Vilhelmina
4 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Top 15: ezek voltak a legnépszerűbb gyógyszerek tavaly

gyclk
2019.02.12. 10:17 Módosítva: 2019.02.12. 11:32
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvános adatai alapján összeállítottuk, milyen receptköteles gyógyszert szedtek a legtöbben Magyarországon 2018-ban. Az nem meglepő, hogy tavaly legalább 1,5 millióan váltottak ki valamilyen antibiotikumot. A hazai népbetegségeket jól mutatja, hogy több mint félmillió embernek írtak fel értágító és vérhigító gyógyszereket, amelyek az infarktus és stroke kezelésére utalnak. Ennél valamivel többen szedtek valamilyen gyomorsavtermelést gátló szert reflux, gyomor- és nyombélfekély gyanúja miatt, félmillió betegnek koleszterinszint-csökkentőt írtak fel, és több százezren váltottak ki köszvény és más mozgásszervi fájdalmak elleni gyógyszert. Vajon a nyugtatók és az antidepresszánsok hányadik helyen állnak a listán?

Régóta foglalkoztat minket, hogy milyen gyógyszereket szednek a legtöbben Magyarországon, mert abból elég szemléletes képet kaphatunk a magyar lakosság egészségi állapotáról. Nemrég arról írtunk, hogy milyen betegségekben halnak meg a leginkább a magyarok, a most következő adatok azonban arra utalnak, milyen betegségekkel küszködnek a legtöbben.  

A jogszabályok miatt a gyógyszerek nevét nem írhatjuk le, a bennük lévő hatóanyagokról azonban részletes statisztikákat szokott közölni az OEP utódja, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). Mit nem mutat ez a statisztika? Nem szerepelnek benne

Itt most csak a receptre felírt, tb-támogatásban részesülő gyógyszerek toplistáját látja, amelyeket háziorvos vagy szakorvos rendelhet, és általában komolyabb betegségekre utalnak. A mi szempontunkból mindez azért is fontos, mert ezek kiváltásakor regisztrálják a taj-számokat. Így jön létre az a nyilvántartás, ami megmutatja, hogy

2018-ban hány beteg váltott ki legalább egyszer egy adott hatóanyagú gyógyszert.

Antibiotikum minden mennyiségben

Talán senki nem lepődik meg azon, hogy az 1. helyen egy antibiotikum áll, amelyet tavaly 1,3 millió embernek írtak fel. Ezt felnőtteknél és gyermekeknél alkalmazzák súlyos fül-, orr- és torokfertőzésekre, légúti-, húgyúti-, bőr- hasüregi és lágyrész-fertőzésekre, nőknél a nemi szervek fertőzéseire, de ezt adják a fogorvosok a begyulladt fogak kezelésére is. A lista 3. valamint a 12.-13. helyén is antibiotikumot találunk. Miután egy ember (egy taj-szám) tavaly többféle antibiotikumot is szedhetett, félrevezető lenne, ha az ezekhez tartozó betegszámokat összeadnánk. Úgy becsülhetjük, hogy tavaly legalább 1,5 millió ember váltott ki valamilyen antibakteriális szert.

Az antibiotikumok nagyon fontos gyógyszerek, talán mindenkinek van arról személyes tapasztalata, milyen nagy áldása a tudománynak, hogy léteznek. Ezeket a gyógyszereket sajnos sokszor rutinból írják fel az orvosok, és a túl gyakori antibiotikum használatnak azonban hosszútávon súlyos ára lehet.

A kórokozók egyre inkább ellenállóvá válnak ezeknek a készítményeknek, becslések szerint 2050-re a vezető halálokok egyike lehet  az antibiotikum-rezisztencia. Ez áll külföldön és itthon is a kórházi fertőzések magas száma mögött. Amikor nátháját vagy torokfájását az otthoni szekrényben megmaradt antibiotikummal szeretné kezelni, jusson eszébe, hogy amikor igazán nagy bajba kerül, ezek a szerek már hatástalanok lesznek. 

Ritkulnak a csontok

A magyarok nagyon szeretik a vitaminokat, mondta a lista láttán egy gyógyszeriparban járatos forrásunk. A C-vitamint szinte cukorkaként szedjük, kedveltek a multivitaminok is, listánk második helyén azonban egy vényre felírt, tb-támogatott készítmény van. A D3 tulajdonképpen nem is vitamin, hanem egy hormonszerű előanyag (provitamin), ami hozzájárul az aktív D-hormon termelődéséhez a szervezetben, ami a csontképződéshez és a fogak egészséges fejlődéséhez szükséges. "D3-vitamin" szükségletünket élelmiszerekből (például halmáj olajakból) nem tudjuk fedezni, ez az anyag elsősorban a napsütés hatására termelődik a szervezetben. A szintje általában alacsony a magyar lakosságban - elég késő ősszel és télen kinézni az ablakon, hogy megértsük ezt az összefüggést.

Miért szednek több mint 700 ezren vényre felírt "D3-vitamint"? Mivel ez az anyag segíti elő a kalcium és a foszfor felszívódását a bélrendszerből, hiányában felnőttek esetén csontlágyulás, csontritkulás lép fel. Az oszteoporózis Magyarországon köztudottan népbetegségnek számít. A lakosság 7-10 százalékát sújtja, ezen belül is elsősorban az időskorú nőket. Körükben négyszer gyakoribb, mint a férfiaknál. A D3 provitamint csepp formájában is forgalmazzák, ami egy másik soron szerepel a statisztikában. Ez alapján még további 100 ezer betegnek váltották ki, elsősorban a csecsemő- és kisgyermekkori d-vitamin hiány megelőzésére és kezelésére, ami olyan állapotok kialakulásához vezethet, mint az angolkór vagy a csontlágyulás.  

A jó öreg népgyógyszer

Listánk következő helyén egy klasszikus gyógyszer áll. Az 1899-ben szabadalmaztatott készítmény sikere a fűzfa kérgében megtalálható vegyület, az acetilszalicilsav gyulladáscsökkentő, láz- és fájdalomcsillapító hatásán alapul. Déd- és nagyszüleink idejében forradalmi gyógyszer volt, de kiderült, hogy károsíthatja a gyomor-nyálkahártyát, gyomorvérzést vagy fekélyt okozhat. Eredeti céljára ma már sokkal modernebb, és a szervezetet jobban kímélő készítmények vannak. Nem is a hagyománytisztelet miatt szedi máig közel 700 ezer ember ezt a gyógyszert.

Az acetilszalicilsav az utóbbi évtizedekben egy mellékhatása miatt vált fontossá. Kiderült, hogy késlelteti a véralvadást és csökkenti a vérrögök kialakulását, azaz kiválóan alkalmas a szívinfarktus vagy a stroke kivédésére, a szívinfarktuson már átesett betegek védelmére. Erre utal, hogy a statisztikában a gyógyszert a NEAK a vér- és vérképzőszervek trombotikus betegségeire alkalmazható hatóanyagok között tartja számon (emellett kapható vény nélkül is hagyományos fájdalomcsillapítóként). 

Reflux és fekélyek

Magyarországon népbetegségnek számít a gyomorfekély. Ez a közkeletűbb neve, még ha ez a betegség 90 százalékban a nyombélben keletkezik is. A listán két olyan gyógyszer is van, amelyek a gyomorsav-termelést csökkentik. Itt komolyabb, vényre felírt gyógyszerekről van szó, amiket nem szabad összekeverni azokkal a recept nélkül kapható gyomorsavkötő vagy -semlegesítő készítményekkel, amelyet egy nagy tál töltött káposzta vagy egy átborozott éjszaka után kap be az ember. Miután itt sem szabad összeadni a két gyógyszer számait, azt mondhatjuk, hogy tavaly legalább 660 ezer ember váltott ki minimum egy doboz  pantoprazol vagy famotidin hatóanyagú gyógyszert, amelyek gátolják a gyomorsav elválasztást, csökkentik a gyomorban termelődő sav mennyiségét.

Ezeket a gyógyszereket használják a reflux, valamint gyomor- és bélbetegségek kezelésére, vagy a fekélyek megelőzésére olyan betegeknél, akik folyamatosan nemszteroid gyulladáscsökkentőket szednek. A gyomorfekélyt régen egyértelműen a stressznek tudták be. Mára már tudjuk, hogy a fekélyek 60-70 százalékáért egy gyomornyálkahártyán élő baktérium (Helicobacter pylori) lehet a felelős, de így sem lehet kihagyni a számításból a rendszertelen étkezést, a dohányzást, az alkoholfogyasztást, az öröklött hajlamot és a tartós stresszt.   

Nem bírja a szívünk és az ereink

A listán legalább három olyan hatóanyag szerepel, amely a szív- és érrendszeri betegségekkel függ össze. Ez nem véletlen, hiszen Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek számítanak a vezető haláloknak. Több mint félmillióan váltottak ki vérnyomáscsökkentő (perindopril és diuretikum) vagy értágító gyógyszert (nebivolol). Ezek a gyógyszerek csökkentik a magas vérnyomást, könnyebbé teszik a szív számára a vér keringetését a testben, gátolják a szapora szívverés kialakulását. A magas vérnyomás, a szívelégtelenség kezelésére és a szívroham kockázatának csökkentésére alkalmazzák őket. A listán szereplő harmadik hatóanyag (amlodipin) szintén a magas vérnyomás és koszorúér-betegség kezelésére használatos, miután a szívizom vérellátásának javításával megakadályozza a mellkasi fájdalom kialakulását.

Köszvényes nemzet

Sajgó fájdalom a nagylábujjban, a bokában, a térden, megduzzadt ízületek. Az ízületi gyulladással járó járó köszvény elsőre nem hangzik súlyos betegségnek, de épp elég ahhoz, hogy megkeserítse az ember életét. És nem is kevését. A listánk 8. helyén álló hatóanyagot elsősorban köszvényes panaszokra írják fel, és tavaly ezt is több mint félmillióan váltották ki a patikában. A köszvény hátterében a szervezet magas húgysavszintje áll. Az allopurinol nevű hatóanyagot tartalmazó gyógyszereket olyan betegeknek írják fel, akiknek vérében magas a húgysav koncentrációja. A szer gátol egy, a húgysav képződésében szerepet játszó enzimet. A gyógyszer emellett elősegítheti, hogy jó állapotban maradjanak a krónikus vesebetegek. Tanulságos azért az is, mi áll a köszvény hátterében. Gyakrabban alakul ki férfiaknál, a genetikai tényezők mellett itt is tetten érhető a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás, az elhízás, de a betegség gyakran fordul elő együtt a kezeletlen magas vérnyomással, a cukorbetegséggel, a magas vérzsírszinttel és az erek elmeszesedésével.  

A rossz koleszterin

Fogadni mertünk volna arra, hogy valamilyen koleszterinszint-csökkentő is benne van a top 15-ben. A vér rossz koleszterinszintje szoros összefüggést mutat a magyar lakosság egészségtelen életmódjával, a helytelen táplálkozással, a mozgásszegény életmóddal, az elhízással. A rossz koleszterinszinttel jelentősen megnő az érbetegségek kockázata, amelyek hosszú távon érelmeszesedéshez, az erek beszűküléséhez, szívinfarktushoz, stroke-hoz, végtagi trombózishoz vezetnek. Nem kizárólag a magas koleszterinszint itt a fő bűnös, nagyon fontos az egyes koleszterinrészek egymáshoz viszonyított aránya is vérben.

Mi ebből a tanulság? Az, hogy gyógyszerek helyett helyes étrenddel, zsírszegény diétával, növényi eredetű olajok használatával, rendszeres testmozgással, az elhízás elkerülésével sok súlyos betegség megelőzhető lenne. Nemrég 2,5 millió anonim vérvételi adat alapján elkészült Magyarország "koleszterinszint-térképe". Ugyan ez alapján a magyar lakosság átlagos koleszterinszintje a normál 5,2 mmol/l-es érték közelében van, nemenként, korcsoportonként és területenként igen jelentős különbségek vannak.

Hasogat, húz, nagyon fáj 

A lista 14.-15. helyén két olyan erős fájdalom- és lázcsillapító, gyulladáscsökkentő hatású anyag áll, amelyeket elsődlegesen mozgásszervi betegségeknél alkalmaznak. Ezek valamelyikét tavaly több mint 450 ezer embernek írták fel. A diklofenákot főként komolyabb izom- és ízületi fájdalmak esetén vetik be, alkalmazzák rándulások, húzódások, deréktáji fájdalmak, ínhüvelygyulladás, köszvény kezelésére. A naproxen tartalmú gyógyszereket emellett görcsoldóként és merevségoldóként is használják sokízületi gyulladásra (reumatoid artritisz), kopásos ízületi gyulladásra (oszteoartrózis), de fájdalmas havi vérzésre, műtét vagy fogkezelés utáni fájdalmakra is. Hatásos fájdalomcsillapítókról van szó, de nem véletlenül kötik őket orvosi ellenőrzéshez, mert komoly mellékhatásaik lehetnek. 

Mi van még? 

Hozzászólna? Írjon nekünk Facebookon!
Top 15: ezek voltak a legnépszerűbb gyógyszerek tavaly

Az egészségbiztosító nyilvános adatai jól mutatják, milyen betegségekkel küszködünk. Több mint félmillió ember váltott ki a patikában valamilyen szívgyógyszert, köszvény vagy fekélyek elleni készítményt, illetve koleszterinszint-csökkentőt. És vajon hogy állunk a nyugtatókkal?

837 · Feb 12, 2019 10:17am Tovább a kommentekhez
Facebook Comments

Eddig tart a 15-ös lista. Még néhány érdekesség a további sorrendről. Több mint 400 ezer ember használt tavaly vesekárosodásra, anyagcsere-betegségekre alkalmazott kálium-kloridot, stroke után létrejött, kóros görcsök kezelésére szolgáló gyógyszert (tolperison) vagy allergia tüneteit enyhítő antihisztamint. Több mint 300 ezer embernek írtak fel pajzsmirigy-alulműködés kezelésére szolgáló gyógyszert vagy asztma, hörghurut, tüdőtágulat esetén fellépő hörgőgörcs elleni szert. 

Fogadni mertünk volna, hogy előkelő helyen szerepelnek a Magyarországon felírt gyógyszerek között az antidepresszánsok, nyugtatók vagy szorongásoldók. Ám a közismert alprazolam tartalmú nyugtatót és szorongásoldót csak a 31. helyen találjuk. Ebből tavaly 315 199 ember váltott ki legalább egy dobozt a patikában. Az adat hallatán a szerkesztőségben egy kollégánk azt mondta: tízszer ennyi embernek kellene felírni, és akkor minden jobb lenne. Ha kicsit jobban körülnézünk a hazai statisztikákban, a forgalmi adatokból azért látszik, hogy 2018-ban a szív- és az anyagcserebetegségek orvosságai után a 3. legnagyobb mennyiségben kiváltott készítmény valamilyen idegrendszerre ható gyógyszer volt. 

Köszönjük a Healthware Tanácsadó Kft.-nek a cikk elkészítéséhez nyújtott szakmai segítségét.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)