Emánuel
3 °C
13 °C

Disznóvágáshoz hasonlította az inárcsi családsegítő gyilkossági helyszínét a bíró

FF105A4C-95F2-4C1B-BA16-486E58D6BA0D
2019.03.04. 13:10
A vádlott kihallgatásával és tanúk meghallgatásával folytatódott a 62 éves Cs. Attila pere. A férfi tavaly júliusban bicskájával kétszer nyakon szúrta a családsegítő egyik munkatársát Inárcson, aki nem tudta megoldani családja lakhatását. A vádlott beismerte bűnösségét, de azt is mondta, fenyegetve érezte magát, azt hitte, elveszik tőle a gyerekeit.

A hétfői tárgyalási nap a vádlott kihallgatásával kezdődött a Budapest Környéki Törvényszéken, a legutóbbin ugyanis elájult, mentőt kellett hívni hozzá, így azt akkor elnapolták. A férfi halkan beszélt, közben többször megakadt, majdnem sírni kezdett, és végig Andreának hívta az áldozatot. A gyilkosságot tragédiának nevezte, mire Palásti Sándor bíró vehemensen azt mondta, őt "rettentően zavarja", hogy úgy beszél róla, mintha neki nem lenne köze az ügyhöz.

A vádirat szerint a hitelek és adósságok miatt a vádlott és családja elveszítették volna a házukat, végrehajtás indult ellenük, ezért fordult a családsegítőhöz. Mivel az nem tudott rögtön segíteni neki,

a férfi egész éjjel járkált a házban, másnap, július 11-én reggel nyolc óra körül bement a családsegítőhöz, aki épp egyedül volt az épületben, majd a nőt kétszer nyakon szúrta a bicskájával.

A vádlott a hétfői vallomása szerint a gyilkosság napján bevitte az árverezési határozatot a családsegítőnek, aki az adósságaik és hiteleik miatt a férfi szerint olyanokat mondott, ők felelőtlen szülők, "én nem fogom eltartani a maga gyerekeit", majd papírokat vágott a férfihoz, valamint a gyámhatóság értesítését is felhozta nekik. Utóbbit ő maga fenyegetésnek érezte, a bíró viszont ennek nem látta alapját.

A vádlott szerint ezután szóváltásba kezdett az áldozattal, ekkor került elő a bicska a táskájából, mert azt állítja, mindig hord magánál egy-két kést, gyűjti őket. Cs. Attila szerint a nő ettől megijedt, de azt mondta, ő nem őt akarta bántani, hanem saját magába akarta szúrni a kést. Vallomása szerint a nő ezután hirtelen felé ugrott, ő maga megszédült, ekkor szúrta le őt.

Nagy nyomást éreztem a fejemben, meg is szédültem 

- emlékezett vissza a szúrás pillanatára. Szerinte napok óta nem szedte a vérnyomás gyógyszerét, mert nem volt rá pénze, azt a fiának adta, hogy biciklire költse.

Nem akartam bántani Andreát, esküszöm,

A férfi egy szúrásra emlékszik, az áldozat nyakán mégis két szúrásnyom volt.

A szakértő jelentések szerint az első szúrás elakadt a nyaki gerincben, a kést utána kihúzták, ezután jött a második szúrás, ami a verőeret érte, ekkor kezdett el spriccelni a vér. Minderre viszont a vádlott nem emlékszik. A bíró felolvasta a vádlott korábbi vallomását, amelyet a gyilkosság után adott. Ebben a férfi azt mondta, pánikolt, mert félt, hogy elveszik tőle a gyerekeit, és amikor a nő felé fordult, nem tudott magán uralkodni, ezért leszúrta a családsegítőt, aki a székre esett. Miközben a tárgyaláson a bíró ezt olvasta, a vádlott magában zokogott.

A férfi ezután átment a közeli polgármesteri hivatalba, ahol azt mondta, "nagy baj történt, gyorsan hívják a mentőket és a rendőrséget", akiket ő megvárt a hivatalban. A vádlott vallomását árnyalja, hogy bíróság azt nem fogadja el, mivel az igazságügyi szakértői vélemények több ponton is ellentmondanak ennek. 

Egy szó jut eszébe a helyszínről: disznóvágás

A bíró szerint az igazságügyi elmeorvos-szakértő megállapította, hogy Cs. Attilának nincs olyan személyiségzavara, amely befolyásolta volna cselekvőképességében.

A pszichológus jelentése szerint a vádlott állapota "meglehetősen különös", mondta a bíró. Eszerint a vádlott felelősségelhárító beállítottságú (például tragédiának nevezi a gyilkosságot), depressziós, erős szorongású, érzelmileg beszűkült, labilis, tartós frusztráció miatt inadekvát (nem megfelelő) viselkedésre hajlamos, valamint tartani kell attól, hogy szabadlábon mások vagy saját maga ellen fordulna.

A bíró szerint a vádlott ellen még több dolog is szól, amelyek szintén szembemennek a férfi beismerő nyilatkozatával, ezeket hevesen sorolta.

  • A vádlott magával vitt egy tíz centis pengéjű kést a családsegítőhöz.
  • A gyilkosság előtti éjszakát ébren töltötte, járkált a házban.
  • Nem támasztja alá semmi, hogy valóban szóváltás alakult ki közte és a családsegítő között. Az áldozat munkatársai szerint a nő nagyon kedves, segítőkész, empatikus, humánus, "végtelenül jó", "mindenkin saját erején felül segítő", türelmes és alázatos. Ezek alapján a bíró megkérdőjelezi, hogy a nő hozzávágott volna a férfihoz papírokat, vagy indulatosan beszélt volna vele. 
  • Szakértők szerint a holttesten nem volt védekezésre utaló jel, az irodát pedig teljesen elborította a vér, miután elvágták a nyaki verőeret. A bíró erről azt mondta:

Amikor megláttam a képet a helyszínről, egy szó jutott eszembe: disznóvágás.

Majd hozzátette azt is, hogy ő maga nem hisz a vádlottnak.

Szívügye volt minden család

Ezután az áldozat munkatársát, S. Virágot hallgatta meg a bíróság. A nő szerint V. Andrea sokáig keresett lakhatást a vádlott családjának, hiszen „Andreának szívügye minden család”, de nem járt sikerrel. Ő maga és még az inárcsi polgármester is próbálta közben megoldani a nehéz helyzetbe került családot, tehát többen dolgoztak a megoldáson. „Folyamatosan azon voltunk, hogy a család egyben maradjon”, mondta. A gyilkosság napján látta az áldozatot mosolyogva bemenni az irodába. Alig tíz perccel később

Cs. Attila hozzá ment be, hogy bevallja, megölt valakit, és hívja a rendőrséget.

A tanú szerint a férfi teljesen nyugodt volt közben, amíg a rendőrséget várták, azt nem mondta, kit ölt meg. A vádlottnak volt egy elejtett mondata V. Andreáról, ekkor a tanú megijedt, és átment az áldozat irodájába. Nem emlékszik sokra, csak a rengeteg vérre, a következő időszakban pszichológushoz is járt emiatt.

Mi történt?

A vádirat szerint a férfi 2000-ben ment nyugdíjba, egészen addig rendőrként dolgozott. Feleségével három gyereket neveltek, a legkisebb folyamatos felügyeletre és gondozásra szorult. 2002-ben deviza alapú hitelt vettek fel, a magas törlesztést viszont a gazdasági válság után nem tudták fizetni, ezért két évvel később Sopronba költöztek, de onnan végül 2014-ben visszaköltöztek Inárcsra, a hitellel terhelt családi házukba. Ekkor kezdett el a vádlott biztonsági őrként dolgozni a nyugdíj mellett.

A hiteltartozásuk miatt azonban végrehajtás indult ellenük, és elárverezték a házukat is, miközben még benne éltek. Ekkor fordult a férfi az inárcsi önkormányzathoz, ahol 2013 óta dolgozott a családsegítő V. Andrea. A vádirat szerint a nő többször próbált meg nekik segíteni, például segélycsomagot intézett nekik, lakhatást viszont nem tudott nekik rögtön szerezni, amit el is mondott nekik.

A családnak júliusban kellett volna elhagynia a házat, a vádlott felesége közben bejelentette, hogy még a héten elköltözik a gyerekeivel a rokonaihoz. Másnap, július 11-én a férfi megölte a családsegítőt. A háromgyerekes anya a helyszínen meghalt. A férfi ezután átment a polgármesteri hivatalba, ahol közölte, hogy megölt valakit, és hívják a rendőröket, ő maga pedig a helyszínen megvárta őket.

A férfi mindent bevallott, az első tárgyalási napon pedig többször is bocsánatot kért a családsegítő hozzátartozóitól, és azt is mondta:

Szeretnék az áldozattal helyet cserélni.

A vádlott ellen közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett emberölés a vád. Az ügyészség tizenkét év letöltendő fegyházbüntetést kért a vádlottra. A per áprilisban folytatódik további tanúkkal. 

(Borítókép: Cs. Attila pere 2019. március 4-én. Fotó: Ajpek Orsi, Index)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!