György
9 °C
23 °C

Pedagóguskar: A tanárok többet keresnek 2013-hoz képest, de azóta sem keresnek jól

D ATI20110906016
2019.04.02. 13:25

A tanárok fizetésének állandó toldozgatása-foldozgatása helyett szükség van egy olyan alapra, amellyel a bérek kiszámíthatóan emelkednek, megőrzik értéküket, garantálják a tanárok anyagi biztonságát és megtartják a pálya vonzerejét, röviden így foglalható össze a Nemzeti Pedagógus Kar most nyilvánosságra hozott szakmai anyaga, ami komoly torzulásokra mutat rá a fizetésekben. A dolog jelentősége abban van, hogy mindezt nem a kormánnyal szemben álló valamelyik szakszervezet, hanem a megalakulásakor sokat támadott, de azóta autonómiáját többször bizonyító, több mint 100 ezer pedagógust egyesítő tanári kamara állítja.

A Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett reform óta folyamatosan azt lehet hallani, hogy a pedagógusok bére egyre csak emelkedik. Ez részben igaz is: 2013 és 2017 között négy lépcsőben emelték a fizetéseket. A pedagóguskar anyaga szerint is vitathatatlan, hogy a tanárok ma többet keresnek, mint a rendszer 2013. szeptemberi bevezetése előtt.

Évtizedek óta a pályán lévő, a pedagógus-életpályamodellben magas minősítést szerzett tanárok esetén ma már elfogadható fizetésekkel lehet találkozni. Sokkal nagyobb gond van azonban a pályakezdő tanárok fizetésével, mutat rá a Nemzeti Pedagógus Kar. Pedig a fiatalok számára az a pálya a vonzó, ahol már a kiindulás is magas, majd pedig dinamikus, látványos, ugyanakkor kiszámítható az előmenetel.

A pedagógusok többet keresnek, mint 2013 januárjában, de azóta sem keresnek jól, állapítja meg a Nemzeti Pedagógus kar.

A tanári béremelések az évek során folyamatosan veszítettek értékükből. Ezt jól mutatja, ha a garantált bérminimumhoz hasonlítjuk őket. A garantált bérminimum az az összeg, aminél kevesebbet szakképzett munkavállaló, tehát egy pedagógus sem kaphat. Ennek a pályaválasztásnál nagy jelentősége van, hiszen teljesen érthető okokból mindenki azt mérlegeli, hogy egy adott szakma választásánál milyen induló fizetéssel számolhat. Azt is tudjuk, hogy a munkaerőhiány miatt ezek a bérek az utóbbi időben jelentősen emelkedtek.

A kezdő pedagógusbér a 2013-as béremelések után a garantált bérminimum 135,6 százalékára emelkedett, majd elérte annak 140,5 százalékát. Az arány azonban 2016-tól újra csökkenni kezdett.

A legkisebb pedagógusilletmény egy évvel ezelőtt már csak 1,2 százalékkal haladta meg a garantált bérminimumot, jelenleg pedig a bértábla szerint kevesebb annál, amire még sohasem volt példa. Emiatt ezt külön kompenzációval kell kiegészíteni.

A pályakezdő pedagógusbér tehát ma egyáltalán nem vonzó. Különösen gyengítik ezt olyan anomáliák, mint hogy egy főiskolát végzett pályakezdő tanár ma kevesebbet keres egy középiskolát végzett, akár szakképzetlen pályakezdő pedagógiai asszisztensnél. Utóbbiak fizetése egy kormányrendelet alapján nem lehet kevesebb a garantált bérminimum 107 százalékánál, de akár 110%-a is lehet.

A tanárok alapfizetését a legtöbb közszolgálatban dolgozóéhoz hasonlóan úgy határozzák meg, hogy vesznek egy alapösszeget, amit a különböző képzettségek és a pályán eltöltött idő alapján szoroznak fel. Ebből lesz a garantált alapilletmény, amit minden adott fokozatban lévő tanárnak meg kell kapnia. Ehhez jönnek még a különböző pótlékok, és ebből lesz a fizetés.

2015-ig például a minimálbérhez volt kötve a tanárok alapbére, a garantált alapilletmény ennek 100-265 százaléka volt. Csakhogy a minimálbér elkezdett emelkedni, ami a több mint 100 ezer tanárral számolva túl nagy megterhelést jelentett volna a költségvetésnek.

2015 óta így már nem a mindenkori minimálbér, hanem csak egy „vetítési alap" felszorzásával számolják ki a tanári fizetéseket. Ez a vetítési alap a 2014-es minimálbérnek felel meg, és máig 101 500 forint.

Azért készült el ez az anyag az Emberi Erőforrások Minisztériumának, mert ezeket az anomáliákat, elsősorban a kezdő pedagógusbérek problémáját rendezni kell, mondta az Indexnek Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója. „A legfontosabb számunkra, hogy a bérek állandó kiigazítása helyett valamilyen sztenderdhez, a gazdasági teljesítmény erősödésével párhuzamosan emelkedő mérőszámhoz kössék a pedagógusbéreket" – tette hozzá.

Ilyen körülmények között aggasztó a pedagógus-utánpótlás helyzete. Horváth Péter szerint fontos lenne, hogy egy fiatal tudja pozicionálni magát, amikor úgy dönt, hogy a tanári hivatást választja. Az is meghatározó, hogy egy kezdő a mai versenyhelyzetben ne hagyja el a pályát két-három év után.

A Nemzeti Pedagógus Kar ezért több javaslatot is tett:

  • Egy egyszeri korrekcióval legalább a 2013. szeptemberi szintre kellene emelni a kezdő pedagógusbér és a garantált bérminimum arányát.
  • A pedagógus-illetményalapot kössék a minimálbérhez, a garantált bérminimumhoz, esetleg a diplomás átlagbérhez. Ez garantálná a bérek versenyképességét és értékállóságát.
  • A pálya elején dinamikusabban emelkedjen az illetményalap. A megoldást az jelenthetné, ha a pedagógus-bértáblán több fokozat lenne, és a pálya első tíz évében (tehát lényegében a pedagógus II. fokozat eléréséig) a fokozatok között nem három, hanem kettő év lenne a várakozási idő, ahogy a gyakornoki idő is két év. Ez éppen a családalapítás, a szakmai elmélyülés, a tapasztalatszerzés időszakában jelenthetne az eddiginél gyorsabb anyagi előmenetelt.
  • Egyféle illetményalap legyen: ma az egyetemet végzett tanárok illetményalapja 10 százalékkal magasabb a főiskolát végzetteknél. Az egyetemi végzettség „a középiskolában elvárás (alkalmazási feltétel), az általános iskolában lehetőség. Ugyanakkor vitatható, hogy a középiskola igényel-e magasabb szintű végzettséget”.
  • Az egyéb minőségi munkát differenciált pótlékokkal, jutalmazással lehetne elismerni. Emellett sokat javítana a pedagógusok közérzetén, megbecsültségérzésén a cafeteria vagy a meglévő utazási kedvezmény bővítése.
  • A pályakezdőknek vonzóbbá teheti a tanári pályát, ha szolgálati lakást kapnak, az ösztöndíjukat meghosszabbítják a gyakornoki évekre, támogatják további tanulmányaikat, családalapítási támogatást kapnak.

További részleteket, számokat a Nemzeti Pedagógus Kar szakmai anyagában talál, amit itt olvashat el.

(Borítókép: Nyelvtanóra az ömbölyi általános iskolában. MTI/Balázs Attila)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!