Friderika
3 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Nagyon nem stimmel a kormány retorikája az Iszlám Állam-tagsággal gyanúsított férfi ügyében

2019.03.29. 15:44

Újabb kérdéseket vethet fel az Európai Bizottság reakciója, amelyet a magyar kormányszóvivő pénteki sajtótájékoztatóján elhangzott kérdésre adtak. Hollik István arra követelt azonnali választ, hogy az Európai Bizottság tudott-e arról, a terrorizmusgyanúval letartóztatott Hasszán F. előre feltöltött bankkártyát kapott Görögországban.

Az egyenes válasz erre az, hogy a Bizottság nem tudta, mivel a bankkártya-programot nem az Európai Bizottság maga bonyolítja le, hanem az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR).

– írta a Bizottság. Közlésük szerint a támogatási formát Görögország által nemzetközi védelemben részesített személyek vehetik igénybe. Ennek megfelelően

az UNHCR, valamint a görög hatóságok számára ismertek a kártyatulajdonosok.

A kártyákat kizárólag Görögországban lehet használni – Európában való továbbutazás esetén tehát nem –, készpénz-felvételre pedig eleve nem alkalmasak. Korábban Hollik István és Halász János kormánypárti szóvivők is ezt állították.

A szóban forgó bankkártya letiltásra került, miután Hasszán F. nem jelent meg a havonta történő helyszíni ellenőrzésen. Miután elhagyta Görögországot, a belga és a magyar hatóságok közötti, az Eurojust által koordinált információcserének köszönhetően fény derült a vele szemben fennálló terrorizmusgyanúra, amely miatt végül letartóztatták Magyarországon

– írta a Bizottság, így kiderülhetett, hogy nem a magyar hatóságok biztonsági felkészültségének, hanem éppen az európai uniós együttműködésnek köszönhető a feltételezett terrorista elkapása. A Bizottság egyébként nem először utasítja vissza a magyar kormány vádjait az ügyben, ráadásul a menedékkérőknek kiadott görög bankkártyákról is adtak már tájékoztatást. 

"A Görögországban működő bankkártyaprogram a jogszerűen ott tartózkodó menekültek ellátásának egyik formája. Annak fényében, hogy az állam amúgy is köteles lenne gondoskodni az érintettek ellátásáról, a bankkártyák hatékony megoldást jelentenek, ráadásul a készpénzhasználathoz képest jobban ellenőrizhetők, bármikor letilthatók, és használatuk földrajzilag korlátozott" - érvelt a Bizottság.

A "migránskártyák", azaz a menedékkérőknek juttatott, csak bizonyos dolgokra költhető támogatás körüli politikai vitákról itt írtunk, magáról a támogatási formáról pedig itt olvashatnak bővebben.

Megírtuk ugyanakkor azt is, a múlt héten előzetes letartóztatásba helyezett Hasszán F. a gyanú szerint 2016 óta az Iszlám Állam nemzetközi terrorszervezet tagjaként Homsz városában kivégzésekben is részt vett és öngyilkos merényleteket is szervezett. Hasszán F. tagadta bűnösségét, kirendelt ügyvédje, Kelen László szerint még ellenőrizni kell a bizonyítékokat. 

A szír férfit még 2018. december 30-án a Liszt Ferenc repülőtéren fülelték le hamis személyazonosító okmányai miatt, és a múlt héten vádolta meg az ügyészség azzal, hogy az Iszlám Állam (ISIS) hóhéraként működött 2016-os beszervezését követően Szíria Homsz kormányzóságában.

Először az állami média állt elő azzal, hogy a 27 éves férfi Görögországban név nélküli bankkártyát kapott – akár csak a menedékkérők nagy része – és arra 500 eurót, nagyjából 150 ezer forintot raktak, noha ezt a kártyát csak Görögországban használhatta. A Terrorelhárítási Központ azt is közölte a folyamatban lévő ügyben, hogy Magyarországra utazása előtt a 2016-ban Görögországban benyújtott menekültkérelme alapján kiállított menekült úti okmány felhasználásával Európa több országában is megfordult. 

Ennek kapcsán igencsak pikáns, hogy a HVG megírta: a görög titkosszolgálat (EYP) közleményt adott ki, miszerint Hasszán F. nem az ügynökük (amivel kihallgatásakor igyekezett védekezni), és létezéséről, valamint a hozzá fűződő terrorizmusvádról 2018 augusztusában értesítették az európai partnereket. A görögök azt is közölték: a magyar társszervek tavaly augusztus óta tudtak F. Hassan a létezéséről, de nem tudtak nekik bizonyítékokat küldeni a terrorcselekményekben való részvételéről. A görög titkosszolgálat mindenesetre azt is írta: nyugtalanítja őket, hogy bizonyos országok politikai ügyekre használják a terrorizmus elleni harcot

az ilyen taktika csak arra jó, hogy megbontsa az európai együttműködést ezen a téren, azaz a terrorizmus elleni harcban, aminek célja az európai polgárok biztonságának megőrzése.

A görög tájékoztatás szerint egyébként a férfi 2016. február 27-én lépett Lérosz szigetére, abban az időszakban, amikor az illegális migráció hulláma extrém méreteket öltött, áll az EYP közleményében. Ekkor átvilágította a Frontex és Europol is, nem találtak terhelő információt. 2016 februárjától 2018 júliusáig a görög szolgálat nem kapott semmilyen információt a férfiról, közben pedig 2017 októberében oltalmat – nem menedékjogot, hanem ideiglenes befogadási jogosultságot – kapott a férfi az európai menedékjogi alapelvek alapján.

Hasszán F. után 2018 júliusa óta nyomoztak a görögök, ekkor a belga titkosszolgálat meg nem erősített információt küldött egy meg nem nevezett férfiról, aki szíriai konfliktuszónában tevékenykedett korábban, feltételezhetően Iszlám Állam-akciókban vett részt, és akkor épp Görögországban tartózkodott a feltételezések szerint. Az EYP találta meg és azonosította a férfit tavaly augusztusra, és erről haladéktalanul értesítette európai partnerszervezeteit. Azóta egy ilyen szervezet sem küldött adatokat Hasszán F. feltételezett tevékenységéről, és hitelt érdemlő információkat sem kaptak róla.