Salamon
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Orbán a felháborodás miatt mégsem költözik

orban var
2019.01.08. 05:11

Húsz éve, 1999-ben volt Orbán Viktor miniszterelnökségének első teljes éve. Ennek apropóján Orbán99 címmel indítunk sorozatot, amelyben azokat a sztorikat elevenítjük fel, amelyek érdekesek napra pontosan két évtized távlatából is. Akár azért, mert jól rímelnek jelenlegi eseményekre, akár azért, mert támpontot adhatnak Orbán Viktor mostani döntéseiben és motivációiban, vagy szimplán azért, mert ha most történnének, még ma is simán az újságok címlapjára kerülnének.

Izgalmas időket élt az ország 1999 első napjaiban. Éppen vasutassztrájk volt, Sipos István MÁV-vezér a saját irodájában halt meg két tárgyalás között szívrohamban 6-án hajnalban, így nem volt meglepő, hogy január 8-án is a vasút foglalta el a Népszabadság címlapján a fő helyet. Csak lentre, ahogy a szakzsargon mondja, hajtás alá fért el a lap saját bombasztorija, mely szerint március végéig a Néprajzi Múzeum épületébe költözik a Parlamentből a Miniszterelnöki Hivatal (MeH). Az első Orbán-kormány az első teljes évének legelején titokban látott volna neki a nagy költözési projektnek, de a múzeumnak küldött felszólítás, hogy hamarosan szedelődzködniük kell, "valahogy" eljutott a laphoz is, így kiszivárgott a hír.

A Népszabadságnak a kormány részéről az akkor Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkáraként dolgozó, azóta múzeumigazgatóként (is) kegyvesztetté vált Prőhle Gergely erősítette meg az információt, hozzátéve, hogy a hatalmi ágak fizikai szétválasztása azt kell jelentse, hogy a kormányfő ne a Parlament épületében dolgozzon, illetve, hogy az épület sosem volt igazán alkalmas múzeumnak. A múzeum új helyszíne a Kilián Laktanya, az Óbudai Gázgyár, vagy az óbudai Zichy-kastély lehet, szóltak az akkori hírek. 

A cikk megjelenésének napján az MTI-nek Borókai Gábor kormányszóvivő keretbe helyezte a dolgot azzal, hogy "egységes kormányzati negyed kialakításának szándéka motiválta az elképzelést". Azt is mondta, hogy a pénzt a költözéshez más állami tulajdonú épületek eladásával akarják előteremteni, például a Roosevelt téri "spenótház" értékesítésével, és hozzátette, hogy "a köztársasági elnök hivatala is máshol, egyes tervek szerint a Várban, például a Sándor-palotában nyerne elhelyezést". Ez utóbbi egyébként nem az Orbán-kormány találmánya volt, már Antall idején is volt ilyen ötlet.

Aztán pár nap múlva kiderült, hogy valahol gellert kapott a nagy terv: a múzeumi dolgozókat is képviselő szakszervezet elnöke, Vadász János nyilatkozta váratlanul, hogy a kormányból kapott egy telefont arról, hogy mégsem megy Orbán a múzeum épületébe. Erre megint Borókai Gábor kormányszóvivő reagált azzal, hogy "még nem dőlt el, hogy a miniszterelnökség hova és mikor költözik az Országház épületéből". Azt mondta, a kormányfő elgondolkozik, mert bár a Parlament kérte a kiköltözést, a hírre "számos megalapozatlan politikai támadás” érte a kormányzatot. Szerinte Orbán a segítőkészségéről tett tanúbizonyságot, ennek ellenére

pöffeszkedéssel, hatalomkoncentrációval, urizálással vádolják.

Az osztrák Der Standard közben az ügyről azzal a felkiáltással közölt cikket, hogy

Magyarország július óta hivatalban lévő konzervatív kormánya szereti kész tények elé állítani a közvéleményt,

mert az érintettek is az újságból tudták meg az egészet. Ám mivel ez most hatalmas felháborodást keltett amiatt, hogy az átköltözés Közép-Európa legjelentősebb néprajzi könyvtárát és a néprajzkutatás 200 ezer műtárgyát érintené,

kivételesen visszakoztak a döntéshozók

- írta az osztrák lap. Ellentétben a négyes metró mögüli kihátrálással, vagy a Nemzeti Színház új helyszínre vitelével, tették hozzá.

Orbán Viktor ugyanekkor a Magyar Rádiónak azt mondta, "semmi sem dőlt el, és semmi sem került le a napirendről", Göncz Árpád államfő pedig azzal szúrt oda Orbánnak, hogy egy évindító sajtófogadáson közölte, "megítélése szerint nincs igazán végiggondolva" a költözés, mert az eredetileg nem múzeumnak szánt épületet annak idején óriási költséggel újították fel, s ez a pénz kárba veszne, plusz ha a múzeum máshová kerül, évekig kénytelen lenne szüneteltetni működését. 

Az államfői hivatal sorsáról pedig azt mondta, jelenleg nem látja reálisnak, hogy a köztársasági elnöki hivatal a közeljövőben elköltözzön az Országházból, de "a Várban található épület rendkívül szimpatikus, s a jövőben ideális helye lehet elnöki hivatalnak és a rezidenciának egyaránt".

Január 13-án - még mindig csak 5 nap telt el az eredeti hír óta - Áder János akkori házelnök arról nyilatkozott, hogy valóban ő kezdeményezte a költözést, mert szerinte a Parlament épülete kicsi ahhoz, hogy kiszolgálja az (akkor még) a 386 képviselőt, a Köztársasági Elnöki Hivatalt, a Miniszterelnöki Hivatalt és az Országgyűlés Hivatalát. Plusz, tette hozzá, külföldön sem szokás a három közjogi méltóságot egy épületben elhelyezni. Szerinte "azért találkozhatott némi értetlenséggel ez az egyébként már 1990 óta napirenden lévő kérdés, mert idő előtt, a döntéselőkészítés fázisában került napvilágra."

Nem csak a hivatal, a család is

A nagy "költözési felháborodás" napjaiban, '99 elején derült ki az is, hogy Orbán  nem csak a hivatalát, hanem saját magát és családját is elköltöztetné. A kormányfő 1998-ban nem az Antall és Horn által is kormányfőként lakott XII. kerületi Művész utcai villában, hanem egy Béla király úti kormányvendégházban lakva kezdte el a munkát. Aztán januárban úgy döntött, mégis a Művész utcában lakna majd, így azt az épületet hirtelen elkezdték felújítani. "Az épület átalakításának tervei már elkészültek, a felújítás végéig Orbán feleségével és három kisgyermekével a Béla király úti kormányvendégház lakója lesz", írta a Népszabadság 1999 januárjában. Ez végül a kormányváltásig tartott, Orbán utódja, Medgyessy Péter pedig inkább maradt a saját családi házában.

2002-ben a duplázásra számító Orbán-kormány arra készült, hogy a választások után a Sándor-palotába költözik a kormányfő, ám aztán Medgyessy Péter alakíthatott kormányt, aki nem akart onnan dolgozni. Így lett 2003-tól az épület az államfő rezidenciája, első lakója Mádl Ferenc volt, akit Sólyom László, majd Áder János követett.

A Néprajzi Múzeumnak két évtized haladék után a Kúria miatt kell majd elköltöznie, Orbán Viktor pedig szinte napra pontosan 20 évvel az első költözési tervek kiszivárgása után már nem foglalkozott azzal, hogy egyesek felháborodnak, és beköltözött egy, a Néprajzi Múzeumnál is exkluzívabb épületbe, a Karmelita kolostorba.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)