Kapnánk pénzt határvédelemre az EU-tól, de a kormány inkább kampányol

DF16D2E1-EC0C-4E55-8002-7FB91DFAD9B2
2019.02.27. 11:12 Módosítva: 2019.02.27. 11:19
Egy hazugságot ugyan beismert, ám egy jóval nagyobbal ráerősített: Orbán Viktor belátta, nincs Magyarországon közvetlen migrációs nyomás, de az ennek ellenére felfokozott határvédelmi kiadásainkra szerinte egy fillért sem ad az Európai Unió. Csakhogy az EU 2014 óta már eddig is több mint száz millió eurót ítélt meg, most pedig – egy februári döntés értelmében – további 20 millió eurót ad Magyarországnak határvédelemre.

Mintha két eltérő dimenzióban kommunikálna az Orbán-kormány és az Európai Unió vezetése – ideértve a Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottságot, valamint egyéb, éppen a Fidesz pártcsaládjába tartozó, tehát néppárti politikusok által dominált intézményeket. Orbán Viktor azt állítja, „a magyar kormány tájékoztatási kampányának mind a hét pontja tényekkel alátámasztott. Nem is vitatkoznak velünk, nézze meg, hogy a vita nem arról szól, hogy egy-egy konkrét ügyben mi az igazság, hanem általában azt mondják, hogy ez nem így van, ez torzítás, ez valótlanság, de amikor konkrétumokat kérünk, akkor nézzük meg, melyik pontján is volna valótlan az, amit mi mondunk, akkor hirtelen csend lesz.”

Amikor pedig az Európai Bizottság tételesen teszi közzé a saját, Orbánnak ellentmondó álláspontját, azt a magyar kormány képviselői beismerő vallomásként értékelik. Kampány van tehát, kétségtelenül megkezdődött az európai parlamenti választási felkészülés.

Már csak ezért is meglepő, hogy Orbán Viktor szokásos Kossuth Rádiós interjúinak múlt heti epizódjában azt mondta:

nincs is migrációs közvetlen nyomás, csak egy folyamatos fenyegetés.

A kormányfő ettől függetlenül továbbra is a fenyegetésről és a folyamatos védekezés szükségességéről beszélt, arra nem térve ki, hogy ha nincs közvetlen nyomás, mitől nőnek folyamatosan a magyar határvédelem költségei.

A rádióban a miniszterelnök ( a honlapján olvasható szó szerinti leirat alapján) azt mondta: „csak Magyarországon a déli határ védelmére körülbelül nyolcezer embernek kell változó intenzitással fegyverben állnia, hogy azt a határszakaszt védeni tudja úgy, hogy közben még nincs is migrációs közvetlen nyomás, csak egy folyamatos fenyegetés. Mi lesz, ha ott majd feltűnnek több tízezren? Akkor nyilván nekünk is növelnünk kell az odavezényelt fegyveres egységeknek a számát. Tehát Európa nem képes fölállítani egy olyan határvédelmi erőt, amely teljes hosszában képes lenne az európai határokat megvédeni, következésképpen a határok védelméért továbbra is a tagállamoknak, a nemzetállamoknak, így Magyarországnak is kell a felelősséget vállalni, de ezt megtagadják tőlünk.

Például hiába kérjük, hogy legalább a felét térítsék meg a határvédelmi költségeknek, a fülük botját sem mozdítják.

Eltekintenénk most attól, hogy ismertessük az Európai Bizottság álláspontját, miszerint semmit sem terveznek megvonni, nem kerül el a határvédelem joga és kötelezettsége a nemzetállamoktól. Ennél sokkal fontosabb, hogy Orbán Viktor azt állította:

többször is ígérték, de egyszer sem adtak egy fillért sem.

„Olyan még nem volt, hogy ígérni ne tudtak volna, de teljesíteni azonban nem teljesítenek. Tehát én azt látom, hogy miközben beszélnek határvédelemről, a valóságos intézkedésekben semmilyen segítséget nem adnak a nemzetállamoknak a határvédelemhez, ellenben olyan programokat hirdetnek meg, ami a migrációt és a migránsokat immáron törvényesen szabályozott keretek között behozná az Európai Unióba" – folytatta a kormányfő. Ezután következett a szokásos kormánykommunikációs technika, már rá is szerveztek egy hétvégi sajtótájékoztatót Orbán mondataira, ezen pedig Hollik István előállt a bejelentéssel, miszerint

Brüsszel másfél éve tett ígéretével ellentétben még mindig nem adott egyetlen fillért sem a magyar határvédelemre.

A kormányszóvivő azzal állt elő, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2017 őszén levélben kérte az Európai Bizottság elnökét, Jean-Claude Junckert, hogy Brüsszel 50 százalékban járuljon hozzá a magyar határvédelem addigi költségeihez.

A határvédelmi költségek a kérelem benyújtásakor több mint 270 milliárd forintra rúgtak, ez az összeg pedig azóta emelkedett, mondta Hollik. Brüsszel a magyar költségek egyharmadát hagyta jóvá, és ígéretet tett azok kifizetésére, majd később ezt visszavonta, és csak a költségek mintegy tizedét ismerte el, de a mai napig egyetlen fillért sem fizetett, mondta. A brüsszeli bizottság lassan két éve "húzza az időt, keresi a kifogásokat", célja pedig, hogy ezeket a pénzeket ne fizesse ki Magyarországnak, állította Hollik István a miniszterelnökre hivatkozva.

Az Európai Bizottság az Indexnek az erre vonatkozó kérdésére azt írta, „az EU külső határainak védelme közérdekű kérdés, amelyet 2015 óta az uniós migrációs akcióterv prioritásaként kezelünk, és ennek megfelelően az Unió segíti az összes tagállamot az EU külső határainak védelmében”. Az uniós jogalkotó és végrehajtó szerv cáfolta a magyar kormányzati retorikát, azt közölte, hogy

  • a nemzeti programok keretein belül a Bizottság már több mint 110 millió eurós pénzügyi támogatást nyújtott Magyarországnak a külső határok, a biztonság és a migráció kezelésére a 2014–2020-as időszakra. Ebből – mint az a magyar migrációs stratégiában előre meghatározottan szerepelt – több mint 52 millió eurót szánt a kormány a határvédelemre, ám a Bizottság szerint 15,2 millió eurót fizettek ki eddig, a többit ugyanis a magyarok nem hívták le.
  • A válság idején kért sürgősségi támogatások kapcsán a Bizottság azt írta: a Bizottság „soha nem ígér további támogatást, de szükség esetén bármely tagállam sürgősségi finanszírozást kérhet az EU migrációs, határ- és biztonsági alapjainak keretéből. A Bizottság ezt követően értékeli a finanszírozási kérelmet az uniós joggal összhangban, és ezután további sürgősségi finanszírozást biztosíthat egy tagállamnak.”
  • Ez meg is történt, hiszen 2014-ben és 2015-ben Magyarország három sürgősségi segélyt kapott az EU-tól 6,26 millió euró értékben. „Sajnálatosnak tartjuk azonban, hogy Magyarország szerény végrehajtási arányban részesül e három támogatásban, mivel csak a források mintegy 33 %-át használták fel” – írták, azaz a magyar kormány szintén nem hívta le a sürgősségi segélyeket sem.
  • Az Orbán Viktor 2017 őszi levelét követő segélykérés is érdekes fénybe kerülhet, hiszen azt hivatalos igényként csak 2018 februárjában nyújtotta be a kormány. Ráadásul a 800 millió euró összegű, sürgősségi finanszírozásra irányuló magyar kérelmet a Bizottsággal folytatott egyeztetések során a kormány megváltoztatta, „felülvizsgálták a kért összeget”, amelyet a végső igénybenyújtásban valójában már „csak” 54 millió euróban határoztak meg.
  • 2019 februárjában a Bizottság úgy döntött, hogy 20 millió eurót ítél oda Magyarországnak újabb sürgősségi határvédelmi segélyként, az erről rendelkező határozatot pedig most a magyarországi és a Bizottság közötti támogatási megállapodás aláírásával kell megerősíteni. A Bizottság ezután fizeti ki a 20 millió eurót, amit a kormánynak nyilván tudnia kellene.

Mindez azt jelenti, hogy Magyarország 136,26 millió euró, azaz mai árfolyamon mintegy 43 milliárd 600 millió forint körüli összeget kap 2020 végéig az Európai Uniótól határvédelemre és a migráció kezelésére, ebben pedig többszöri pluszjuttatás is van.

Ezen túlmenően az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) a magyar határon, Szerbiával folytat műveletet, hogy segítse a határőrizetet – írta válaszaiban az Indexnek az Európai Bizottság. Ez már csak azért is érdekes, mert Orbán nyíltan kritizálta a Frontex megerősítésének tervét, világosnak nevezve, hogy a közös uniós határvédelem valójában nem alkalmas arra, hogy megvédje Európa határait.

Ráadásul emlékezetes: miközben korábban maga Orbán szorgalmazta a közös határvédelem megerősítését, 2015-ben, a menekültválság csúcsán 775 határőrt kért az Európai Bizottság közös munkára a Frontexben, de a magyar kormány nem szállt be érdemben. A tagállami belügyminiszterek lefaragták a célt 670-re, és a végén annak is csak hét százalékát, 47 főt sikerült küldeni. Magyarország első körben négy határőrt és egy hőkamerás autót küldött, ezután 78 „zsoldossal” segítettünk be.

Orbán nyíltan az Európai Bizottságot teszi felelőssé azért, amiért szerinte nem tett eleget a határok megvédéséért. Pedig a 2015-ös helyzet megismétlődésének elkerülésére – az uniós állam- és kormányfők döntése nyomán – hozták létre két évvel ezelőtt az 1500 fős közös parti és határőrséget a korábbi ügynökség megerősítésével. Most ennek a létszámát emelnék tízezer főre, egyúttal a Frontex költségvetését megháromszoroznák, 35 milliárd euróra (ez kb. 11 450 milliárd forint) a 2021–2027-es EU-s költségvetési ciklusban. A szárazföldi határok védelmére járműveket, a Földközi-tengeri határ védelmére hajókat, a kitoloncolt menedékkérők visszaszállítására pedig repülőgépeket szereznének be. A Frontex együttműködne a Európai Unió Menekültügyi Ügynökségével (EASO), amelynek az a feladata, hogy segítse a tagállamokat a menedékkérelmek elbírálásában.

Mindez azonban nem a Bizottságon vagy az Európai Parlamenten múlik: szintén az állam- és kormányfők - azaz orbáné is - döntése lesz, ahogyan a következő uniós költségvetésről is az Európai Tanácsnak kell megegyeznie.

Így viszonylag könnyen nevezhető üzenetértékűnek az Európai Bizottság tájékoztatásában szereplő zárszó: „az európai szolidaritás egy másik formáját az EU regionális alapjai képviselik: Magyarország a 2014–2020-as időszakban az Európai Strukturális és Beruházási Alapok nyolcadik legnagyobb kedvezményezettje, 25 milliárd eurós elosztással. Ez az ország GDP-jének több mint 3%-át teszi ki évente, ami bármely másik tagállaménál nagyobb” – írták lapunknak, arra nem térve ki, hogy a magyar határőrizeti intézményrendszert szintén uniós pénzből fejlesztette Magyarország.

Emlékezetes ugyanakkor: az Európai Bizottság még 2013 végén csaknem 400 millió forintnyi támogatást ítélt meg Magyarország számára a várható fokozott menekültellátáshoz is, aminek fejében Orbán Viktor és kormánya – egyebek mellett – éppen a debreceni és a bicskei intézmények férőhely-bővítését és fejlesztését vállalta, amelyeket azonban mára (jogutódlással) megszüntettek, a tranzitzónákra hagyva a menekültellátást. Az Index ezen túl uniós forrásból úgy értesült, hogy a következő költségvetési ciklusban az EU megduplázná a határvédelemre fordítandó forrásokat.

Orbán nem először kísérelte meg bevetni a „pénzes cselt” az Európai Bizottság ellen, csakhogy annak idején, miután 2017 őszén pénzt kért, Jean-Claude Juncker személyesen vissza is írt a magyar kormányfőnek, levelében pedig az Európai Bizottság elnöke emlékeztette Orbánt, hogy az EU eddig milyen forrásokat ajánlott és biztosított Magyarországnak a menekültválság kezelésére. A listán szerepelt például, hogy Magyarország hozzáfér egy összesen 40 millió eurós (12 milliárd forintos) kerethez, amelyet a belső biztonsági alapból különítettek el hazánknak határvédelemre. De Juncker már akkor felrótta a Brüsszel ellen kampányoló Orbánnak, hogy 2015 óta a magyar kormány nem hívta le azt a 6,25 millió eurót (nagyjából 1,9 milliárd forintot), ami három sürgősségi alapból állt az ország rendelkezésére szintén határvédelemre.

(Borítókép: Huszti István / Index)