Nahát, mik nem történtek 27 éve a Jobbik cigányverő szkinhed elnökével!

Ez a mondat virított hatalmas betűkkel a Népszabadság 1992. november 7-i számának hétvégi mellékletének közepén. A lap egész oldalas riportot közölt a "szkinhedperről".

Budapesten 45, Egerben 10 fiatal ellen folyt eljárás amiatt, hogy "nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport tagjának a csoporthoz tartozás miatt okoztak súlyos testi vagy lelki sérelmet". Azért volt különösen érdekes a per a médiának, mert a Btk-nak ezt a fenti passzusát akkor még nem alkalmazta bíróság, ez volt az első ilyen eljárás.

A lap hosszan ír arról, kik a bőrfejűek, milyen újságjaik, vannak, milyen zenét hallgatnak, kiket akarnak kiirtani. Majd megszólaltat egy szkinhedet, aki névvel vállalja magát.

A családi és a keresztnév mellett minden bőrfejűnek skinneve is van. Pepe, Lecsó, Punci, Bagós, Cékla, Farkas, Tubi, Ego, Süti, Színész, Csupi, Picúr, Segg, Roy.  Royt az otthonában kerestük fel, Eger „Rózsadombján”, elegáns, gondozott környezetben, egy kétszintes házban. 

- vezeti fel a lap a beszélgetést.

"Sneider Tamás, az azonos vezetéknevet viselő amerikai színész után kapta a Roy nevet, ami inkább „rang” az ő esetében - a royal-ra utal", írta a Népszabadság. (A royal királyit jelent franciául.)

A bő 26 évvel ezelőtti cikk csak egyike a Sneider akkori "karrierjét" feltérképező írások közül, a lenti idézetekből is látható lesz majd, hogy nem nagyon volt olyan apróság, amin ne szörnyülködött volna akkor a közvélemény. Sneider azóta mégis országos politikus lett, nem mellesleg a baloldal ellenkezése mellett, a Fidesz hallgatólagos támogatásával.

Most a kormánysajtó mégis folyamatosan támadja őt a múltjával, újdonságként tálalva minden részletet. Ezért mutatjuk be, mi az, ami már eddig is tudható volt róla, aminek ismeretében szavaznak róla és pártjáról 2006 óta a választók, aminek ismeretében dönt a Jobbik vezetősége, illetve alakítja a stratégiáját és kommunikációját a többi párt.

Sneider akkor, 1992-ben volt húsz éves, kertészeti szakközépiskolát végzett, és a nagyszülői kárpótlási jegyek révén 21 hektár szőlő jövendő birtokosa volt. Nem titkolta, hogy az észak-magyarországi megyék szkinhedvezéreként tartották számon. Eldicsekedett az újságírónak, hogy segít azokon a fiatalokon, akik verekedésbe keverednek. Azt mondta, ő is verekedett, de csak korábban, már nem olyan balhés. És miért verekednek a szkinhedek, kérdezte az újságíró, mire az alábbi párbeszéd hangzott el:

- Hát ők próbálják megtisztítani a várost a bűnözőktől. 

- Úgy, hogy megverik őket... 

- Úgy. Ez a fiatalságukból adódik. Ők még nem találtak rá a kellő megoldásra, ezért hirtelenjében csak így tudnak válaszolni erre az egészre. 

- És hogyan választják ki a „bűnözőket”? 

- Ez meglátszik rajtuk. Cigányok.

- A cigányok tehát mind bűnözők?! 

- Tudom, hogy ez általánosítás, ami nem helyes. De azt mindenki tudja, hogy a cigányok között sok a bűnöző. Aki tehát cigány, vagyis barna bőrű, annak nagyobb esélye van arra, hogy kap.

Beszélt Sneider arról is, hogy vetélkednek értük a politikai erők, igyekeznek felkarolni, felhasználni őket. Egyszer rendet teremtetnek velük ellenszolgáltatásért például kisgazda rendezvényeken, másszor botrányokozásra vetik be őket, mint 1992. október 23-án, a Kossuth téren. Abban az évben fütyülték ki Göncz Árpád államfőt bőrfejűek a Parlament előtt.

Nem sokkal később, 1992 decemberében egy rasszista gyilkossággal hozta össze a lap Sneideréket. Salgótarjánban két bőrfejű, egy 15 és egy 16 éves fiatal a nyílt utcán agyonvert egy cigányt. Mint kiderült, az egyik gyanúsított egri katonai kollégista volt, ő is ott volt a Sneider-vezette kifütyülésen a Parlamentnél, és tagja volt a szintén Sneider alakította és vezette Egri Nemzeti Ifjak Egyesületének.

1993 júliusában szintén a Népszabadság írt Egri skinheadtörténet címmel arról, hogy Eger városa már attól tart, hogy a bőrfejűek a település jó hírnevét és a turizmust veszélyeztetik. "Egy hónappal ezelőtt az egri zsidó temető 19 síremlékét gyalázták meg. Hitler él! - festették fel a tettesek az egyik sírra. Ugyancsak júniusban ütötte le baseballütőjével B. Tibor 17 éves fiatalember a cigány származású Oláh Dezsőt, aki azóta is súlyos állapotban van.", írták, majd Sneider Tamást nevezik meg a város legismertebb szkinhedvezetőjének.

1994 tavaszán a Magyar Nemzet foglalkozott Sneiderrel két rövid cikk erejéig. Ő mindkettőben elhatárolódott az akkor mozgolódó, Szabó Albert-féle Világnemzeti Népuralmista Párttól. Sneider azt mondta, nekik nincs kapcsolatuk a hungaristákkal, bár ismeri Szabó Albertet, de ők (Sneiderék) nem értenek egyet Szálasi eszméivel, nem fasiszták, nácik, vagy nyilasok, hanem "Nemzeti ifjak vagyunk, és maradunk továbbra is".

1995, január, Népszabadság. "Hogyan lehet dühkitörésből mozgalom" címmel ír a lap újabb nagy áttekintést a bőrfejűekről, a nagy cikk alapanyaga Sárközi Judit kutatása, aki az egri mozgalom 1985-től 1994-ig terjedő időszakát térképezte fel az Oktatáskutató Intézet Ifjúsági kultúra és életstílusok című kutatásában. A kiadvány ma is megtalálható antikváriumi adatbázisokban, és ezt szedte elő egyébként most a kormánysajtó. Itt pedig hangoskönyv formájában lehet meghallgatni:

A tanulmányra alapozva a cikk azt írja, 1991 szeptemberében Sneider Tamás (Roy) vezetésével megalakult az Eger cigánymentességét akaró Szeptember Skins nevű szervezet. Huszonöt-harminc fős akciócsoportokat szerveztek, ezek baseballütőkkel járták a várost, és romákat, illetve színes bőrűeket támadtak meg. Néhány verekedésből és atrocitásból bírósági eljárás lett, de a vád általában "csak" súlyos testi sértés, vagy csoportos garázdaság volt, mert a sértettek és a tanúk nem mertek a szkinhedek ellen vallani, a vádlottak pedig tagadták, hogy ideológiai okból verekedtek volna. Az ítélet rendszerint hat hónaptól másfél évig terjedő börtön volt, sok esetben felfüggesztve.

A legsúlyosabb ítéletet a Nemzeti Ifjak Egyesületének egyik tagja, a már említett B. Tibor kapta, ő baseballütővel verte fejbe Oláh Dezsőt, aki maradandó károsodást szenvedett. A tárgyaláson az amúgy 16 rendbeli lopásért korábban elmarasztalt B. Tibor azt vallotta, nem szereti a cigányokat, mert lopnak. Négy évet kapott.

1995-ben a 168 óra közölt egy hosszú írást az egri szkinhedekről, annak apropóján, hogy a szervezet betagozódott a kisgazdákhoz. Ebben idéznek egy 1992-es, Sneider elleni vádiratot. 

A csoportosulást I. rendű Sneider Tamás vádlott irányította. Amikor Sneider Tamás és a társaságában levő többi, önmagát skinheadnek valló személy észlelte a cigány fiatalokból álló csoportot, őket cigányellenes jelszavakat kiabálva sértegetni és fenyegetni kezdték, majd pedig a Széchenyi utcáról menekülni kezdő cigány fiatalokat üldözték. Az üldözés során Farkas Bélát a Sneider Tamás vezette csoport utolérte, majd Farkas Bélát Sneider Tamás vádlott leütötte. Amikor a sértett a földre került, az I. rendű vádlott és a társaságában levő személyek Farkas Bélát kézzel, botokkal és kábeldarabbal ütlegelni kezdték, majd a földön fekvő sértettet összerugdosták.

Sneider végül nyolc hónap felfüggesztettet kapott.

A tíz egri fiatal elleni vádiratot is idézi ez a cikk: "1992. október 6-án a Heves megyei főügyészség a Btk. 156. paragrafusába ütköző nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport elleni bűncselekmény miatt tíz egri bőrfejű előzetes letartóztatását kezdeményezte. A fiatalok mindegyike a szkinhedeket tömörítő Nemzeti Ifjak Egyesületéhez tartozott, amely szervezet a Független Kisgazdapárt egri székházában működött".

„A szkinhed gyanúsítottak elállták a pályaudvari váróterem bejárati ajtóit és különböző cigányellenes szidalmazások kíséretében verekedésre hívták ki a cigányokat. A szkinhedek különböző támadó eszközökkel - botokkal, vascsövekkel, könnygázspray-vel - voltak felfegyverezve. A kiabálás során több cigányellenes kijelentés, így

büdös cigányok, rohadjatok a kurva anyátokba, büdös tőletek a levegő, mocskos cigányok dögszagúak vagytok

is elhangzott” - olvasható az ügyészi iratban. 

Hosszú szünet következett, majd egy 2002-es Népszabadság-cikknek az adta az apropóját, hogy Sneider MIÉP-esként bekerült az egri városi közgyűlésbe. Az írásból kiderült, hogy Sneider 94-ben visszavonult a közélettől, szőlőtermesztéssel foglalkozott, és 2001-ben tért vissza, MIÉP-es megyei alelnök lett.

Tisztában van vele, hogy az egri közgyűlés döntő többségét a szocialisták és a szabad demokraták adják, mégsem tart kirekesztéstől, mert nem demagóg és populista politizálást folytat, hanem higgadtan, az ésszerűségre alapozva érvel majd, írták.

2010-ben, amikor jobbikosként bekerült a parlamentbe, sőt, bizottsági elnöki posztot kap, a múltja miatt többször is ostorozta a Jobbikot a baloldali média. "Volt szkinhed a családügyi bizottság élén", "Gárdalapító és cigányverő a Vona-frakcióban", sorjáztak a címek. A Magyar Nemzet nem volt ennyire kemény, előbb azt írta, hogy Sneider "tagadta azokat a médiában megjelent vádakat, hogy korábban szkinhed érzelmű csoportokban vett volna részt", majd egy "Sneidert Roynak becézték" című rövidhírben számol be a múltról, pontosabban annak elkenéséről.

Eszerint Sneider a köztévé reggeli műsorában elmondta, korábban valóban Roy volt a beceneve, azonban a bőrfejű jelzőt az előző rendszertől kapta. Egy akkori videónkban így nyilatkozott:

2014-ben, amikor Sneidert a parlament alelnökévé választották, és ismét előkerültek a már említett Kopaszok című könyv sztorijai, és egyéb bajtársi visszaemlékezések,

Sneider a fideszes politikusok szavazatait is megkapta az alelnökséghez, meg is kérdeztük őket, miért:

A Magyar Nemzet eleve úgy adott hírt a megválasztásról, hogy "az alelnökök sorába beválasztották az elmúlt napok vitái után a szkinhed múltja miatt

a baloldal által támadott

jobbikos Sneider Tamást is.", majd egy pár nappal későbbi véleménycikk úgy fogalmaz, hogy "korábban volt egy afférja egy cigány férfival, a vádirat szerint az áldozatot többen is ütlegelték és rugdosták, ám végül Sneider, mint elsőrendű vádlott csak felfüggesztett büntetést kapott, ami arra utal, mégsem volt annyira brutális a bántalmazás. Valójában csak egyetlen pofon csattant el. Sneider azt az egy pofont is sajnálja azóta, bár profi bűnöző áldozatától bocsánatot nem kért. Amikor oly magától értetődően emlegetik Sneider szkinhedmúltját, nem ártana elgondolkodni azon, hogy a tisztán pejoratív képzeteket keltő minősítés valójában mit tartalmaz.

(...). Akik fennen hangoztatják Sneider alkalmatlanságát, azok minden megfontolás nélkül tagadják az ember egyik legszebb adottságát: azt, hogy képes megváltozni, írta a Magyar Nemzet, "állítólagos szkinhedmúltat" emlegetve, miközben annál többet foglalkoznak a szoci Molnár Zsoltról szóló hasonló gyanúval.

Ez tehát a jól ismert, már régen részletesen feltárt története Sneidernek. Ez az, amivel a Jobbikhoz közeledő baloldalnak épp nincs különösebb problémája, vagy legalábbis Orbán leváltását fontosabbnak gondolják, miközben az ellenzéki összefogást szétrobbantani akaró Fidesz hirtelen ráébredt, hogy egy ilyen múltú ember vezeti az egyik ellenzéki pártot.

(Borítókép: Sneider Tamás a Jobbik alelnöke beszél pártja gyűlésén Hajdúhadházon 2011. április 17-én. Fotó: Oláh Tibor / MTI)