Ismét Magyarországon vizsgálódik a Velencei Bizottság, ezúttal a közigazgatási bíróságok miatt jöttek

Hétfőn Magyarországra érkezett a Velencei Bizottság delegációja, hogy a Fidesz-KDNP által létrehozni tervezett közigazgatási bíróságok ügyében vizsgálódjon. Az Európa Tanács égisze alatt működő szervezet vizsgálatát még a múlt nyáron Trócsányi László igazságügyi miniszter kezdeményezte, ugyanakkor a kormányoldal nem várta meg a testület állásfoglalását, a botrányos december 12-i parlamenti ülésen elfogadták az idevágó sarkalatos törvényt.

A Magyar Idők a delegáció érkezését úgy adta hírül, hogy annak „pártatlansága erősen megkérdőjelezhető”. A kormánylap mindezt azzal igyekezett alátámasztani, hogy „a küldöttség német tagja a szociáldemokrata pártnak köszönheti, hogy hazájában alkotmánybíró lehetett. Az osztrák biztost Ausztria zöldpárti államfőjének személyes jelöltjeként választották meg az ottani alkotmánybíróság alelnökévé. A titkár pedig Gyurcsány Ferenchez hasonlóan az európai szuperállam híve, meggyőződéses föderalista” – írták.

A küldöttség két nap alatt az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria, az Igazságügyi Minisztérium, továbbá a szakmai szervezetek, például a rendszerkritikus Országos Bírói Tanács (OBT) vezetői­vel vagy illetékeseivel tárgyal, illetve tárgyalt az átalakításról, de a hivatalos programterv szerint civil szervezetekkel is találkoznak.

A közigazgatási bíróságok létrehozásának módja miatt több civil és szakmai szervezet is tiltakozott, az ellenzéki pártok képviselői pedig az Alkotmánybírósághoz is fordultak az ügyben. Mint megírtuk: a parlament decemberben elfogadta a közigazgatási bíróságok felállításáról szóló törvényt, Áder János államfő pedig aláírta azt.

Míg eddig a rendes bíróságoknál lehetett pert indítani egy vitatott hatósági vagy önkormányzati döntéssel szemben, ezentúl erre egy külön bírósági rendszer lesz. Az új közigazgatási bíróságokon döntenek majd például adóügyekben, építési ügyekben és itt mondják ki a végső szót a tüntetésekről, sztrájkokról, választási ügyekről, közérdekű adatok kiadásáról.

A kormánypárti tervek bírálói szerint az új bírósági rendszer kialakítása sérti Magyarország független igazságszolgáltatás iránti elkötelezettségét, elsősorban azért, mert egy olyan személy, az igazságügyi miniszter dönthet a bírók kinevezéséről, előléptetéséről és fegyelmi eljárásairól, akit politikai okból neveztek ki. Így a Fidesz-kormány közvetve arra is feljogosítja őt, hogy a tüntetésekkel, sztrájkokkal, adatvédelemmel kapcsolatban is döntéseket hozzon.