Enikő, Melitta
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Homály, meddig terjed az új bírák hatalma

DEBRE20190313009
2019.04.02. 07:30
Még fel sem álltak az új közigazgatási bíróságok, a fideszes többség máris átalakította a szabályozást hétfőn. A Fidesz ezzel reagált a „a hatékony fékek és ellensúlyok” hiányát emlegető kritikákra, ám az új rendszer lényegi pontjait még mindig több ponton homály fedi. Mit tudunk a mindannyiunk életét elkerülhetetlenül érintő új bírósági rendszerről?
  • Milyen ügyeket tárgyalnak majd?
  • Kik lesznek közigazgatási bírók?
  • Ki meri megtámadni a miniszter döntését?
  • Ki lesz a fő fő vezető?
  • Milyen eljárásban tárgyalják?

A fenti kérdésekre egyelőre nem adhatunk végleges válaszokat, pedig 2020 januárjától biztosan elkezdik az ítélkezést az új közigazgatási bíróságokon. Mielőtt végigmennénk egyesével a legfontosabb kérdéseken, és áttekintenénk, miért kellett a Fidesznek máris átalakítania a szabályozást, érdemes összefoglalni, mi is a jelentősége ennek az új rendszernek a hétköznapi életünkben.

Mindenkivel előfordulhat, hogy nem a szomszédjával, üzlettársával netán családtagjával keveredik jogvitába, hanem magával az állammal. Ilyen lehet például, ha nem értünk egyet egy NAV-tól kapott bírsággal, nyugdíjjogosultsággal vagy bármely más hatóság döntésével. De ilyen lehet a cégek életében az is, ha vitatják a Gazdasági Versenyhivatal vagy egy környezetvédelmi hatóság döntését.

Ilyenkor természetesen helye van jogorvoslatnak, és pont az ilyen, állam és állampolgár/cég közötti ügyekben fogják kimondani a végső szót a rendes bíróságokról most leválasztott közigazgatási bíróságok. Nem mindegy tehát semelyikünknek, hogy ezek a bírók mennyire függetlenek az állami intézményeket irányító kormánytól, és hogy a bírók milyen ügyekben dönthetnek végső soron.

Milyen ügyeket tárgyalnak majd?

Az első homályos pont éppen itt található: nem nyilvánosak még a részletszabályok, amelyek egyértelművé tennék, mely hatóságok milyen ügyei tartoznak majd a közigazgatási bírókra.

  • Az eddigi nyilatkozatok alapján a közigazgatási bíróságon döntenek majd a közbeszerzési, építési, környezetvédelmi, nyugdíj, adó- vagy energiaügyekben, 
  • és itt mondják ki a végső szót a tüntetésekről is.
  • Háttér-információkból, korábbi nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy a választási ügyekről és a közérdekű adatok kiadásáról is itt döntenek majd.

De kérdés például, hogy a sajtóperek ide tartoznak-e – itt ugyanis ideális esetben nincs közigazgatási szereplő, ám a Trócsányi László miniszter által is sokat emlegetett Magyar Királyi Közigazgatási Bíróságok történetesen ítélkeztek sajtóügyekben. 

A rendszer ugyanis nem új a magyar jogtörténetben, 1949-ig létezett a külön közigazgatási bíráskodás, amíg a kommunista rezsim meg nem szüntette. Abban a rendszerben ugyanis nyilván teljesen értelmetlenné vált a jogorvoslati kérelem a kormányzó hatalom döntéseivel szemben.

Az előbb sorolt ügyeknek ugyanakkor van egy fontos közös vonásuk: többségük politikailag kényes ügy.

Emlékezzünk csak vissza, milyen – a legmagasabb szinten lejátszott – politikai viták akadnak abból, hogyan dönt a bíróság egy választási kérdésben (Orbán Viktor a választások után személyesen rontott neki a Kúriának), illetve egy-egy tüntetés engedélyezéséből. Adott esetben – és ez már gazdasági szereplőknek fontos – politikai fegyver lehet abból, hogy egy cég milyen döntésekre számíthat adó- vagy versenyjogi ügyekben.

Kik lesznek közigazgatási bírók?

Éppen az előzőek miatt nagyon nem mindegy, hogy a miniszternek mekkora befolyása van a bírók kiválasztására. Hiszen a politikában fokozottan érvényesül a „minden szentnek maga felé hajlik a keze” mondás, pláne, ha nem is szentekről van szó. Magyarán érdemes elkerülni, hogy a bírók – már a kiválasztási procedúránál is – függő helyzetben legyenek a kormánytól és a minisztertől.

Alapvetően kétféle úton kerülhet majd be valaki a jövőre felálló közigazgatási bírói karba, amelynek nagyjából 300 tagja lehet. (A létszámot majd nyáron állapítja meg a miniszter, egyelőre csak nagyjából találgathatunk.) A most is közigazgatási bíróként ítélkezők április 30-ig tehetnek nyilatkozatot arról, hogy átjelentkeznek-e, a maradék helyekről pedig pályázat útján döntenek. Ide már bekerülhetnek azok is, akik eddig a közigazgatásban (például egy minisztériumban dolgoztak), és nem bíróságon szocializálódtak.

Egyelőre nem tudni, hányan kérik át magukat az új rendszerbe, és mi lesz azokkal a bírókkal, akik nem akarnak átjelentkezni. Decemberben a Kúria elnöke, a közigazgatási bíró Darák Péter sem árulta el, hogy átjelentkezik-e majd az új rendszerbe, ha lejár a mandátuma a Kúria élén.

A háttérben hallani olyat, hogy a mostani közigazgatási bírók nagy része átjelentkezik, és az új közig bíróságok kétharmada a régi bírókból fog állni – de hallottunk olyan számot is, hogy csak nagyjából 100 bíró jelentkezik át, a többi helyet fel kell tölteni – és ebben nagy szava lesz az igazságügyi miniszternek.

Ki meri megtámadni a miniszter döntését?

Ezen a ponton sok kritika érte az eredeti kormányzati terveket. Az eredeti törvény szerint ugyanis a miniszter döntött volna egy elé tett listából, hogy ki lehet bíró, és persze arról, hogy kiből nem lehet. Emiatt nevezte az ellenzék „Fidesz-bíróságoknak” a felállítandó intézményeket. De a dolgot a Velencei Bizottság is kifogásolta, ezért fideszes képviselők (köztük Völner Pál igazságügyi államtitkár) benyújtottak egy olyan javaslatot, amely némileg visszaszorítja a miniszteri önkényt ebben a kérdésben (ezt szavazták meg hétfőn – lásd oldalt).

Az ellenzéket nem nyugtatják meg az új szabályok sem

Hende Csaba, Völner Pál, Gulyás Gergely és Nyitrai Zsolt fideszes képviselők éppen pár nappal azelőtt nyújtották be a javaslatukat, hogy a Velencei Bizottság nyilvánosságra hozta volna a kritikáját. A fideszes javaslat nyilvánvalóan válasz a függetlenségi kifogásokra, hiszen már a címe is beszédes: A  közigazgatási  bíróságok  függetlenségét biztosító további garanciákról.

Hende a parlamentben a javaslat általános vitáján azt mondta, hogy a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlások „teljes körű, maradéktalan” végrehajtása révén 2020. január 1-jétől olyan közigazgatási bírósági szervezet áll fel, amely teljes mértékben alkalmas lesz legfőbb rendeltetése betöltésére. 

A jobbikos Varga-Damm Andrea arról beszélt, hogy a mostani törvényjavaslattal szinte teljes mértékben azokat a pontokat javítják némileg, amelyeket korábban az ellenzék is felvetett problémaként. Ő a miniszteri döntéssel szembeni jogorvoslati lehetőség mikéntjét kifogásolta. Hiszen az érintettek csak objektív szempontok alapján emelhetnek kifogást, miközben a miniszteri döntés szubjektív. 

Az MSZP-s Tóbiás József szerint értékelendő, hogy a kormány meghallotta a Velencei Bizottság észrevételeit és elkezdte integrálni azokat a javaslatba, de nem elegendő csak néhány ajánlást átvenni. „Olyan javaslatra van szükség, amely megteremti a bírói függetlenség tényleges garanciáit."

Az LMP-s Schmuck Erzsébet a változtatás számos pontját üdvözlendőnek ítélte, de úgy fogalmazott, a probléma vele az, ami nincs benne. Az LMP azt szeretné, ha nem lehetne közigazgatási bíró az, aki a kinevezése előtti öt évben pártpolitikában vett részt.   

Az új szabály szerint jobban meghatározzák a bírói és bírósági vezetői pályázatoknál az értékelés objektív, mérhető szempontjait, és a miniszternek indokolnia kell, ha el akar térni a kinevezésnél az Országos Közigazgatási Bírói Tanács rangsorától. Emellett ami még fontosabb: a rangsorban szereplő, nem kinevezett bírók bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért. Kérdés persze, hogy melyik bíró meri majd megtámadni a miniszteri döntést, és mire megy majd vele.

Ez utóbbi szabály azonban csak 2020-tól érvényes, az idén kiválasztott bírókra még nem vonatkozik. Ugyanakkor a kormányzati befolyást csökkentő tényező, hogy a bírói pályázatoknál döntő, érdemi hatásköröket gyakorló Országos Közigazgatási Bírói Tanács személyi tanácsa összetételében a mostani törvénymódosítással 7-4-re változik a bíró és nem bíró tagok aránya, úgy, hogy hat tagot a bírók saját soraikból választanak.

Ez a tanács dönt majd a fegyelmi eljárások megindításáról, ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja a miniszter által kinevezett közigazgatási bírósági vezetővel vagy a tanács egy tagjával szemben merül fel.

Ki lesz a fő fő vezető?

Nem mellékes kérdés, ki vezeti majd az új rendszer csúcsszervét, a Közigazgatási Felsőbíróságot. (Az új rendszerben ugyanúgy lesznek területileg illetékes bíróságok és egy országos illetékességű felsőbíróság, mint a rendes bírósági rendszerben.) A posztra a köztársasági elnök tesz javaslatot az idén júniusig, és a parlament választja meg az elnököt.

A korábbi pletykák szerint a posztra Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Nemzeti Választási Bizottság korábbi vezetője a legesélyesebb. Ő tavaly lemondott minden posztjáról, és elvonult a Kúriára ítélkezni közigazgatási ügyekben.

Pár hete azonban elkezdett terjedni az a pletyka, hogy más lehet a befutó. A hírbe hozott Varga Zs. András alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem korábbi dékánja azonban határozottan cáfolta a HVG erről szóló információját, és jelezte, hogy „a Közigazgatási Felsőbíróság elnöki tisztségére vonatkozó törekvésem nincs és soha nem is volt. Más tisztség megszerzésére sem törekszem."

Milyen eljárásban tárgyalják?

Nem mellékes kérdés az sem, hogy az új közigazgatási bíróságokon milyen eljárásban fognak dönteni (megkérdeztük az Igazságügyi Minisztériumot, mikorra készül el az ezt szabályozó új közigazgatási perrendtartás, de egyelőre nincs válasz erre sem).

A jelenlegi közigazgatási jogorvoslati rendszer szerint fellebbezni általában az államigazgatási szerveknél lehet egy-egy döntés ellen (a felettes szervnél, mondjuk a NAV-nál, kormányhivatalnál), és a bíróságra azután lehet menni, ha megjárta ezt a közigazgatási másodfokot is a kérdés. Elképzelhető, hogy az új rendszer szerint nem lesz a közigazgatáson belül jogorvoslat, hanem rögtön bíróságra kell menni, ha vitatunk egy közigazgatási döntést.

Mindez a gyakorlatban azért fontos, mert így a bíróknak másfajta munkát kell végezniük. Hiszen másfajta pervezetést igényel, ha a bíróságokra tartozik egy ügy tényállásának tisztázása, és a bíróságokon kell lefolytatni a bizonyítást.