Az LMP-s Csárdi Antal azt mondta, hogy három fő feladat van: vissza kell vonatni a túlóratörvényt, a teljes munkatörvénykönyvet újra kell gondolni a munkavállalók érdekei szerint, és ezt a módosítást az utcán lehet kikényszeríteni. Január 9-re, szerdára egyeztetésre hívta az összes szakszervezet, és az összes párt képviselőjét, hogy aztán be tudják nyújtani a munka törvénykönyvének átfogó módosítását.

Csárdi Antal

Fotó: Huszti István / Index

Bősz Anett, a Liberálisok képviselője arról beszélt, hogy elmúlt hetekben megszületett az egymásba vetett bizalom a parlamenti padsorokban és az utcán, és ez az, amitól Orbán Viktor és rendszere fél. 

Bősz szerint együtt el tudják érni, hogy újra köztársaság és demokrácia legyen. Egyetlen nap alatt mindent meg lehet változtatni a szavazófülkékben. 

2019, az ellenállás éve - felirat szerepel a drapérián, és egy DK-s logó is. 

A DK-s Molnár Csaba azt mondta, hogy akkor sem mennek haza, ha Orbán Viktor visszavonja a túlóratörvényt, mert nem Orbán egyik, vagy másik törvénye, hanem az egész rendszer ellen küzdenek, és addig lázadnak, amíg meg nem döntik azt. A lázadókat nem köti az illiberális alkotmány, egy igazi rendszerváltást akarnak, mondta. Ők nem a kormány, hanem az egész rendszer ellenzékének tekintik magukat.

Molnár Csaba

Fotó: Huszti István / Index

Középen is egyre szellősebben állnak az emberek, nehéz megbecsülni, mennyien mentek el, de jóval kevesebben vannak, mint amikor a térre értek.

Ábrahám Júlia (Mindenki Magyarország Mozgalom) szerint mindenhol ott van a fojtogató légkör. Azt mondják, hogy Magyarország jobban teljesít, de a valóság az, hogy a bolgárokat leszámítva a magyarok élnek legrosszabban az Unióban, a fiatalok pedig százezrével hagyják itt az országot, mert elegük van abból, amit a Fidesz-világ kínál számukra. Erre a tömeg hangos "Elegünk van!" skandálással felelt.

Orbán Viktor zsákutcába vezeti ezt az országot, ráadásul közben a legsötétebb történelmi korszakok felé halad. Mit lehet ez ellen tenni, kérdezte a Márki-Zay mozgalmát erősítő Ábrahám, majd egyből meg is mondta a választ: akinek ebből elege van, menjen ki az utcára tünteti, írja alá az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, és támogassa az ellenzéki pártokat, vagy csatlakozzon a szakszervezetekhez, hogy a kormány ne írhassa felül az ország érdekét.

Zárásként arra kérte, hogy kézen fogva küzdjenek egy valódi rendszerváltásért.

A színpad a Kossuth tér jobb oldalán van. A hangosítás nem a legjobb, a beszédekből néha semmit sem érteni a tömeg szélén, ami az Alkotmány utca Parlamenthez közeli végén van.

A független parlamenti képviselők közül Szél Bernadett és Hadházy Ákos szólalt fel. 

Szél rövidre fogta, új rendszerváltást akar. "Egy dolgot akarok mondatni, hogy Magyarország nem lehet a populistáké, Magyarország nem lehet Orbán Viktoré."

Hadházy sem húzta el:  "Csak két szót kéne mondanom, de nem azt két szót fogom, amit a Várban. Győzni fogunk. győzni fogunk. Ahhoz pedig nem sok mindenre van szükség, hanem kitartásra és elszántságra, Amikor sztrájk van, akkor nem kell dolgozni. Utána pedig el kell menni gyűjteni az aláírásokat az Európai Ügyészség miatt."

Hadházy újra hangsúlyozta, hogy a korábban megalkotott öt pontjuknak kéne megvalósulni az országban, anélkül csak színjátékok maradnak a választások.

Benedek Márton a Hazajöttünk Túlórázni Csoport képviseletében szólalt fel. Arról beszélt, hogy több mint 35 világvárosban szerveztek már tüntetéseket. Ha Orbán megy, akkor ők hazajönnek.

„A világ magyarsága a rabszolgatörvény ellen tüntet. Egyike vagyok a másfél millió magyarnak, akit ez a rendszer üldözött el, de egyet ígérhetek, több százezren jövünk haza tudással, pénzünkkel, hogy lebontsuk ezt a gonosz rendszert."

„Magyarországon zsarnokság van!" – mondta Udvarhelyi Tessza és Misetics Bálint, a Közélet Iskolája és A Város Mindenkiért képviseletében. Majd azt sorolták felváltva, hogy zsarnokság van a túlóratörvényben, a szélsőséges társadalmi egyenlőtlenségekben, az ápolók, pedagógusok, bérében, a kényszerközmunkában, a munkanélküli segélyben, az iskolai elkülönítésben, az elhelyezés nélküli kilakoltatásokban. Azt mondták, hogy a zsarnokság túlerőben van, de ez senkit sem szabad, hogy eltántorítson. „Kicsoda Kósa Lajos, Rogán Antal, vagy Mészáros Lőrinc a szovjet hadsereggel szemben?" – tette fel a kérdést Misetics.

Udvarhelyi azt mondta, hogy olyan mozgalmakat kell építeni, amik a tüntetéshullámok között is folytatják a küzdelmet, a szakszervezetek tudnak szembeszállni a felülről vívott osztályharccal. Olyan közös terekre is szükség van, ahol megismerhetik az emberek a hatalom természetét, és olyan közösségekre, amik megvalósítják kicsiben azt, amiért nagyban küzdenek.

A rasszizmus, az idegengyűlölet, zsarnokság az Orbán-rezsim tartópillérei, mondta Misetics, aki egy zsidó öregúrként hivatkozott Soros Györgyre. Minden ember, aki átlát a rasszista idegengyűlölő uszításon, önmagában is egyszemélyes hatalom a zsarnoksággal, uszítással szemben, jelentette ki. „Egy új köztársaságot kell előkészítenünk, ami mindannyiunké" – mondta Udvarhelyi. „Éljen a polgári engedetlenség, éljen a sztrájk, éljen a köztársaság!"

A civil aktivistáknak egy civil aktivista, Juhász Vera mondott köszönetet. Civil aktivista az, aki éli a hétköznapi életét, majd egyszer csak azt érzi, hogy ez nem helyes, és elkezd ez ellen tenni. Az aktivista nem szakértő, nem is jó szónok, és maximum Soros-ügynökként listázzák, mondta.

Köszönet jár minden aktivistának, aki tesz, és kiáll a véleményéért, részt vesz a szervezésben, mert lehet tenni, olyan nincs, hogy nincs mit tenni. Mindenkire szükség van, fiatalra, öregre, budapestire, vidékire, hiszen például a mai tüntetés is nekik köszönhetően jött létre.

Láthatóan fogy a tömeg a térről, van, aki sétálva, van, aki a metró felé távozik. Felerősödött közben a szél is, ez is kellemetlen a hidegben.

„Vegyük végre kézbe a sorsunkat!" – mondta Földiák András, a Szakszervezeti Együttműködési Fórum (SZEF) elnöke. „Addig fognak minket kizsigerelni, amíg hagyjuk" – mondta, szerinte ezt kell minél több emberrel megértetni. „A kormányzati igazgatási törvény is rabszolgatörvény" – mondta, szerinte ez az érintetteknek a túlóratörvénynél is rosszabb helyzetet teremtett. „Magyarországon megvalósult a 13. havi munka", a köztisztviselőknek feudális függőségi helyzetet hoztak létre.

A túlóratörvény melletti intézkedések között említette, hogy ősszel szinte megszüntették a cafeteriát, a rendvédelem területén megszüntették a közalkalmazotti munkaviszonyt, durva és embertelen létszámcsökkentés volt a kormányzati intézményekben. „Az ország egy része elmegy Nyugatra dolgozni, a másik része belerokkan a sok munkába" – mondta.

Azt kérte, hogy addig folytassák a tiltakozásokat, amíg a túlóratörvénnyel nem történik valami, és ő is országos demonstrációra hívott január 19-re, amihez külföldön élők csatlakozását is várják.

Ha nem is óriási tömegekben, de páran azért elindultak haza a beszédek kezdete óta az Alkotmány felé. Kollégánk a metrómegálló felől is hasonlót jelent, inkább a metróba be, sem mint onnan kifelé szivárognak az emberek.

Fotó: Huszti István

Törley Kata, a Tanítanék képviselőjeként is sztrájkra buzdította. Arról beszélt, hogy a túlóratörvény életbe lépésével már egy eddig is létező gyakorlatot törvényesítettek. "De sokaknak ez azt is jelenti, hogy itt az idő megroppantani a bántalmazó rezsimet." Törley szerint összehangolt fellépésre, általános sztrájkra van szükség, hogy "Fájjon nekik!" Az engedetlenségi akció jelentheti az első lépést a rezsim lebontásához.

Fotó: Huszti István

Arra kért mindenkit, hogy aki nem tud sztrájkolni, az is mutasson szolidaritást, és segítsen megértetni a társadalom tagjainak, hogy ha kellemetlenségek is érik, az ő érdekeiket is védik.

A beszédek sorát Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszerveztének elnöke kezdte a Kossuth téren. Technikai dolgokkal indított, mindenkit arra kért, hogy a demonstráción őrizzék meg a békességet, és hogy adakozzanak a szakszervezetnek, mert a tüntetés 2-2,5 milliós költsége még nem jött össze.

Szűcs azt mondta, hogy elég a szóból, eljött a tettek ideje. A Várban egy korábbi tüntetésen ötször mondta el, hogy Álljon le az ország! Most csak négyszer, majd megjegyezte, egy idő után már nem akarja mondani, hanem látni akarja, hogy ez megtörtént, tehát sztrájkba léptek a dolgozók. 

Fotó: Huszti István

Szűcs összefogásra és cselekvésre buzdított, a fotelforradalmárokat felszólította, hogy ők is jöjjenek ki a demonstrációkra.

Még mindig érkeznek a térre, hátul már a Rákóczi-szoborig állnak az emberek. Ahol nagyobb a hó, ott ezerrel megy az O1G-rajzolás.

Most fordul rá a tömeg vége az Alkotmány utcára, és kezd becsatlakozni a Kossuth téren várakozó tüntetőkhöz.

A rohamrendőrök már a helyszínen, sisakban állnak a Parlament előtt, az épület két oldalán, az árkádok alatt is sokan várnak még, láthatóan elég nagy a készültség. A tömeg vége még mindig nem ért a térre.

A tömeg vége inkább tűnik egy csoportos városnézésnek, mint tüntetésnek. Mindenki nyugodtan halad a tömeggel, cseverészik, a turisták pedig fotózzák őket, miközben a sor vége ráfordult a Bajcsyra.