Külföldön persze jó nyelvet tanulni, csak itthon van a baj

A családtámogatási intézkedések mellett egy – elsőre – jól hangzó és vonzó programot jelentett be  vasárnap Orbán Viktor a magyar diákok idegennyelv-tanulásának javítására. A kormányfő azt mondta: minden 9. és 11. osztályos tanuló a nyáron kétszer 2 hetes külföldi nyelvtanfolyamon vehet részt, a költségeket pedig a kormány vállalja.

„Az önmagában fantasztikus lehetőség egy nyelvtanulónak, hogy az itthon megalapozott nyelvtudását két hétig külföldön egészítse ki, de nagyon nem mindegy, milyen körülmények között teszi ezt” – mondta az Indexnek Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke. Egy külföldi nyelvtanfolyam nagyon sokat tud segíteni abban, hogy az ember kommunikációja folyékonyabb legyen, a szókincse szignifikánsan bővüljön, azonban minden a kivitelezésen múlik, mondta az egyesület alelnöke. 

A külföldi nyelvtanulásnak akkor van igazán értelme, ha a kilencedikes vagy tizenegyedikes diák már nem kezdő szinten áll, megvannak az alapjai a megfelelő kommunikációhoz, mondta Salusinszky András.

Sokkal többet ér, ha a diákok egyenként vágnak bele ebbe, tudásszintjük szerint különböző, vegyes nemzetiségű csoportokba osztják be őket, ahol csak a tanult nyelven kommunikálhatnak társaikkal.

Alapvető különbség van egy kéthetes itthoni intenzív nyelvtanfolyam és egy külföldi kurzus között. Egy jó külföldi nyelvtanfolyamon a diák már az utcán közlekedve is „fürdőzik az idegen nyelvi környezetben”. Nagyon sok pluszt jelent, ha az ottani iskola büféjében is csak idegen nyelven tud kérni valamit, ha délután együtt kirándul vagy bulizik a csoport többi tagjával, esetleg itt lesz először szerelmes. Nyelvtanulás szempontjából mindez rendkívül hatékony – mondta Salusinszky András.

Sok kérdés van

A miniszterelnöki bejelentés után a részletek még nem ismertek. Számos kérdés merül fel:

• A diákok egyenként vagy osztályonként pályázhatnak majd erre a lehetőségre?
• Milyen pénzből fogja finanszírozni ezt a kormány, tekintve, hogy egy ilyen kéthetes külföldi nyelvtanfolyam ára 300–500 ezer forint között mozog?
• Ugyanúgy ingyen mehetnek-e külföldre a borsodi mélyszegénységből érkező gyerekek, a szerény anyagi körülmények között élő családok gyerekei és a kifejezetten jómódú családok gyerekei is, akiknek a szülei amúgy meg tudnák fizetni ezt a lehetőséget?
• Ha már ennyi pénzt szánnak erre, nem lehetne-e ezt a pénzt itthon hasznosabban elkölteni?  Például anyanyelvi tanárok Magyarországra csábításával, itthoni intenzív nyelvtanfolyamok finanszírozásával vagy az iskolai nyelvoktatás fejlesztésével?

A minisztériumból annyit tudtunk meg, hogy a részletekről a kormány később tart majd tájékoztatást.

A külföldi nyelvtanulásról szóló miniszterelnöki bejelentésnek jelentős politikai marketingértéke lenne, ha nem tudnánk, milyen komoly hiányosságokkal küszködik a hazai idegennyelv-oktatás. A kormány 2020-ra előírta, hogy egyetemre legalább egy középfokú (B2-es szintű) nyelvvizsgával vagy ennek megfelelő értékű emelt szintű idegen nyelvi érettségivel lehessen csak bejutni.

Ez az intézkedés önmagában helyes. Aki egyetemre megy, igenis tudjon legalább egy idegen nyelvet, és ösztönzi is a diákot a tanulásra és a „papír” megszerzésére. Az ehhez szükséges tudást azonban Magyarországon igencsak nehéz megszerezni az ingyenes közoktatás keretei között. Ez pedig kínzó esélyegyenlőségi kérdéseket vet fel. Amelyik családnak van pénze különórákra, nyári nyelvtanfolyamokra vagy külföldi nyelvtanulásra, annak a gyereke nagyobb eséllyel juthat majd be egyetemre.

Sok nyelvóra, kevés tanár és kevés eredmény 

A hazai iskolai nyelvtanítás hiányosságait a jelenleg jegelt új Nemzeti alaptanterv (NAT) koncepciója sem kendőzi el, és annak a felmérésnek az eredményei sem túl hízelgőek, amit maga a kormány rendelt meg.

Sok iskolában nincs megfelelő technikai eszköz, nincs erős wifi, hogy minden diák legalább a telefonjával rá tudjon csatlakozni. Sok problémát okoz a nyelvtanárok hiánya vagy a gyakori tanár csere, ezzel összefüggésben sok iskolában nem tudnak kisebb csoportokban oktatni. A tanárok módszertani felkészültsége sem mindig megfelelő, és a nyelv gyakorlatias, életszerű oktatása helyett az órák sokszor mechanikus szódolgozatokban merülnek ki. 

A nyelvtanuláshoz motiváció is szükséges, de ez valahogy sem az általános- és középiskolás diákok, sem az idősebbek körében nem jellemző, miközben mindenki tudja, hogy idegennyelv-tudás nélkül ma már sem a világban, sem a munkaerőpiacon nem lehet jól boldogulni.

Jól mutatja ezt, hogy a kormány hiába adott lehetőséget a diplomamentő programmal ingyenes nyelvtanfolyamokra, a 90 ezer érintett közül ezzel a lehetőséggel végül csak 10 ezren éltek. Azt nem lehet állítani, hogy a kormány ne próbálna több területen is tenni valamit a nyelvtanulás ösztönzésére. Kisvállalkozóknak hirdettek ingyenes nyelvtanfolyamokat, de ezt a lehetőséget alig-alig reklámozták, majd leállt a projekt. 2018-tól először az első nyelvvizsga díját tették ingyenessé, később a programot kiterjesztették azokra a 35. évüket be nem töltött fiatalokra is,  akik már valamilyen nyelvből tettek vizsgát.  A nyelvvizsgák száma közben csökken.

Volna mire költeni ezt a  pénzt

„Egyelőre én is csak találgatni tudok, miből fedeznék a külföldi nyelvtanfolyamokat” – mondta Salusinszky András. Forrás szabadulhat fel például abból, hogy a szakképzésben nem erőltetik majd két idegen nyelv tanulását.

„Biztos azt mondják majd, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze, de szerintem ebből a pénzből akár a hazai nyelviskolákban is fizethetnének tanfolyamokat a diákoknak az iskolai oktatás kiegészítéseképpen” – mondta Salusinszky. A nyelviskolák mellett szól, hogy ott a tanárok motiváltabbak, módszertanilag képzettebbek, bizonyítottan eredményesebben oktatják a diákokat és készítik fel őket a nyelvvizsgára.

Csoportos képzésben a nyelviskolák egy diákot a nulla szintről a középfokú nyelvvizsgáig kb. 500 óra alatt juttatnak el. Egy nyelvóra ára ma diákonként átlagosan 1000 forint körül van. Ki lehet számolni, hogy a kormány kb. ennyit fog költeni diákonként egy kéthetes külföldi nyelvtanfolyamra.

(Borítókép: Hallgatók feladatlapot töltenek ki műszaki angol nyelvi próbanyelvvizsgán. Fotó: Marjai János / MTI)