Hella
14 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

13
+1
4
+2
2
+2
1
+1
1
-2
FIDESZ-KDNP
63
13
52.77%
JOBBIK
21
1
6.34%
MSZP-PÁRBESZÉD
48
1
6.59%
DK
36
4
16.03%
LMP
28
0
2.16%
MOMENTUM
21
2
9.80%
MI HAZÁNK
63
0
3.29%
MKKP
6
0
2.60%
MUNKÁSPÁRT
5
0
0.42%

Részvétel

Magyarország: 43.37%, Mo: 43%,
Budapest: 52.51% Bp: 53%

Magyarország

Budapest

Európai parlament

Párt neve
2014
2019
EPP
221
179
S&D
191
150
ECR
70
58
ALDE&R
67
107
GUE/NGL
52
38
Zöldek/ESS
50
70
EFDD
48
56
ENF
52
58
NI
0
7
Egyéb képviselők
0
28

Komoly fegyverkezésbe kezdett a Magyar Honvédség

D KOS20120418014
2019.03.19. 14:40 Módosítva: 2019.03.20. 12:26
Nyolc szállító repülőgépet, 36 helikoptert, 44 modern harckocsit, 24 nagy teljesítményű önjáró löveget vesz Magyarország, amellyel az elmúlt 25 évben legatyásodott Magyar Honvédség 50 éves technológiai ugrást hajt végre. A 2020-tól érkező német Leopard 2-esekkel a környező országok közül Magyarországnak lesznek a legmodernebb harckocsijai. A Zrínyi Miklósról elnevezett haderőfejlesztési programra 2026-ig több mint 3500 milliárd forintot költenek. Technika tehát lesz, a kérdés az, lesz-e elég katona hozzá.

A 2000-es évek közepére a Magyar Honvédség már csak nagyjából ötven, teljesen elavult T–72-es harckocsival rendelkezett, amelyek fele használhatatlan állapotban volt. Ezeket csak azért tartották meg, hogy az alkatrészeikkel életben tudják tartani a többit. Ebben az időben nem volt olyan helikoptere a hadseregnek, amelyet harci helyzetben használni lehetett volna. 

A magyar légierő büszkeségei a 2001-ben beszerzett és 2006 óta a magyar vadászpilóták által használt Gripenek voltak. A 14 gépből 2016-ban 12 volt használható: egy gép a csehországi Čáslav katonai repülőterén tartott gyakorlat során túlfutott a kifutópályán, és összetört, a másik egy Kecskeméten végrehajtott kényszerleszállás közben sérült meg.

A balkáni és afganisztáni missziókban részt vevő magyar katonákat igyekeztek a lehető legjobban felszerelni, de sokan közülük inkább vettek maguknak modernebb pisztolytáskát, bakancsot vagy taktikai mellényt, így elég szedett-vedett benyomást keltettek a többi missziós katona között.

3500 milliárd forint tíz év alatt

A Magyar Honvédségnek az is nagy logisztikai kihívást jelentett, hogy a déli határon megszervezze a kerítés megépítését. A magyar miniszterelnök ebben az időben egyre többet beszélt a honvédség fejlesztéséről. Feltehetően ő sem arra gondolt, hogy ez a kis ország bármikor is képes lesz saját hadseregével megvédeni önmagát

Éppen húsz éve vagyunk a NATO tagjai, de ez nem jelent automatikus védelmet – legalább annyi kötelezettséggel is jár. A kollektív védelem alapja, hogy egyenként is működőképes hadseregek adják össze erejüket. Ezt nem Donald Trump találta ki, hanem a NATO-alapszerződésben szerepel, csak az amerikai elnök mostanra mindenki számára egyértelművé tette, hogy ha az európai országok nem fordítanak többet (GDP-jük 2 százalékát) a hadseregük fejlesztésére, akkor az amerikaiak sem fogják megvédeni őket. 

A magyar hadsereg fejlesztésének igényével egybeestek az ukrajnai háború tanulságai is: nem túl nagy katonai erő alkalmazásával Ukrajna jelentős területi veszteségeket szenvedett. A hadsereg fejlesztését a kormány emellett gyakran indokolja a nemzetközi terrorizmus térhódításával és a bevándorlási hullámmal is. 2016-ban született döntés a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programról, amely igyekszik bepótolni az elmúlt 25 év lemaradását. A tervek szerint 2026-ig 3500 milliárd forintot fordítanak a Magyar Honvédség fejlesztésére.

Nekünk lesznek a környéken a legújabb harckocsijaink  

A Magyar Honvédség tavaly decemberben kötött szerződést a német Krauss-Maffei Wegmann vállalatcsoporttal 44 darab Leopard 2A7+ típusú harckocsi megvásárlásáról. Mivel a német gyár most éppen Katarnak gyárt le egy nagyobb szállítmányt, hozzánk legkorábban csak 2020-ban érkezhetnek meg az első példányok. Addig is lízingelünk 12 használt Leopard A4-et kiképzési célzattal, hogy a harckocsizók is megismerjék és begyakorolják az új technológiát. A digitális tűzvezető rendszerrel, lézeres célkeresővel, lövegstabilizátorral, a lövegcsővel párhuzamosított géppuskával és éjjellátó készülékkel ellátott új harckocsikról Lőrincz Gábor ezredes, a tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár parancsnoka azt mondta: ez 50 éves technológiai ugrást jelent majd a honvédségnek.

A Leopard 2-es kétségtelenül a világ egyik legmodernebb harckocsijának számít. Afganisztánban támogatási feladatokra kipróbálták ugyan, de éles harci helyzetben még nem volt. A környező országok felszereltségét nézve mindenesetre ezzel Magyarországnak lesznek a legmodernebb harckocsijai. Szlovákia, Románia és Szerbia a régi T–72-eseket, illetve ezek modernizált változatait használja, de Ausztriának is csak Leopard A4-esei vannak.

Az egyenként kb. 2,5 milliárd forintba kerülő új Leopard 2-esek miatt egyéb költséges fejlesztésekre is szükség lehet, mivel ezek az óriások 70 tonnásak, szemben a 41 tonnás T–72-esekkel. Információink szerint az új harckocsikat a jelenlegi magyar vasúti trailerekkel nem tudják szállítani. Elterjedtek olyan hírek is, hogy a harckocsik nem férnek el a tatai bázis hangárjaiban, kárt tehetnek az aszfaltozott utakban, problémás lehet az átkelésük a kisebb hidakon, és nem bírják el őket a most használt magyar pontonhidak sem. 

 A Magyar Honvédség ezzel kapcsolatos kérdéseinkre szűkszavúan válaszolt. 

A harckocsik megfelelő vasúti szállítása biztosítva van, azonban azt nem a Magyar Honvédség végzi. A haditechnikai eszközök műszaki adottságaik alapján alkalmasak arra, hogy közúton és kiképzési útvonalakon egyaránt közlekedjenek. Az eszközök tárolása a kijelölt laktanyákban megoldott. 

Megkérdeztünk néhány katonai és haditechnikai szakértőt az egyéb aggályokról. A Leopard 2-esek lánctalpain gumibetétek vannak, Németországban hagyományos aszfaltozott közutakon is előfordulnak, így nem tesznek kárt az utakban. A most rendszeresített magyar pontonhidak (szalaghidak) tényleg nem bírják el őket, de az tudható, hogy a német gyártó a harckocsik mellé három Leopard 2-es alvázra épített, úgynevezett hídvető járművet (LEGUAN) is ad. A harckocsik mellé kap még a Magyar Honvédség olyan páncélozott harci mentőkészletet (WiSENT 2) is, amellyel a lerobbant vagy megsérült harckocsikat (80 tonnás tömegig) úgy lehet elvontatni, hogy a személyzetnek nem is kell kiszállnia a járműből

Ki képes ellőni 50 kilométerre?

Az utóbbi évtizedekben a magyar tüzérség is leépült. Korábban a NATO a tagországok szárazföldi képességet nem részesítette előnyben, inkább a légi képességek fejlesztésére koncentrált, de ez a doktrína az utóbbi időben változott. Itt ismét érdemes utalni a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus tapasztalataira, ahol több tíz kilométeres távolságból lőttek célpontokat, azaz a tüzérség és a rakétavetők bizonyos esetekben ki tudták váltani a helikoptereket. 

Korábbi elavult önjáró lövegeinket eladtuk. Ma olyan vontatott lövegei vannak a hadseregnek, amelyekhez tízfős kezelőszemélyzet kell, ami nagyon nem felel meg a modern hadviselés követelményeinek. Fontos fejlesztés lesz ezért, hogy szintén a német Krauss-Maffei Wegmanntól veszünk 24 darab PzH 2000 önjáró löveget. A páncélozott, lánctalpakon közlekedő tarackágyú igencsak fejlett technikát képvisel: alapból 30 kilométeres lőtávolsággal rendelkezik, de akár 56 kilométerre is el tud juttatni rakétapóthajtású lövedékeket.

Arra is képes, hogy ugyanarra a célpontra öt lövést adjon le egymás után különböző röppályán, így a lövedékek egy időben érnek célba. Az 57 tonnás járművet ötfős legénység kezeli. Nemcsak a töltés automatizált, de a helyzetnek megfelelő lövedék és töltet kiválasztását is számítógépek vezérlik. Arról még tárgyalások folynak, hogy Magyarország milyen légvédelmi- és rakétarendszert szerez be.

8 szállítógép, 36 új helikopter

Az utóbbi évtizedben kis túlzással a Gripenek bizonyították a Magyar Honvédség létezését. A légierő elsorvasztását egyik hadsereg sem engedheti meg magának. Ha ugyanis elvándorolnak a kiképzett pilóták, hiába vásárol egy ország vadonatúj gépeket, ennek a képességnek az újraélesztése az ismételt kiképzés miatt minimum 10-15 évbe telik. 

A svéd Gripenek lízingje hét év múlva jár le. A kormányközeli Magyar Nemzet nemrég azt írta: elképzelhető, hogy 2026 után ezeket a vadászgépeket is modernebbekre cserélik. A Jas 39 Gripenek ugyan sokkal fejlettebbek a hetvenes-nyolcvanas évekre kifejlesztett, igazi negyedik generációs repülőgépeknél, de nem érik el az Amerikai Egyesült Államokban kifejlesztett ötödik generációs harci repülőgépek, például az F–22 Raptor és az F–35 Lightning-II műszaki színvonalát.  

A Magyar Honvédségnek a legutolsó időkig egy darab, csapatok és technikai eszközök szállítására alkalmas An–26-os szállító gépe volt. Emellett Mi–8-as és Mi–17-es szállítóhelikopterekkel rendelkezett, amelyeket ugyan felújítottak, de hamarosan elérik üzemidejük és rendszerben tarthatóságuk végső határidejét.

A Magyar Honvédség ezért most összesen 8 szállítógépet vesz:

  • Két könnyű csapatszállítógépet. A HM 2018 elején vásárolt meg két, fiatalnak számító (8-9 éves) A319-es  többcélú csapatszállító repülőgépet a korábban csődbe ment Air Berlin (majd az Eurowings) flottájából. Ezek a gépek elsősorban a  missziós feladatokra külszolgálatra utazó katonák szállítására vannak, de felhasználhatók civilek szállítására is, például külföldön balesetet szenvedett vagy katasztrófát átélt magyar állampolgárok gyors hazaszállítására, de a miniszterelnök kormánygépként is használta őket
  • Három közepes szállítógépet.
  • Három, kimondottan nehéz technikai eszközök szállítására, légidesszantolásra alkalmas gépet. 

Harci helikopterekkel sem állunk jól. 2016-ban még úgy tűnt, hogy 30 új gépet vásárolunk az oroszoktól, a Krím annexiója miatt bevezetett nemzetközi szankciók azonban ezt nem tették lehetővé. Ezután született az a megállapodás, hogy a jó öreg Mi–24-es harci helikoptereinket felújítják az oroszok, így azok 2023–2024-ig maradhatnak hadrendben.

Emellé most egy igencsak jelentős helikopterbeszerzés társul az Airbustól:

  • 20 darab H–145M könnyű helikoptert
  • 16 darab H–225M közepes, többcélú helikoptert vásárolunk. 

A 2023-ra megérkező gépek alkalmasak lesznek szállítási, harcászati és mentési műveletekre, speciális egységek bevetésére. A nagyobb H–225M huszonnyolc katonát is tud szállítani, de mivel nincs lenyitható rámpája, járművet vagy löveget csak külső függesztékként képes szállítani. Nagy tűzerejű levegő-föld és irányítható rakétákkal rendelkezik, bármilyen időjárási körülmények között, akár éjjel is bevethető éjjellátó rendszerének köszönhetően. Szintén az Airbus szállítja Magyarország új, NATO-kompatibilis, légvédelmi rakétavezetési rendszerét

Újraindul a magyar fegyvergyártás 

A már idézett 2014-es cikkünkben azt írtuk, a külföldi missziókban járó magyar katonák az AK–63-as gépkarabélyt használták, ami az AK–47 Kalasnyikov továbbfejlesztett és magyar cégek által darabonként 1 millió forintért modernizált változata volt. Ezeken a fegyvereken már volt szereléksín, amire kiegészítőket, például éjszakai irányzékot, taktikai lámpát, gránátvetőt is lehetett rögzíteni, de ha az ember nem vigyázott, ezek bizony hajlamosak voltak lepotyogni.

A rendszerváltás után a magyar hadiipar, azon belül a  fegyver és lőszergyártás  is mélypontra jutott, miközben Csehország 2017-ben annyi fegyvert exportált, mint addig még soha, és a megrendeléseket már a munkaerőhiány miatt nem bírták teljesíteni. 2016-ban először nem is a honvédség, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium oldaláról jött az ötlet a magyar fegyver- és lőszergyártás mint gazdasági húzóágazat újjáélesztéséről

2018-ban a Honvédelmi Minisztérium ezért szerződést írt alá gyalogsági kézi lőfegyverek gyártásáról a cseh védelmi minisztériummal és a Ceská Zbrojovka Export vállalattal. A tíz évre szóló, 100 millió euró (kb. 31 milliárd forint) értékű szerződés értelmében 200 ezer lőfegyvert gyártanak majd Kiskunfélegyházán.

Mi a licencet vettük meg a piacon már jól bevált  P–07 és P–09 típusú pisztolyokra, a Bren–2 (CZ 805 BREN) gépkarabélyokra és a Scorpion EVO–3 géppisztolyokra. Ezekkel a fegyverekkel fogják felszerelni a magyar katonákat és rendőröket, kap belőle a cseh haderő is, de a távlati cél az, hogy a fegyvereket később a piacon is értékesíthesse Magyarország. 

Bármennyi új technikát is szerez be azonban a honvédség, mindez mit sem ér kiképzett katonák nélkül. Bár a Magyar Honvédség létszáma ma hivatalosan 26 753 fő, ebből kb. 14 ezer ember a vezérkarnál és annak háttérintézményeinél szolgál, kb. 7-8 ezer ember pedig a HM tulajdonában álló cégeknél. Körülbelül 6-7 ezer aktív, konkrét feladatokra használható katona van, mostanra 8200 tartalékos katona is összegyűlt.

A hadsereg sok országban az egyik legnagyobb munkaadó. Más kérdés, hogy a Magyar Honvédség a mostani helyzetben mennyire versenyképes fizetéseket tud ajánlani egy bevásárlóközpont pénztárosi állásával szemben. A Zrínyi 2026 program egyik fontos eleme nem véletlenül  az állomány megtartása. Az ambiciózus terv szerint 2026-ra 37 ezerre akarják növelni a létszámot, emellé fizetésemelést és plusz juttatásokat ígérnek.   

(Borítókép: egy T 72-es harckocsi biztosít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző karának hadgyakorlatán a zászlóalj ócsai kiképzőbázisán, ahol a Ludovika Zászlóalj honvéd tisztjelöltjei a támadó és védelmi harc elemeivel ismerkednek 2012. április 28-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI.)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!