Móric
5 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Jobban bíznak a magyarok az Európai Parlamentben, mint a nemzetiben

000 1DE2M6
2019.02.27. 13:24 Módosítva: 2019.02.27. 13:58

Miközben javul az európai szövetség imázsa, és töretlen a bizakodás az Európai Unió jövőjében, a kedvező folyamatokra árnyékot vet, hogy magas és növekvő azok aránya, akik szerint az EU-ban a dolgok rossz irányba mennek – derült ki az Eurobarométer legfrissebb adataiból.

A 2018 novemberében végzett Eurobarométer közvélemény-kutatás alapján az Európai Bizottság közzétette a Magyarországra vonatkozó nemzeti jelentést is. Az EU 28 tagállamában végzett felmérés magyarországi adatainak részletesebb elemzésén alapuló jelentés szerint a magyarországi válaszadók az átlagnál pozitívabban viszonyulnak az Unióhoz.

Több mint kétszer annyian vannak, akik az Uniót kedvező színben látják, mint azok, akiknek a fejében negatív kép él az EU-ról (43% pozitív; 19% negatív; 38% semleges).

Általánosságban véve nagyon pozitív, inkább pozitív, semleges, inkább negatív vagy nagyon negatív kép él Önben az EU-ról? (%)
Általánosságban véve nagyon pozitív, inkább pozitív, semleges, inkább negatív vagy nagyon negatív kép él Önben az EU-ról? (%)
Fotó: ec.europa.eu

A felmérés tanusága szerint 2018 folyamán nőtt Magyarországon az uniós témák iránti érdeklődés és az azokról való tájékozottság: a magukat európai ügyekben tájékozottnak tartók aránya elérte az 58 százalékot. Ezzel a magyarok tájékozottsága felülmúlja az uniós átlagot (52%). Szintén többségben vannak Magyarországon azok, akik úgy érzik, hogy számít a szavuk az Unióban (igen: 50%; nem: 47%).

Ugyanakkor, és ez a közelgő európai parlamenti választási kampány miatt is érdekes lehet, az EU polgárai fő kihívásnak – minden más problémát fontosságban messze maga mögé utasítva – a bevándorlást tartják. A válaszadókat az egyik legjobban megosztó kérdés, hogy országuknak segíteni kellene-e a menekülteket. 

A magyar lakosság kétharmada segítségnyújtás-ellenes (75%), és a többség (52%) nem támogatja az uniós közös európai bevándorlási politikát sem.

Ezzel szemben az uniós lakosság valamivel több mint kétharmada, 69%-a úgy véli, segíteni kell a menekülteket, erre az álláspontra azonban a kutatásban megkérdezett magyarok mindössze 31% százaléka helyezkedett. Érdekesség azonban, hogy a 2018-as két felmérés között eltelt időszak is hozott változást: tavaszról őszre az Unió egészében és Magyarországon is valamelyest nőtt azok aránya, akik a menekültek segítését szorgalmazzák, az uniós átlag 2, a magyar arány 3 százalékponttal magasabb, mint a korábbi adat volt.

Mit gondol, mi az a két legfontosabb probléma, amelyekkel ma az EU szembenéz?
Mit gondol, mi az a két legfontosabb probléma, amelyekkel ma az EU szembenéz?
Fotó: ec.europa.eu

 A magyar lakosság körében a bevándorlás és a terrorizmus jóval hangsúlyosabb, miközben szinte minden más probléma említése alacsonyabb az uniós átlagnál. Ugyanakkor, ha az EU előtt álló kihívások helyett a kifejezetten magyarországi problémákra kérdeztek rá, egészen más eredmény jött ki.

Magyarországon messze a legtöbben az egészségügyi és szociális biztonságot tartják az ország fő problémájának. A második legtöbbek által említett probléma Magyarországon azáremelkedés. A bevándorlás a harmadik helyre szorul: csupán minden ötödik válaszadó említette a két legfontosabb probléma egyikeként. A terrorizmus pedig hazai vonatkozásban meg sem jelet problémaként.

Ennek kapcsán különösen izgalmas, hogy a felmérésből világos lehet: az egyik nagy kihívás az Unió számára az Európai Parlamenti választások előtt a politikai pártok általános hitelvesztettsége, ami miatt kérdéses, hogy a pártok kellőképpen képesek lesznek-e bevonni országuk lakosságát az európai választásokba. A politikai pártok az egész Unióban bizalomhiánnyal küzdenek, miközben Magyarország e tekintetben némileg jobban áll, különösen, mert 4 százalékpontos javulás történt 2018 tavaszáról őszre. Sőt, a jelentésből az is kiderült, hogy egy-két kivételt ől eltekintve az a jellemző: minden tagország lakossága jobban bízik az Európai Parlamentben, mint saját nemzeti parlamentjében. Ez a magyar lakosságot is jellemzi, bár fontos kiemelni, hogy az uniós átlaggal összevetve a magyarok nagyobb hányada bízik mind a magyar, mind az Európai Parlamentben. 

A magyarok 28%-a inkább bízik, míg 68% nem bízik a politikai pártokban, a magyar parlamentet a megkérdezettek 46%-a tartotta megbízhatónak, 52% nem. Ezzel szemben z Európai Parlamentet a magyarok 56 százaléka inkább megbízhatónak tartotta és 37% mondta csupán, hogy inkább nem bízik az intézményben.

Inkább bízik vagy inkább nem bízik az intézményekben?
Inkább bízik vagy inkább nem bízik az intézményekben?
Fotó: ec.europa.eu

A felmérésből az is kiderült, hogy az európaiság és nemzettudat egymással párhuzamosan határozza meg a magyarok identitását. Négyből csupán egy megkérdezett volt, aki úgy válaszolt: kizárólag magyarnak érzi magát. Jellemzően a magyarságtudat persze az elsődleges azoknál, akik kettős identitásúak, és arányuk a magukat csakis magyarnak érzők táborának visszaszorulása mellett számottevően nőtt az előző európai választások óta. Ennek a változásnak demográfiai oka is van, mert a magukat csakis magyarnak tartók inkább idősebb emberek. Az európai identitást a magyarságtudatnál erőteljesebben megélők inkább a magasabb iskolai végzettségű, politikai és európai témák iránt az átlagosnál jobban érdeklődők köréből kerülnek ki – áll a jelentésben.

A Standard Eurobarométer 90 közvélemény-kutatás adatfelvételére 2018 november 8. és 22. között került sor az Európai Unió 28 tagállamában a 15 évnél idősebb lakosság körében. A magyarországi adatgyűjtés mintája ezer válaszadóból állt. 

(Borítókép:  Az Európai Parlamentben szavaznak 2019. február 13-án. Fotó: Frederick Florin / AFP)