Előd
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

A kormány nyolc oldalban reagált a Európa Bizottságnak

IMG 20190228 153123
2019.03.03. 12:03

A kormány vasárnap közzétette az Európai Bizottság február végén kiadott közleményére adott válaszait. Az EB a sorosozós, junckerezős plakátkampányra reagált még február végén, erre adott most egy nyolcoldalas választ a kormány. 

A közlemény azzal indít, hogy az EB szerint Soros Györgynek nincs köze a bevándorlás fokozásában, a kormány álláspontja viszont az, hogy Soros javaslatai egybevágnak a brüsszeli tervekkel. 

Az anyag nagyobb pontjai a következők: 

  • 1. A kötelező betelepítési kvótát nem vonták vissza 
  • 2. Felülírnák a tagországok határvédelmi jogait
  • 3. A migránsvízum bevezetését az Európai Bizottság is támogatta
  • 4. Nem tagadják, hogy több pénzt adnának a migrációt támogató szervezeteknek
  • 5. Már most is több tízezer bevándorló kap pénzzel feltöltött bankkártyákat
  • 6. Kísérleti projektekkel legalizálnák a migrációt
  • 7. Többféle módon is csökkentenék a bevándorlást ellenző országok pénzügyi támogatását

A végén azzal zárják, hogy az őszinte párbeszéd útját választják, és elkötelezett európainak tartják magukat, akik nemet mondanak az önfeladásra, valamint olyan Európát szeretnének, amely épít a keresztény értékekre. 

Az Európai Bizottság szóvivője korábban elmondta, azt gondolják, hogy az emberek tényeket érdemelnek, nem fikciót, és a magyar kampány elferdíti az igazságot, és egy titkos terv sötét képét igyekszik felfesteni, amelynek célja az Európába irányuló migráció ösztönzése. Az igazság azonban az, hogy nem létezik ilyen összeesküvés.

Erre reagál most nyolc oldalban a magyar kormány, azt hangsúlyozva, hogy a migrációs EU-s támogatása „nem titkos összeesküvés”, „hanem nyílt együttműködés a bevándorlás fokozásáért. A kormány állításait nyilvános állásfoglalások, mindenki által elérhető nyilatkozatok és szavazási jegyzőkönyvek bizonyítják.”

Nézzünk kicsit részletesebben az egyes pontokat.

Menekültkvóta

A kormány most is megismétli, hogy az EU nem tett le „a migránskvóta bevezetéséről, a jogalkotási folyamat jelenleg is tart”. Szerintük félrevezető a Bizottságnak az az állítása, hogy Magyarországnak a Tanácsban érdemi beleszólása volt a kvótákról szóló döntésbe, valójában Magyarország hiába vétózott korábban az Európai Tanács ülésén, „a Bizottság egy új javaslattal szándékosan alacsonyabb szintre szállította a vitát, ahol a szavazáskor megkerülték az ellenzők csoportját”.

Mint ismert, az Európai Bizottságnak tavaly ősszel még voltak javaslatai az önkéntes befogadásról, ez azonban a parlamenti bizottságokhoz már nem jutott el, és nincs is erre esély ebben a parlamenti ciklusban.

Határvédelem

A 2. vitapont arról szól, hogy a kormány szerint a bizottság gyengíteni akarja a tagállamok határvédelmi jogait. Itt a Frontex, a közös uniós határőrizeti szerv van a középpontban, melynek költségvetését és hatáskörét jelentősen növelnék. A Bizottság eredeti javaslata valóban ad rá lehetőséget, hogy a határőrizet koordinálását részben átvegye az uniós határőrség, de csak végszükség esetén, akkor, ha nagy bevándorlási hullám érkezne, és az érintett ország nem lenne képes ellenőrzése alatt tartani a határt.

Miután azonban több kormány is kifogásolta a Bizottság eredeti javaslatát, a nemzeti kormányokat tömörítő Tanács (benne a magyar kormánnyal) átírta a szöveget, és két hete meg is egyezett egy új verzióban. A magyar kormány ennek ellenére most is azt hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak lehetősége lenne arra, hogy tanácsi jóváhagyás nélkül, saját hatáskörben rendelje el a Frontex beavatkozását, ezzel pedig„ sérülne a schengeni határok mentén elhelyezkedő tagállamok, így Magyarország szuverenitása”.

A „migránsvízum” bevezetése

A magyar kormány kommunikációja szerint ezt az Európai Bizottság továbbra is támogatja, akkor is, ha tagadja. A hivatalos magyar álláspont szerint „a Bizottság újra letagadott egy folyamatban lévő jogalkotási eljárást”. Itt a humanitárius vízumról van szó, amit egy spanyol képviselő kezdeményezett az EP-ben. A lényege, hogy még az EU-n kívül be lehessen adni tagállami nagykövetségeken menedékkérelmet. Ha egy előzetes vizsgálatban azt megalapozottnak találják, az érintett a kérelem elbírálásának időtartamáig beutazási engedélyt kap.

Ezt a javaslatot azonban az EP még novemberben leszavazta. Csak egy olyan határozatot fogadtak el később, amelyben a Bizottságot kérik egy újabb javaslat előterjesztésére. Nincs jelenleg politikai realitása annak, hogy ebből elfogadott jogszabály legyen, de a magyar kormány a folyamatban lévő vita kapcsán azt hangsúlyozza, hogy „egyértelmű, hogy a migránsvízumok kérdése ma is napirenden van a brüsszeli intézményekben”.

Civil szervezetek támogatása

A magyar kormányközlemény azt állítja, hogy „jelentősen növekszik a bevándorláspárti aktivistacsoportok támogatása a 2021–2027-es uniós költségvetési keretben”. Itt arra a januári EP-döntésre hivatkoznak, amely arról szólt, hogy jelentős mértékben növelik „a demokratikus értékeket védő civil szervezetek támogatását” a következő költségvetési ciklusban, konkrétan 1,8 milliárd eurót különítenek el az Európai Jogok és Értékek nevű új program számára.

A demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok megerősítésére szolgáló civil források bővítését a magyar kormány úgy állítja be, mintha az kifejezetten „sorosista” NGO-knak menne. A konfliktus arról is szól, hogy a nagyobb civil források nagyobb mértékben mehetnének a magyarhoz hasonló „renitens” EU-s tagállamokhoz: ha az EU szerint valahol súlyos veszélybe kerülnek az alapértékek, akkor az Európai Bizottság sürgős pályázati felhívást írhatna ki az ott működő civil szervezetek extra támogatására.

Bankkártyák a bevándorlóknak

A kormány november óta állítja azt, hogy az EU pénzzel feltöltött bankkártyákkal buzdítja a a bevándorlásra a migránsokat. Valójában csak egy görögországi programról van szó, ahol nem készpénzben, hanem kártyán kapják a regisztrált menedékkérők a juttatást – a bankkártya kizárólag Görögországban használható. A magyar kormány szerint problematikus, hogy nem csak a már megadott menekültstátusszal rendelkezők, hanem az ahhoz folyamodók is kapnak pénzt. Valójában a menedékkérő kategória minden más országban, nálunk is feljogosít már védelemre és ellátásra, hogy ne haljanak éhen. A magyar kormány szerint az is problematikus, hogy a bankkártyákon nem név, hanem egy sorszám van.

Kísérleti projektekkel legalizálnák a migrációt

– mármint az EU természetesen, és mondja ezt a magyar kormány. A legális migráció biztonságosabb és mindenkinek kiszámíthatóbb, előnyösebb sok NGO és több európai szereplő szerint. A magyar közlemény az Európai Bizottságnak azt a tavaly szeptemberi állásfoglalását kifogásolja, mely kísérleti programokat javasol afrikai országokkal, hogy „az irreguláris migrációs áramlásokat biztonságos, rendezett és jól irányított legális migrációs lehetőségekkel lehessen felváltani”. A Bizottság ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozza, hogy csak az egyébként is létező programok összehangolását szeretnék, és a programok nem lennének kötelezőek, a tagállamok önállóan dönthetnének.

Pénzbüntetés a migrációellenes országoknak

„Az Európai Bizottság nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy „semmilyen összefüggés nincs az uniós pénzügyi támogatás és a migráció támogatása vagy elutasítása között”. A Bizottság magát leplezi le, hiszen bevallják, hogy a kohéziós források szétosztásakor figyelembe veszik, hogy „az adott országba 2013 óta hányan érkeztek az EU határain kívülről”. Brüsszel azt szeretné elérni, hogy 2021 és 2027 között – a korábbiakhoz képest – több uniós forrást kapjanak a migránsokat befogadó országok, a migrációt elutasító tagállamok pedig kevesebbet” – áll a magyar közleményben.

Korábban a Bizottság a magyar vádakra azzal felelt, hogy „a Bizottságnak a 2021–2027-es időszakra tett uniós költségvetési javaslata nem büntet egyetlen tagállamot sem – sem a migrációs politikája, sem más miatt”.

(Borítókép: Nagy Attila Károly / Index)