Edit
9 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Az ügyészség szerint az etikus hekker túllépett a határon és veszélyes a társadalomra

GettyImages-634107752
2019.01.28. 18:34 Módosítva: 2019.01.28. 18:37

Egy számítógépes specialistát vádol az ügyészség azzal, hogy betört a Magyar Telekom adatbázisába, amivel elkövette a közérdekű üzem megzavarásának bűntettét, és ezzel az ügyészség szerint veszélyeztette a társadalmat. Az ügyészség benyújtott vádiratáról a Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet azt írta, abból nem derült ki, hogy pontosan mit is követett el, nincs benne az elkövetés helye, ideje, eszközei vagy éppen módja, „és általában semmi, amit a törvényes vádhoz szükséges lenne részletesen bemutatni”. 

Az etikus hekker 2017 nyarán felhasználók százezreit veszélyeztető hibát tárt fel a Magyar Telekom informatikai rendszerében, majd szólt a társaságnak. A tizenéves fiatalt a TASZ védi, amely a vádhatóság iratáról megállapította, hogy hiányos.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség hétfőn este reagált megállapításokra, amellyel a már eddig is szürreális eljárás újabb nem várt fordulatot vett. Az ügyészség szerint ugyanis csípőből lőtt vissza, és azt írta, a TASZ közleményéről, hogy „a tényeket valótlanul hiányosan, illetve hamis színben tüneti fel”. Szerintük ugyanis „aki elolvassa az ügyészi dokumentumot, meggyőződhet arról, hogy a vádirat mindezeket tartalmazza. Amennyiben nem így lenne, a bíróság a tárgyalás előkészítése során az iratokat a vád hiányosságai miatt visszaküldte volna az ügyészségnek. A bíróság azonban az ügyet tárgyalásra tűzte ki és a mai napon meg is kezdte a bizonyítási eljárást.”

„A vádirat szerint a fiatalember,

az internet felhasználásával

jogosulatlanul lépett be egy olyan, a Magyar Telekom Nyrt. által üzemeltetett szerverre, amely a dolgozók belépési adatait tárolta, majd a saját részére illegálisan felhasználói profilokat hozott létre, és gyűjtötte a dolgozók adatait, jelszavait. A felhasználói profilok teljes körű hozzáférést biztosítottak az elkövető részére, melynek segítségével a Magyar Telekom Nyrt. teljes hálózati infrastruktúráját, beleértve az ügyfelek mobil és fix szolgáltatását blokkolhatta volna, illetve a teljes vezérlést átvehette volna” - írja az ügyészség.

Az ügyészség szeirnt így benne van a vádiratban az elkövetés helye és ideje: a vádlott Szolnokon, a 2017. április 12. és május 2-a közötti időszakban lépett be és vitte be jogosulatlanul az adatokat a szóban forgó rendszerbe. 

Az ügyészség szerint (a Btk. 423. § (1) bekezdése alapján) az információs rendszer megsértését az követi el, aki az információs rendszerbe, annak védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy bent marad, továbbá ugyanezen törvényhely (2) bekezdése értelmében, aki információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul megváltoztat. Súlyosabban büntetendő, ha a bűncselekményt közérdekű üzem ellen követik el.

A „meghackelt” szerver a hírközlő hálózat része volt, ezért a Btk. 459 § (1) bekezdés 21. pontja alapján közérdekű üzemnek minősül. A közlemény szerint az ügyész botrányos alkuajánlatot tett, amikor két évi felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre tett indítványt, ha a vádlott elismeri a bűncselekményt.  A közlemény szerint az ügyész öt évi, letöltendő szabadságvesztést indítványozott abban az esetben, ha az elkövető ezt az ajánlatot nem fogadja el.

Az új büntetőeljárási törvény a bíróság számára kötelezően előírja, hogy előkészítő ülést kell tartania. Jelen esetben az előkészítő ülésen az ügyész a 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény miatt indítványt tett arra, hogy ha a vádlott beismerő vallomást tesz, a bíróság a vádlottat 2 évi, 4 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélje. Az ügyész az előkészítő ülésen az alkalmazandó büntetésre vonatkozóan, a törvény értelmében más tartalmú indítványt nem tehetett és nem is tett.

A közlemény szerint, miután a vádlott nem fogadta el az ajánlatot, az ügyészség „súlyosbította a vádiratot” arra hivatkozva, hogy a bűncselekményt közérdekű üzem megzavarásával követték el. Ezzel szemben a bűncselekmény jogi minősítésének módosítása már jóval korábban, még a vádemelés előtt, a nyomozás során megtörtént, és a vádirat e minősítést tartalmazta.

Az ügyészség szerint ők azonban nem utólag változtattak, mert "a bűncselekmény súlyosabb minősítéséhez nem szükséges, hogy a közérdekű üzem működésében zavar következzen be. A súlyosabb büntetéssel való fenyegetettséghez – mint az a korábban írtakból is egyértelmű – már a közérdekű üzem sérelmére történő elkövetés önmagában is elegendő."

A közlemény szerint az etikus hackerek nem követhetnek el bűncselekményt, mert e tevékenységük hasznos a társadalomra. Az ügyészségi álláspontja szerint azonban a vádlott túllépett az etikus hackeri tevékenység határán, tevekénységének társadalomra veszélyessége miatt pedig a büntetőjogi következményeket viselnie kell.

Az ismertetett tények alapján a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség a TASZ közleményét visszautasítja.