Lukács
5 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Nem is a migránsozás volt a fő csodafegyver

IMG 4929
2018.05.16. 07:28
Nagyjából ugyanannyi magyar örül, mint ahány szomorkodik a 2018. áprilisi országgyűlési választások eredményei miatt, és az is igaz, hogy minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál szomorúbb. Május első hetében, egy hónappal a választás után az Index megbízásából a Závecz Research közvélemény-kutatást készített a választópolgárokat reprezentáló mintán arról, hogy mit szólnak a választás eredményeihez.

A szavazópolgárok vegyes érzelmekkel fogadták a választás végeredményét: 43 százalékuk örült annak, hogy megint a Fidesz nyert, 40 százalékuk viszont azt szerette volna, ha a kormánypárt ezúttal veszít. A választástól távol maradók bő egyharmada pozitívan viszonyul a Fidesz győzelméhez, közel háromtizede negatív érzésekkel fogadta azt, nagyjából négytizedének viszont nincsen kialakult véleménye.

A Fidesz újbóli győzelmét üdvözlők nagy többsége, nagyjából háromnegyede (73 százalék) azt is kedvezően fogadta, vagyis egy ötfokú skálán 4-es, 5-ös osztályzattal fejezte ki megelégedését, hogy a párt megszerezte a mandátumok kétharmadát. Leginkább az iskolázottság határozza meg a kétharmados győzelem megítélését – az alapfokú végzettségűek örömét 4,4-es érték mutatja, a középfokúak 4,1-et adtak, míg a diplomások 3,6-ot.

Jobban élnek, mint nyolc éve

A Fidesz-szavazók leginkább azért szavaztak a Fidesz-re, mert nekik

a Fidesz-kormányok eddigi intézkedései kedvezőbbek voltak, mint a korábbi kormányok intézkedései.

Erre a szempontra ötfokú skálán 4,6-os értékkel fejezték ki egyetértésüket.

A menekültek Magyarországról való távol tartását is nagymértékben figyelembe vették a fideszesek (4,4-re osztályoztak), és ugyanilyen ereje volt annak is, hogy a párt által képviselt értékekkel tudnak azonosulni. Szavazók nemcsak a számukra pozitív intézkedések miatt voksoltak a Fideszre, hanem azért is, mert úgy gondolják, hogy a Fidesz a társadalom többsége javára hozott döntéseket, és jó irányba viszi az országot (4,3-4,3). Ugyancsak fontos szempont a szavazatokban Orbán Viktor személye (4,3). Ennél kevésbé számított a család, az ismerősök álláspontja (3,9) vagy az, hogy a Fidesz lenne a legkisebb rossz (3,6).

A menekültkampány hatása különösen a falvakban élőkre hatott, körükben egyértelműen ez volt a Fideszre szavazás legfontosabb összetevője (4,7), míg Budapesten ez csupán a negyedik volt a sorban (4,1). Szembetűnő, hogy a Fidesz kedvező intézkedései minden társadalmi csoportban az első vagy második helyen szerepeltek, mint a szavazást befolyásoló szempontok.

Az ellenzéki szavazókat is megkérdeztük, hogy szerintük miért nyert a Fidesz, a legerősebb okként azt jelölték meg, hogy a párt „ráérzett az emberek félelmeire és erre építve kampányolt” (4,2-es átlagot adtak ötfokú skálán). Ennél kisebb súlyúnak, de számottevő érvként él az ellenzék szétaprózottsága, a torznak értékelt választási rendszer, valamint az egyoldalúnak, kormánypártinak minősített tájékozódási csatornák (4,1-4,1 átlagpont). 

Akik otthon maradtak: nem volt összefogás, nem volt bizalom

A teljes népesség közel egytizedét teszik ki azok a választópolgárok, akik nem szavaztak, és nem is örültek a Fidesz győzelmének. Az ő távolmaradásuk elsődleges oka az volt, hogy nem fogott össze a teljes ellenzék (ötfokú skálán 4,4). Passzivitásuk okaként közel ilyen fontosságot tulajdonítottak a pártokkal szembeni általános bizalomhiánynak (4,2). Eléggé kishitűek is voltak, azt gondolták, úgysem lehet megverni a Fideszt (4,1).

Az is otthon marasztalta őket, hogy nem látták kormányzóképesnek az ellenzéket, nem érzékelték a baloldali megújulást (4-4). Nem díjazták a taktikázást sem, és az ellenzéki pártok programját is sokan hiányolták (3,9-3,7). Legkevésbé a személyiségekkel volt problémájuk: azt az érvet, hogy az ellenzéki politikusok nem voltak szimpatikusak, közepesnél alig nagyobb mértékben érezték magukra igaznak (3,4).

Elmaradt ellenzéki összefogás: indulatok és közös felelősség

A kormányváltásra vágyók kétharmadát nagymértékben felháborítja, hogy az ellenzéki pártok nem fogtak össze – ennyien 4-es vagy 5-ös osztályzattal fejezték ki álláspontjukat. Az életkor emelkedésével egyre nagyobb indulatok vannak az ellenzéki pártok együttműködésének hiányosságai miatt – a 30 év alattiak körében 3,6; a negyvenes-ötvenesek között 3,9; az idősebbeknél 4,2 a felháborodás mértéke (egy ötfokú skálán).

A kormányváltást akaró szavazók az ellenzéki pártok közös felelősségét látják abban, hogy együttműködésük híján a választókerületek többségében nem sikerült legyőzni a Fideszt.

Az LMP-re, a Jobbikra és az MSZP-re hasonló terhet raktak az elmaradt megállapodások miatt a kormányváltók (iskolai átlaggal, közepesnél nagyobb, sorrendben 3,7-es, 3,6-os és 3,5-es értékek), míg a DK-ra valamivel kisebbet (3,3). Az érintett pártok hívei sajátjaikat jobbára felmentik a szélesebb körű összefogás meghiúsulása miatt, a többieket hibáztatják. Leginkább az MSZP támogatói dühösek, az átlagosnál nagyobb mértékben hibáztatják az LMP-t és a Jobbikot – 4,4-es és 4,3-as értékkel fejezik ki markáns véleményüket.

1,9 millióan mozdulnának biztosan az összefogásra

A választópolgárok 24 százaléka – körülbelül 1,9 millió szavazó – biztosan szavazna egy olyan teljes ellenzéki összefogásra, amelynek az MSZP, a DK, a Jobbik, az LMP és a Momentum is tagja. Összehasonlításképpen: a Fideszre áprilisban több mint 2,6 millió magyar szavazott.

Rajtuk kívül még további 15 százalék, 1,2 millió valószínűsíti voksát. A legnagyobb arányban az MSZP-sek voksolnának az összefogásra, aztán a Jobbik jön, míg a legkevésbé nyitottak a DK szavazói. A pártnélküliek 18 százaléka mutat érdeklődést egy közös ellenzéki szövetség iránt.

Hozzászólna? Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.