50 napot kell várnunk, ha kardiológushoz akarunk bejutni

Nem csökkent a várakozás, sőt esetenként veszélyesen hosszú idő, mire valaki eljut a megfelelő vizsgálatra, derült ki a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség felméréséből. A szakmai szövetség a tagjai körében ismét felmérte, hogy a betegeknek mennyit kell várakozniuk, ha be akarnak jutni egy-egy szakrendelésre.

Így derült ki:

A Medicina 2000 kétévente megvizsgálja egyes szakrendelőkben vezetett betegfogadási listákon a betegek várható várakozási idejét. Fontos tudni, ez nem kórházi várólista, hiszen míg a műtétes szakmákban várólistákat, a szakrendelőkben betegfogadási listát vezetnek az egészségügyi szolgáltatók.

A 2018. novemberi, legfrissebb adatok 28 intézményből érkeztek a szakmai szövetséghez, amely ezeket értékelve megállapította: a vizsgált időben a járóbeteg szakellátásban az átlagos betegvárakozási idő szakmától függően 3 és 50 nap között mozgott.

• Több vizsgálatra már 3-4 nap alatt bejuthattunk, de 7 olyan szakrendelés is volt, ahol legalább egy hónapot kellett várni.
• Az összes szakterület összesített átlagos várakozási ideje 22,8 nap volt, ami két és félnappal több, mint 2016. novemberében, az előző vizsgálat idején.

„Igen sajnálatos, hogy a képzeletbeli dobogóra a Magyarországon vezető halálozási oknak számító szív- és érrendszeri megbetegedésekhez tartozó szakterületek kerültek", állapította meg a Medicina 2000, felhívva a figyelmet arra is:

Második a diabetológia 37 nap várakozással, harmadik pedig az angiológia, ahol átlagosan 36 napot várnak a betegek egy-egy vizsgálatra. Átlagosan egy hónapnál is több várakozás után juthatunk be endokrinológiai, nefrológiai, szemészeti és bőrgyógyászati szakrendelésre is. A legjobb helyzet a fül-orr-gégészeti, a sebészeti és a gyermekgyógyászati szakrendeléseken volt, itt mindössze 3-4-5 nap a várakozás.

Azokon a területeken, ahol két év alatt jelentős várakozási időcsökkenést mértek, a szakmai szövetség szerint nem az ellátás javulására, hanem sokkal inkább arra vezethető ez vissza, hogy más szakrendeléseken végzik el az idevágó vizsgálatokat, továbbá hogy a magánszektorba vándoroltak el a betegek az állami ellátásból.

A Medicina 2000 éppen emiatt ismét felhívta rá a közvélemény és az egészségpolitika figyelmét, hogy nem elég a rendelésekre jutás idejét rendszeresen monitorozni, hanem amennyiben szükséges, finanszírozási eszközökkel be kell avatkozni. A szövetség évek óta szorgalmazza a finanszírozói beavatkozását a fekvőbeteg ellátásban már sikerrel alkalmazott technikák alkalmazásával. Például a háziorvosi gyógyszer-felírási jogosítványok kiterjesztését a nagy terhelés alatt levő szakmákban, így a szív-érrendszeri betegségekben például, ezzel csökkentve a szakrendelői terhelést.

Korábban már írtunk róla, hogy legutóbb milyen adatokat mért a Medicina 2000, azóta tehát csak romlott a helyzet. Eközben hónapok óta folyik az adatháború a kórházi várólisták ügyében is. A legutóbbi hír, hogy új funkcióval egészül ki hétfőtől az intézményi várólistarendszer, az előjegyzésekben a sorrendiség érvényesül, és adott esetben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) szankciókat is alkalmazhat. Ismert ugyanis, hogy 

A kormány 2010 és 2018 között számos intézkedéssel próbálta letornászni a várakozási időt:  összesen 26 milliárd forint többletforrást biztosított a költségvetésből a legrégebben várakozó betegek ellátására 2012 és 2018 között. Nem véletlen, hogy Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter pozitívként értékelte a folyamatokat ezen a téren, az ellenzék azonban vitatja a kormányzati adatokat, és a közérzet sem igazolja, hogy javult volna az ellátás.