahogy behozzák ezt a lemaradásukat, vagy valamit tegyenek ellene, mégsem tettek ezért érdemben semmit. 

Az a magyarázat azonban, amit most a kormányhoz köthető véleményvezérek sulykolnak arról, hogy az ellenzék nem értette meg a vidéket, legfeljebb csak politikai síkon értelmezhető. A falvak problémáira ugyanis a Fidesz sem találta meg az orvosságot az elmúlt nyolc évben, a kistelepüléseken ugyanaz a helyzet, mint ami a faluparlamentek létrehozása idején volt: nincs munka, egyre kevesebb a fiatal, nincs kitörési lehetőség. Ezen nem tudott változtatni a Fidesz, mégis meg tudta teremteni azt a politikai klímát, amivel maga mellé állította az elszegényedő kistelepüléseken élőket.

Nincs megállás

2014-ben Pálmajor volt az a falu, ahol a legtöbben szavaztak a Fideszre: a szavazók 100 százaléka rájuk tette a voksát. Idén ők csak a másodikok lettek: a Somogy megyei településen a választóknak a 98 százaléka szavazott a Fideszre. Amúgy itt is, mint rengeteg egyéb vidéki településen, jóval többen mentek el szavazni (és szavaztak a Fideszre), mint négy éve. Viszont nem sokkal a 2014-es választási győzelem után ellátogattunk Pálmajorra, hogy megnézzük, miért szavazott akkor minden egyes választópolgár a Fideszre – és mielőtt bárki bármit gondolna, szólunk, hogy teljesen érthető indokaik voltak.

Az is igaz persze, hogy 2014 után a Fidesz-kormány még jobban rákapcsolt, hogy még jobban megőrizze a korábban megszerzett pozícióit vidéken:

  • a vidéki médiapiacot teljesen bekebelezte, így mindenhonnan a felülről irányított kormánypropaganda ömlik;
  • a TV2 is a propagandagépezet részévé vált;
  • azzal, hogy a kormányzat átvállalt önkormányzati adósságokat, függővé is tették a településeket.  

Ezekben a falvakban az emberek teljesen ki vannak szolgáltatva a közmunkának, az ajándékba küldött Erzsébet-utalványoknak, a kormánypropaganda pedig tényleg el tudta hitetni velük, hogy a migránsok nemcsak az életükre, de ezekre a minimális javaikra is veszélyt jelentenek. 

(Borítókép:  Orbán Viktor a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke beszédet mond a Nemzeti Konzultációs Testület és a Faluparlament elsõ közös országos gyűlésén Dabason a Sportcsarnokban. Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI)