A fegyelem nem áll jól az egyéniségemnek

Jogászként feltehetően tudja, ha megszólal egy testület nevében, akkor annak súlya van.

A kérdés nem is lehetne aktuálisabb a meglepő nyilatkozata után a kormánysajtó-alapítvány éléről lemondó Varga Istvánhoz, pedig ezt valójában 28 évvel ezelőtt szegezte neki a Népszabadság tudósítója. Varga akkor még az MDF Békés megyei politikusa, helyi ügyvéd volt, és a jelek szerint már akkor is szeretett őszinte, de annál nagyobb port kavaró nyilatkozatokat tenni.

Akkor éppen azért lett balhé a mondataiból, mert az MDF-ben a Justitia albizottság elnökeként azt indítványozta, hogy a kommunista időszak legsúlyosabb bűncselekményei ne évüljenek el (1991-ben járunk), és közölte, hogy 

nem kívánjuk követni a nürnbergi per rossz példáját, hiszen akkor több ítélet is jogilag megalapozatlan volt.

Aztán azzal a lendülettel Bárdossy László volt magyar miniszterelnök ügyét is justizmordnak (tévedésként vagy koncepciós ítéletként meghozott halálos ítélet) minősítette. A kijelentésektől az MDF is elhatárolódott, azok „csakis Varga személyes véleményét tükrözik", mondta az akkori országos ügyvivő. 

Varga válasza egyébként a Népszabadság „tudja-e, hogy a megszólalásnak súlya van” kérdésére úgy hangzott, hogy „elismerem, hogy nem volt szerencsés a nürnbergi perrel és Bárdossyval példálóznom, bár mondandóm jogi részét e példák kifejezték", de azt is hozzátette – MDF-estől valószínűleg szokatlan módon –, hogy csak a Népszabadság tudósítása volt korrekt a mondatairól az akkori sajtóban.

Ekkortájt nemcsak politikusként, hanem ügyvédként is sikerült az újságokba kerülnie Vargának egy olyan dologgal, ami jelzi, hogy magasról tesz a nép véleményére. A konzervatív párt politikusa ugyanis elvállalta a mezőkovácsházi sátánista gyilkosságként elhíresült ügy 15 éves vádlottjának védelmét. O. Krisztián a 13 éves húgát ölte meg, és írta a lány vérével a falra a „sátán” szót. Varga a Magyar Nemzetnek nyilatkozott az ügyről. Akkor azt mondta, tíz éve ügyvéd, és egy orvos barátja javasolta a családnak, hogy őt kérjék fel, ő pedig sokat töprengett, de elvállalta. A sátánista motívumot pedig gyakorlatilag az újságírókra kente; azt mondta, hogy a rendőrség nem talált sátánhívő csoportot, és a fiú barátai, szülei sem tudtak ilyesmiről.

Megkérdeztem én is a fiút, miért visel fordított keresztet, s mi az oka, hogy ilyen jellegű tárgyakat tartott otthon magánál. Erre azt válaszolta: ez volt akkoriban a divat.

A lapokban azonban elképesztőbbnél elképesztőbb cikkek jelentek meg minderről – folytatta Varga a nyilatkozatot –, amelyek teljesen fölöslegesen felkorbácsolták az indulatokat. Úgy tűnik, az újságírók kitűnő képzelőerővel vannak megáldva, magyarázta.

„Buta nyilatkozatok" és a fegyelem kerül szóba aztán egy 1993-as Népszabadság-interjúban is. Varga itt még mindig nem parlamenti képviselő, „csak" a Békés megyei MDF elnöke. A beszélgetésben az újságíró egy korábbi interjúból idéz, amely szerint Varga csak kormánypárti képviselőként tudná elképzelni a munkát 1994-től. Erre válaszolja ő azt, hogy 

én ilyen buta nyilatkozatot nem tettem. Az egyéniségemhez az ellenzéki szerep még közelebb is áll, mert a kormánypárti képviselőség jóval nagyobb fegyelmet követel.

Varga végül 1994-ben listán kerül be a parlamentbe MDF-esként, miután némi bevallott dilemmázás után a párt és nem az onnan kilépő Csurka és a MIÉP mellett dönt. Pedig – ha már a meghökkentő nyilatkozatoknál és a sajtónál tartunk – a Magyar Narancsnak azt mondta az 1988-as MDF-be lépéséről, hogy „akkor még az a SZDSZ is antikommunista volt, ez tetszett, és TGM, valamint a szamizdatok nagy olvasója voltam".

Kendőzetlen szókimondása egy 1995-ös interjúban is előjött, az MDF-ről beszélt Furmann Imre exalelnök a 168 Órának, és felidézte azt a régebbi sztorit, miszerint egy országos választmányon

(A válasz egyébként az volt, hogy nem.) 

A Bokros-csomag vitájában abban az évben a népességfogyástól és az abortuszok megemelkedő számától féltette az országot, majd 1998-ban MDF–Fidesz közös jelöltként egyéniben jutott be a parlamentbe az orosházi körzetből. Belemenős, de botránymentes politizálás után 2002 áprilisában kiesett a parlamentből, majd átült a Fideszbe, és megvette az új BMW-jét. „A hátsó ülésre bedobtam a teniszütőimet, és úgy gondoltam, itt a politikai pályafutásom vége, élem az életem" – mondta a Narancsnak. A BMW-it kabrióban szereti.

Nem bírom a légkondit, és szeretem, ha nyitható a tető

– mondta erről a Magyar Narancs-portréban, hozzátéve: rengeteg gyorshajtási bírságot fizet.

2002 és 2010 között eltűnt a közéletből, pontosabban csak ügyvédként került elő néha, például amikor a 2000-es évek második felében a Zuschlag-per X. rendű vádlottja, Szente Zsolt védőjeként a védőbeszédben a bíróságon hiányolta a szocialista elit képviselőit a vádlottak padjáról, mert szerinte „nincsen olyan ember ma Magyarországon, aki ne látná, hogy a politikai felső vezetés is tudott a Zuschlag János volt szocialista képviselő nevéhez kötődő, ifjúsági pályázati pénzekhez kapcsolódó visszaélésekről".

2010-ben a Fidesz a megyei listára teszi, be is jut megint a parlamentbe, hogy ismét sokkolja egy kicsit a közvéleményt a barackszínű zakójával, nyilatkozataival, főként az emancipációról alkotott álláspontjával. 2012-ben ő mondta azt a parlamentben a családon belüli erőszakot Btk.-ba beemelni akaró népi kezdeményezés vitájában, hogy

• „ha mindenki a két-három vagy négy gyermekét megszüli, és eleget ad a hazának, és mindenki boldog lesz, ezt követően mindenki megvalósíthatja saját magát"; meg hogy
• „azzal kellene foglalkozni, hogy ebben a társadalomban ne egy vagy két gyermek szülessen, hanem három, négy vagy öt gyermek. És akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnénk egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak".

Ez persze politikai vihart kavart, itt olvashatók az utóhullámok. 2013-ban jó érzékkel a felszólaló párttársa mögött aludt el a parlamentben, 2014-ben pedig kiesett onnan. Ügyvédként dolgozott-dolgozik tovább, 2015-ben rehabilitáltatta például Hóman Bálintot, majd idén augusztusban, amikor Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést kapott, a Beol.hu-nak azt mondta, nem akar direktben politizálni, de ha van feladat, akkor azt megcsinálja. „Ha igénybe veszik a munkámat, ahol szükség van rám, ott helyt is állok." De ami ennél is aktuálisabbnak tűnik most:

Én mindig magamat adom, s ezt vállalom is. Úgy gondolom, akinek igaza van, azért ki kell állni.