Ki kell ásni magunkat a lebombázott ház pincéjéből

Mit köszönhetünk a keresztény kultúrának?

A Brian élete című, 1979-es film a Monty Python-i kérdésfeltevését a rómaiakról a kereszténységre helyezte át G. Fodor Gábor, hogy választ adjon a kérdésre.

A Századvég Alapítvány elnöke (nem mellesleg a 888.hu főszerkesztője) alapítványa rendezvényét nyitotta meg egy felsorolással, szerinte ugyanis fontos emlékeztetni arra, hogy mi minden fakad a kereszténységből. Például a házasságnak az a kultúrája, „ahogyan mi éljük az életünket”, azaz, hogy a házasság férfi és nő egyenrangú beleegyezésén alapul, élete szóló közösség, két ember között. Vagy az a családfelfogás, amelyet érvényesnek tekintünk, azaz amely szintén a házasság és a gyermekvállalás keresztény felfogásából alakult ki. G. Fodor itt említette a törvény előtti egyenlőség és a szekularizáció gondolata is keresztény gyökerű, mégis mintha a mindennapokban ezt elfelejtené a társadalom.

A Századvég konferenciája azzal a céllal szerveződött, hogy napirendre kerüljenek "a keresztény kultúra kérdéskörei". G. Fodor szerint:

függetlenül attól, hogy ki hányadán áll Istennek, a keresztény kultúrához való viszony nem vita-, hanem sorskérdés, megvédése tehát kötelesség.

De hogy mitől és hogyan kell megvédeni a keresztény kultúrát, arra nem igazán kaphattunk választ a Fidesz szellemi holdudvarának számító gondolkodótól, G. Fodor Gábor csak azt emelte ki: „mindenért meg kell küzdeni, a magától értetődő dolgokért is”. Tehát a tét, hogy „fel tudunk-e fegyverkezni szellemileg”, mert a keresztény kultúra kihívásokkal néz szembe.

Jó emberek és jó állampolgárok

Nem állíthatjuk, hogy minden kereszténydemokrata jó keresztény is, még az sem állíthatjuk, hogy önmagában jobb ember, mint az, aki nem vallja magát kereszténynek.

Többször is elismételte ezt Gulyás Gergely a konferenciát megnyitó beszédében, ugyanakkor a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Magyarországon, „ha körbenézünk, akkor jobban állunk”, de persze önmagában a kereszténység nem adhat felmentést az egyének bűnei alól.

Az nem derült ki, pontosan kire is gondolhatott – ezt az összefüggést a politika és az egyházak egyes tagjai által elkövetett bűnök kapcsán is felvetette –, ugyanakkor Gulyás más kérdésekben sem igazán tudott elmerülni. Nyitóbeszéde kezdetén ugyanis rögtön „szomorú egybeesésnek” nevezte, hogy éppen Fidesz-elnökségi ülés is van, és oda el kellett rohannia.

Nyilván szívesen meghallgatta volna a felvezetőket követő vallástörténeti előadást, ahogyan ő maga is történeti áttekintést adott, elsősorban természetesen Magyarország politikai kultúráját, illetve az államberendezkedés egyházakhoz való viszonyának változását idézte fel, a rendszerváltás előtti 40 év elnyomó, az egyházakkal és vallásos meggyőződéssel szembeni lépéseit, majd pedig az elmúlt 30 évet.

Olyanok vagyunk, mint azok az emberek, akik egy lebombázott ház pincéjében ülnek, és ki kell ásniuk magukat, de maguk sem ismerik a pontos kiutat,

idézte Kozma Imre atyát, kifejtve: a rendszerváltás idején a demokratikus meggyőződéssel érkezőknek a közéletben újra kellett tanulják a szabályokat, így az egyházhoz, valláshoz fűződő viszonyt, és állam és egyház kapcsolatát is. Gulyás itt valamiért „a sajtó és az üzlet piszkos fogásairól beszélt”, amelyről szintén nem rendelkeztek tapasztalatokkal a demokratikus rendszerváltók, ám hogy ennek mégis mi köze van a kereszténység megéléséhez, nem derült ki.

Ami az egyházakat, pontosabban a vallásos meggyőződést egyéni megélését illeti, Gulyás szerint számos lépés történt a rend helyreállítása érdekében, de 30 év még mindig nem hozta el az áttörést, sokaknak ma sem adatik meg, hogy egy közösséghez tartozónak vallják magukat. Ugyanakkor a miniszter kijelentette: Magyarország keresztény ország, államberendezkedése és a nemzeti kultúrája is egyértelmű ebben. Azon, hogy a társadalom csekély aránya gyakorolja vallását, a miniszter gyorsan túllépett, inkább a keresztény ember jellemvonásairól, értékeiről kezdett beszélni. Ha úgy tetszik, a keresztény ember érdemeiről szólva kiemelte a tanítást: jó emberek és jó állampolgárok kell, hogy legyenek azok, akik a keresztény hitet magukénak vallják. Ebbe a bibliai hagyományok szerint ráadásul az is beletartozik, hogy feleljenek meg a földi törvényeknek, ahogyan Istenének.

Egy keresztény ember még Isten parancsára sem ölhet

– emelte ki Gulyás, aki ezután, nem meglepő módon a keresztény kultúra védelmét érintő kormányzati felelősséget azzal támasztotta alá, hogy a „a nyugati világ no go zónáival összevetve, ahol az állam nem tudja érvényesíteni a jogát”, egy keresztény országban, ebben a kultúrkörben nem kérdés, hogy az államtörvényeinek is megfelelnek az állampolgárok.

A miniszter Robert Schumannt – kereszténydemokrata politikus, Franciaország egykori külügyminisztere, az Európai Unió alapítója – idézte: „a demokrácia a kereszténységnek köszönheti létét.” Ezután Gulyás a hittérítésről, a kereszténység intézményesülését és így kultúrává érését idézte fel. Mindez szerint a köz szolgálatával van összefüggésben, és „amikor az intézmény eltávolodik a köz szolgálatától, akkor jönnek a megújulási mozgalmak”, ebben a keresztény egyházaknak nagy gyakorlata van. Sőt, ez egyházszakadásokat is hozhat, de a folyamat végén a kereszténység megmaradt a kontinens arculatának, mondta Gulyás, aki szerint

Európa legnagyobb történelmi erénye a közös alapokon álló, megújulásra képes lelki és kulturális egysége.

Többször is idézte ezután is Schumann kereszténységről alkotott elképzeléseit, megjegyezve azt is: mai nyugat-európai, magát kereszténydemokrata politikusok szájába nem lehet adni ezeket a szavakat, ami sokat elárul az európai politikáról. Úgy vélte, jelenleg egyfajta szellemi abszolutizmusra törekvésnek lehetünk tanúi, a 21. század a lelkekért folytatott küzdelem ideje lesz.

„A fogyasztás csúcsra járatásában érdekelt globális cégek, a birodalmak építésében érdekelt nemzetközi hálózatok a helyi közösségek szétmorzsolása felé próbálják irányítani a világot. Szomorú, de Európában már most sokan azt hiszik, hogy demokráciában is csupán egyféleképpen lehet gondolkodni”, tette hozzá. Hogy pontosan kikről beszélt, nem volt egyértelmű, hiszen Gulyás nem nevezte meg a fő ellenséget, csak annyit mondott:

a keresztény kultúra útjában áll ezeknek a folyamatoknak.

A miniszter szerint Európa a kereszténység lerombolásának helyszíne lehet az iszlám betelepítés révén, és nagy kérdés, hogy létrejöhet-e újabb szellemi és lelki megújulás, amely védelmet ad a keresztény kultúrának. Ha igen, az csakis Közép-Európa érdeme lehet, a nyugati országok ugyanis már eltávolodtak a kultúra gyökerétől, fejezte be.

Ártalmas semlegesség és veszélyesen erős hitek

Ezután következett Molnár Attila Károly vallásszociológus, eszmetörténész, aki ugyan állította, nem beszélt össze Gulyással, de lényegében valóban azonos történeti áttekintést adott, mint a miniszter előtte. Izgalmasabbnak ígérkezett a kerekasztal-beszélgetés, amelynek részvevői ugyanakkor kevésbé beszéltek a címben hirdetett témáról, mint a nyugat-európai politikusok felelősségéről, illetve felelőtlenségéről.

Részvevőként Juhász Hajnalka – Hungary Helps elnevezésű programért felelős – miniszteri biztos, KDNP-s politikus rögtön II. János Pál pápát idézte, aki rá nagyon nagy hatást gyakorolt, és aki szerint a kereszténység felvétele állami létünk alapja is volt. Nemcsak Magyarország mély kulturális gyökereit emelte ugyanakkor ki az egykori katolikus egyházfőre hivatkozva, de szinte valamennyi hozzászólásában az európai politikusok, sőt a nemzetközi szervezetek rossz hozzáállását emelte ki. Beszélt természetesen a karitász, az elesettek segítésének fontosságáról és a toleranciáról is, sok-sok részletet elárulva a Hungray Helps program jótékony intézkedéseiről és céljairól.

Juhász az iszlám radikalizmus veszélyeiről is konkrét példákat hozott, és már a beszélgetés elején felhívta a figyelmet arra, 40 százalékkal csökkent a keresztények aránya az elmúlt években Európában, 2050-re pedig a számítások szerint a lakosság 50 százaléka lesz már csak keresztény. Gyorgyovich Miklós, a Századvég Alapítvány vezető kutatója is két kutatást ismertetett, egy európait, illetve egy 2017-es magyarországi Századvég-felmérést a vallás iránti elkötelezettségről, a keresztény hagyományok és kultúra fontosságáról.

A racionális felvetéseket és félelemeket ugyanakkor hamar felváltotta a nyugati országok és elsősorban a politikusok ostorozása – noha végszavában épp Gyorgyovich Miklós emelte ki, hogy itt nem kormányok és a politika felelősségéről, hanem egyéni döntésekről van szó. Ennek ellenére Juhász Hajnalka többször is azt emelte ki, hogy az Európa Tanács nem foglalkozik a vallási kérdésekkel, a vallásközi párbeszéddel, hiszen az üldözött keresztények helyzetével 2011 óta nem törődött érdemben, és – szavai alapján – egyébként is a magyar kormány az egyetlen, amely érdemi lépéseket tesz ezen a téren Európában. Pedig a világ terrorszervezetei a keresztény identitását elengedő Európában csaphatnak le,

meg kell érteni, hogy az ő hitük erős, és azért kell, hogy a mi hitünk is erős legyen, fogalmazott a miniszteri biztos.

Ennél még sokkal tovább ment ifj. Lomnici Zoltán, alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője (meg a CÖF-CÖKA egyik vezetője), aki nemcsak az Európai Néppártot kritizálta, de az Unió döntéseit is, szerinte ugyanis meg nem nevezett politikusok vesztették el Európa gyökerét, amely a görög, római, zsidó, keresztény kultúrára vezethető vissza.

Lomnici simán felvetette – és egyetlen beszélgetőtársa nem rótta fel neki – a radikális iszlám és a szélsőséges liberalizmus összefüggéseit, sőt, gyakorlatilag azonosította a kettőt, és az Európába való tömeges betelepítések lehetősége miatt aggódott. Érdekesség, hogy eközben azt Lomnici is elismerte, hogy Európában és Magyarországon is erőteljesen csökkent a magukat egyházhoz – keresztény egyházakhoz – tartozók száma, sőt, még azt is kiemelte: a magyar fiatalok 67 százaléka ateistának vallja magát, miközben Lengyelországban csak 17 százalék. Annak ellenére pedig, hogy ott „sokkal jobb a vallásosság helyzete”, szerinte Magyarország felelőssége sem megkerülhető, mert a régió határozottabban kiáll a kereszténység értékei mellett a kommunizmus idején tiltott vallásgyakorlás miatt, így:

a keresztény értékek megvédése szempontjából a V4-ek kiemelt helyzetben vannak.

A vitának, sőt, még beszélgetésnek is nehezen nevezhető társalgásban a résztvevők alig-alig reagáltak egymás szavaira, ugyanakkor talán a legérdekesebb hozzászólónak Köves Slomó rabbi ígérkezett, aki helyett Bodnár Dániel, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség egy másik vezetője jött el a rendezvényre.

Bodnár pedig már rögtön az elején kiemelte, hogy Isten nélkül civilizációról nem is tudna beszélni, ahogyan azt sem szabad szerinte elfeledni, hogy az emberi élet védelmét érintő norma az judeo-keresztény alapérték, az iszlámban pedig ilyen nincs. Bodnár szerint a mostani, a tekintélytől és így Isten nevének említésétől félő nemzetközi politikai elit, illetve a semlegességre törekvés téves, sőt ártalmas. Mindezt úgy magyarázta, hogy

kifejezetten Isten nélküli állapotban született meg a nácizmus eszméje, sőt Isten hiánya, a fundamentalizmus hiánya hozták létre a leggyilkosabb eszméket Európában.

Szerinte éppen ezért a történelmi lecke a zsidó-keresztény kultúra megőrzésére int. Ártalmas semlegességről beszélt, az európai politika ennek a csapdájában vergődik, és ennek jeleit tapasztalhatjuk 2015 óta az európai unió doktrínáiban is, jelentette ki.

(Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyitóbeszéde a Századvég Alapítvány "Mit köszönhetünk a keresztény kultúrának?" című konferenciáján. Fotó: Szekeres Máté/Index)