Zelma, Rajmund
-5 °C
-1 °C

Aligha lesz most egy a tábor, egy a zászló

10755531056 HUSZ5500
2019.01.11. 12:22
Közös, összellenzéki EP-listát javasolt az MSZP elnöke, ám a terv aligha fog összejönni. Hiába lobogtatnak a szocialisták egy tanulmányt a külön indulás esetén óhatatlanul elvesző szavazatokról, a többi ellenzéki pártban inkább úgy látják: a közös tüntetések és akciók rendben vannak, de amúgy mindenki járja a maga útját.

Kivárás, fejcsóválás, legyintés, elutasítás, felnevetés. Ilyen reakciókat váltott ki Tóth Bertalan MSZP-elnök szombati tüntetésen váratlanul bedobott ötlete a közös ellenzéki EP-listáról.

Tóth még több MSZP-s számára is váratlanul azt mondta a színpadon, hogy „teremtsük meg az egységet az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon is! Egy az egy ellen!" Mindez technikailag azt jelentené, hogy a májusi EP-választáson a Fidesz–KDNP listájával szemben nem több lista indulna, hanem egy közös MSZP–Jobbik–DK–LMP–Párbeszéd–Momentum–Liberálisok (legalábbis ezek a pártok tüntettek együtt szombaton).

Az év végi tüntetések és a parlamenti közös akciók után azonban érzékelhetően megváltozott a politikai helyzet. Láthattuk, hogy az ellenzék együtt tiltakozik a parlamentben a rabszolgatörvénynek titulált túlóratörvény ellen, majd a januári rendkívüli parlamenti ülés után közösen állt ki az Országház lépcsőjére a teljes ellenzék szocialistástul, péstül, Gyurcsányostul, Jobbikostul, Momentumostul, LMP-stül, Hadházy és Szél Bernadettestül.

„Egy a tábor, több a zászló. Ez a fordulat következett be most az ellenzéki térfélen" – összegezte a helyzetet az MSZP-s Ujhelyi István. Ám pártelnöke ennél többet is kívánatosnak tart: a közös ellenzéki lista ugyanis értelemszerűen az „egy a tábor, egy a zászló" jelmondatnak felel meg, hiszen egy karika alá kerülne mindenki a választási szavazólapon.

Miért sürgetik ezt a szocialisták?

Máris áttekintjük, hogy az egyes ellenzéki pártok és pártocskák mit szólnak a javaslathoz, de érdemes először azt megvizsgálni, mire alapozzák a közös lista ötletét a szocialisták. Egy MSZP-s például figyelmembe ajánlotta – és más ellenzéki politikusok is utaltak erre – a Publicus intézet tanulmányát, amelyet az EP-mandátumokkal kapcsolatban végeztek.

A Publicus a legutóbbi pártpreferenciákból kiindulva végzett különböző szimulációkat (a lényegét nyilvánosságra is hozták), és arra jutott, hogy külön indulás esetén sok ellenzéki szavazat veszhet el, pláne, ha a küszöb határán billegő LMP és Momentum nem érné el az 5 százalékot.

Átlagos, 35 százalékos részvétellel számolva nagyjából 230-240 000 ellenzéki szavazat veszne el, az összes kb. 1 200 000 ellenzékre leadott szavazat nagyjából 18-20 százaléka. Mindeközben a Fidesz a szavazatok 48 százalékával a parlamenti helyek 54,5 százalékát szerezné meg.

Abban az esetben, ha az LMP és a Momentum is bejut, akkor is vannak az ellenzék számára nem hasznosuló szavazatok: „Ezen szimuláció esetében kb. 10-15 000, aminek okán a Fidesz továbbra is továbbra is 52,3 százaléknyi mandátumot szerez 48 százaléknyi szavazattal."

EP szimul 4-696x523.png

Abban az esetben viszont, ha mindenki közös listára vonul, az ellenzék győz: a Fidesz 10 mandátumhoz jut, az ellenzék pedig 11-hez.

Fidesz 48 százaléknyi szavazattal 47,6 százaléknyi mandátumhoz jut, míg az ellenzék 52 százaléknyi szavazattal 52,3 százaléknyi mandátumhoz

– írta a Publicus. A kutatással van egy nem elhanyagolható probléma – és erre nem MSZP-s ellenzékiek is utaltak háttérben: automatikusnak veszi az ellenzékiek szavazási hajlandóságát a közös listára, és nem számol a lemorzsolódással. Márpedig akadhat olyan jobbikos, aki nem szívesen szavaz le egy olyan listára, amelyen DK-s szerepel, lehetnek olyan LMP-sek, akik szocialista politikusra sosem voksolnának, és így tovább.

Aligha jön össze a közösködés

Érdemes ezek után áttekinteni, hogy milyen fogadtatása volt az MSZP-s javaslatnak az ellenzéki oldalon.

  • Jobbik: Sneider Tamásék – közös lépcsőzés ide vagy oda – kerek perec elutasították az ötletet. „A Jobbik decemberben bemutatta már választási programját, szociális néppártként nem léphet választási szövetségre Gyurcsány Ferenccel, akinek elszámoltatását a Fidesz tudatosan szabotálta, de azokkal sem, akik nem támogatták például a bérunióra vonatkozó jobbikos javaslatot." A Jobbik szerint csak konkrét ügyekben van értelme együttműködni, „egy széles körű ellenzéki EP-lista bohózattá válna, hamar széthullana és zavart keltene”. Sneider Tamás elnök a szerdai Facebook-kiírásában szintén elutasította a közös listát – vélhetően a DK-ra és az MSZP-re célozva: „Azokkal azonban nem közösködünk, akik az elmúlt harminc évben részt vettek az ország tönkretételében, közreműködtek a közpénzek maffiaszerű megcsapolásában, gyarapítva saját vagy családtagjaik mesés vagyonát."
  • LMP: Turcsán Szabolcs elnökségi tag kedden azt mondta: „A közös lista ötletét tíz éve halljuk, az LMP érdeklődése azonban jelenleg az embereket is foglalkoztató úgynevezett túlóratörvényre korlátozódik." Az európai parlamenti választási listáról egyelőre nem hoztak döntést, arról a párt kongresszusa dönt majd. Az LMP-ből ugyanakkor háttérben hallottunk olyan véleményt, hogy mindenképp meg kéne fontolni valamilyen közös listát, mert a párt a kutatások alapján aligha tudja egyedül elérni az 5 százalékot, ráadásul húzónevei sincsenek.
  • DK: Hivatalos reakciót nem adott a párt az ötletre. Háttérben azt hallottuk, hogy a DK-sok és maga Gyurcsány Ferenc is kivár. Vagyis a többi ellenzéki párt reakciója alapján alakítja ki az álláspontját. Gyurcsány álláspontja a közös listáról nem nevezhető következetesnek. Ugyanis míg 2014-ben Gyurcsány volt a közösködés élharcosa (eredmény: fideszes kétharmad), 2018-ban a külön listák mellett érvelt kitartónak (eredmény: fideszes kétharmad). Vagyis a múlt alapján nem következtethetünk a DK aktuális álláspontjára. Gréczy Zsolt frakciószóvivő tavaly augusztusban a külön indulást azért nevezte hasznosabbnak, mert „az EP-választáson csak pártlistákra lehet szavazni, egyéni jelöltekre nem, így külön indulva több mandátum szerezhető, mint egy közös listán".
  • Momentum: A Momentum decemberben állított EP-listát (két nő, Cseh Katalin és Donáth Anna az élén), és azt hallottuk a párt felől, hogy ezen a listán nem is kívánnak változtatni, vagyis közösködni sem senkivel. Cseh és Donáth a 24.hu-nak adott interjújában is arra utalt, hogy értelmetlennek tartják a közös listát. Cseh úgy fogalmazott: „Nem tartom jó ötletnek, hogy most megint elkezdjünk összefogásról, háttér-megállapodásokról beszélni, főleg egy olyan választás előtt, ahol nincs is erre szükség." 

Mivel egyedül a párbeszédes Karácsony Gergely állt ki a közös lista mellett (ez papírformának nevezhető), a többi párt viszont nem mosolygott az ötlettől, bátran kijelenthetjük, hogy aligha lesz „egy a tábor, egy a zászló". És akkor még nem is beszéltünk azokról a problémákról, hogy mi alapján döntenének, ki vezesse a közös listát és mi alapján alakítanák ki a sorrendet.

Az MSZP elnöke a keddi Népszava-interjújában belátóan jelezte is, hogy

noha ezt tartom a legjobb megoldásnak, nem fogom erőltetni.

Az Inforádiónak pedig azt mondta: „Várhatóan nem lesz közös ellenzéki lista az európai parlamenti választáson, a kampányt viszont összehangolják."

A szocialista elnök húzása ugyanakkor ennek ellenére sem nevezhető értelmetlennek. A párt ugyanis a továbbiakban tud arra hivatkozni, hogy legalább megpróbálta.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!