Jenő
9 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Rogán és Juszt László is jobban járt, mint Manfred Weber

K EPA20170426128
2019.03.06. 12:43

Végre van egy olyan vezető, aki az EU-ban nem elnézést kér, hanem megvédi az országot.

Akár a mostani helyzetre is rímelhet ez a mondat, pedig ezt még 2011-ben mondta a Népszabadságnak egy neve mellőzését kérő jobboldali tanácsadó. Akkor épp a médiatörvény miatt bírálták Brüsszelből Orbánt, aki egy EP-vitában, Strasbourgban mondta el a saját álláspontját, ezt értékelte a jobboldali nyilatkozó a fenti mondatokkal.

Orbántól amúgy is eléggé távol áll az ultimátumszerű "kérjen bocsánatot" felszólításoknak eleget tenni. 2017. áprilisában például, amikor Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet visszahívását úgy kommentálta, hogy "nőügyekkel nem foglalkozom", akkor a szocik azt kérték, kérjen bocsánatot minden nőtől. Orbán válasza a Parlamentben erre az volt, hogy

mindenkitől elnézést fog kérni mindig, akit megbánt vagy megsért, de ebben az esetben ez a helyzet nem áll fenn.

"Ha mégis így tettem volna, megnyugtathatom, hogy otthon pont elegen vannak hölgyek ahhoz, hogy azonmód le is kapjanak a tíz körmömről"

Nem kért bocsánatot Orbán Viktor akkor sem, amikor erre Pukli István a pedagógusok nevében szólította fel egy 2016. március 15-i demonstráción, sztrájkot is belengetve. Orbán akkor azzal bújt ki a dolog alól, hogy szimplán viccnek gondolta az ultimátumot, vagy legalábbis ezt mondta. A Parlament folyosóján a Népszabadságnak úgy fogalmazott,

én úgy vettem, hogy ez egy tréfa. Olyan viccesen hangzott az egész.

Arra, hogy ha nem kér bocsánatat, akkor sztrájkba lépnek a tanárok, azt felelte, "én jövök dolgozni".

Pukli István, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója (k)
Pukli István, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója (k)
Fotó: Huszti István / Index

Visszafele haladva az időben, 2007-ben szintén március 15-én lett hangos a sajtó a "kér-e bocsánatot Orbán" témától. A nemzeti ünnepre készülődve az ellenzékben lévő Orbán Viktor ugyanis újságíróknak azt mondta, előző év október 23-án a rendőrség politikai parancsra cselekedett. Erre a Gyurcsány-kormány igazságügyminisztériuma 3 napon belüli bocsánatkérésre szólította fel, majd a miniszter be is perelte őt. A per ellen a Társaság a Szabadságjogokért is tiltakozott, a Népszabadságban pedig Nehéz-Posony Márton ügyvéd 

Viktorka, kérj szépen bocsánatot! 

ironikus címmel közölt publicisztikát, amelyben kifigurázva dolgot ("elképzelem a jelenetet, amint Orbán Viktor a harmadik nap huszonnegyedik órájában meggondolja magát, és szemlesütve - kissé hüppögve - azt mondja, bocsánatot kérek") bírálja a minisztériumot, mondván, jogilag is aggasztó, hogy a „jogállam intézményei iránti közbizalom” valakinek a bíróság előtt érvényesíthető, egyéni személyiségi jogaként jelenik meg, másrészt szerinte a politikusok demagóg állításai ellen nem a jog, hanem a politika eszközével kell fellépni.

Szimbolikusan

Aztán 2006 legelején, a kampány beröffenésével egyidejűleg a Népszabadság figyelt fel arra, hogy megszaporodtak a politikusi bocsánatkérések, akkoriban Demszky, Gyurcsány, Rogán és Deutsch is elnézést kért bizonyos ügyek miatt, és közepesen hosszú cikkben elemezték a jelenséget. Török Gábor is megszakértette a dolgot, és azt nyilatkozta, hogy "nincs aranyszabály, hogy hol, mikor és miért kell vagy érdemes elnézést kérnie egy politikusnak, mint ahogy az sem tudható, hányadik ilyennél kell meghúzni a határt annak kockázata nélkül, hogy a politikust gyengének tartsa a közvélemény". Szerinte "a beismerés olykor kétségkívül hatékony, de túlzásba is lehet vinni", illetve

csak a buta politikus várja meg a mattot, az okos még időben igyekszik elvarrni a szálakat, és kedvező színben feltüntetni magát, mentve a még menthetőt.

A lap a cikkbe Orbánt is belekeveri, azt kérdezve, hogy vajon az 1998-as megfigyelési ügy után nem illett volna-e az ügyet kirobbantó Orbán Viktornak bocsánatot kérnie. Török Gábor úgy válaszolt, hogy a botrány, majd az azt követő hosszas vizsgálódások sok emberben kelthették azt az érzést, hogy a megfigyelés végül is megtörtént. Aztán Ranschburg Jenő pszichológus is megszólalt, a mellesleg Gyurcsánnyal szimpatizáló szakember emlékeztetett arra, hogy a „lakótelepi prolizás” után

szimbolikusan Orbán Viktor is bocsánatot kért néhány, panellakásban élő család felkeresésével,

igaz, aztán mindig jöttek az újabb sértések, elővágások.

2005-ben a baloldal nemcsak hogy bocsánatkérésre szólította fel Orbánt, még a szöveget is előre megírták neki. Akkor épp az volt a baj, hogy Orbán Tusnádfürdőn azt mondta, "nekünk egy nemzeti baloldalra is szükségünk van. Sokan persze szkeptikusak, mondván, hogy különböző, hát genetikailag talán túlzás lenne mondani, inkább fogalmazzunk úgy, történelmi meghatározottság miatt ennek az esélyei csekélyek". Az MSZP ezt kódolt zsidózásként értelmezte, és levelezőlapot küldött neki azzal a kéréssel, hogy aláírva küldje vissza. Ez állt rajta: "Én, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ezúton követem meg mindazokat, akiknek hazafiságát tusnádfürdői beszédemmel kétségbe vontam, akiket kirekesztettem a nemzetből és megbélyegeztem." Orbán nyilván nem írta alá, sőt, gyakorlatilag mindenkit beperelt az ügyben.

Kitől kért már valaha bocsánatot Orbán?

Ha azt nézzük, hogy kit tisztelt meg a kormányfő a bocsánatkérésével, akkor mindegyik ügyben van egy kis csavar. Két éve például, amikor Orbánt és Rogán Antalt emiatt a cikk miatt támadta a parlamentben az ellenzék, akkor Orbán megvédte Rogánt, és 

elnézést kért tőle, hogy miatta támadják őt. 

A kormányfő Facebook-oldalára 2013-ban került fel egy videó, amelyen Bara Józseftől, az izsáki rendőrőrsön bántalmazott, és ebbe belehalt férfi sírját látogatja meg Szatmárnémetiben. A Népszabadság szerint Orbán szájából elhangzott a bocsánat szó, mi ezt nem tudtuk biztosan kivenni a videóból.

Sólyom Lászlótól pedig állítólag a színfalak mögött kért bocsánatot Orbán, amikor Pokorni Zoltán még 2010 áprilisában azt nyilatkozta, hogy szerinte nem Sólyom lesz az új kormányfő. A Népszabadság azt írta, Orbán elnézést kért Sólyom Lászlótól, "és érzékeltette: nem a Fidesz üzent neki, Pokorni Zoltán személyes véleményéről van szó".

2006-ban az MDF-től kért bocsánatot, pontosabban elnézést, de megintcsak valaki más miatt. Egy fideszes jelölt, Bagó Zoltán megfenyegette és visszalépésre kényszerítette Romsics István MDF-jelöltet a kalocsai választókörzetben. Orbán a nyilvános levelében arról is tájékoztatta Dávid Ibolyát, hogy Bagó Zoltánt a Fideszből is kizárják, és arra kérte az MDF elnökét, hogy hasonló esetekről azonnal tájékoztassa őt.

2003-ban egy bírósági kötelezettség miatt volt kénytelen bocsánatot kérni Juszt Lászlótól, 2000-ben pedig a Magyar Rádióban adott szokásos szerda reggeli interjút, és a kormány és a határőrök nevében elnézést kért azoktól a külhöni magyaroktól, akik nem az elvárható udvariassággal, hanem a "nemzeti összetartozás érzésének teljes hiányával" találkoztak, amikor Magyarországra akartak belépni.